Mi az a reumatoid artritisz?

A reumatoid artritisz (RA) egy hosszan tartó, progresszív sokízületi gyulladásos megbetegedés. Adott genetikai hajlam és egy jelentkező kiváltó tényező, pl. fertőzés vagy stressz hatására alakul ki.

A népesség 0,5–1%-át érintve relatíve gyakori megbetegedésnek számít. Elsősorban nőknél fordul elő, 30-50 éves korban kezdődve. Az RA az esetek nagy többségében markáns ízületi gyulladásos tünetekkel jelentkezik, de sokszor lappangó formában hullámzó jellegű visszatérő ízületi panaszokkal indul.

A betegség lényege, hogy a szervezet immunrendszere az ízületi belhártyában hullámzó erősséggel zajló gyulladást tart fenn, mely az ízületen belül kóros mennyiségű folyadéktermelést, illetve szövetszaporulatot indukálva okoz ízületi duzzanatot, gyulladásos fájdalmat és végeredményben az ízület mozgásterjedelmének csökkenését. Klinikailag döntően a kéz és a láb kisízületeinek szimmetrikus gyulladása jellemzi, de a térd-, csukló-, könyök- és bokaízületeket is gyakran érinti. A betegség jellemző tünete még a reggeli ízületi merevség, melyet az éjjel nyugalomba került ízületekben felszaporodó nagyobb mennyiségű folyadék jelenléte okoz. Jellegzetes tünet még az un. reumás csomó, mely ízület környéki bőr alatti fájdalmatlan csomók megjelenését jelenti. Ízületi érintettségen kívül ritkán egyéb szerveket is megtámadhat (tüdő, szem) és az általános gyulladás következtében az érelmeszesedést is felgyorsíthatja annak összes szív-érrendszeri következményével.

Az ízületi gyulladásban termelődő és résztvevő kóros fehérjék és sejtek az ízületi porcot vékonyítják és a csontvégeket „megrágják”, azaz csonteróziókat alakítanak ki, mely végül az ízület tartós funkciócsökkenéséhez, teljes tönkremeneteléhez vezet. A sokízületi károsodás és a következményes funkcióvesztés nagy terhet ró a betegre és a társadalomra egyaránt a mindennapi élettevékenységek és önellátás nehezítettsége, a szociális tevékenységek beszűkülése, a munkaképesség elvesztése és a napjainkban egyre drágább egészségügyi ellátás fokozott igénybe vétele által.

Mivel a porckárosodás és a csonteróziók már a betegség korai stádiumában kialakulhatnak, fontos a diagnózis gyors felállítása és a megfelelő kezelés elkezdése. A gyulladásos betegségaktivitás hatékony csökkentése segítségével a betegek funkcionális állapota is javul, illetve a betegségre jellemző ízületi károsodás mértéke lelassul vagy megáll. A hagyományos gyulladáscsökkentő és betegségmódosító terápiás kezelés hatástalansága vagy mellékhatások jelentkezése esetén kerülhet sor az elmúlt évtizedben egyre szélesebb körben elérhető biológiai terápiák alkalmazására, melyek a gyulladás hatékony csökkentése mellett a csontkárosodást is jelentősen gátolják.

Manapság a korán felismert és megfelelően kezelt RA-s betegek számára a gyulladás minimálisra csökkentése, illetve gyulladásmentes állapot elérése és a csontkárosodás jelentős lassítása vagy megállítása elérhető céllá vált, a beteg funkcionális állapotának és munkaképességének hosszú távú megőrzése érdekében.

Olvasson tovább! Rheumatoid arthritis: életviteli javaslatok

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Juhász Péter

Rheumatoid arthritis || Mozgásszervi betegség || Ízületi gyulladás || ||
Vissza az eredeti oldalra