A mellrák diagnózisa

Az emlőben tapintott csomók legnagyobb része jóindulatú, ugyanakkor biztonsággal csak szakorvosi vizsgálattal lehet eldönteni, hogy szükséges-e a kezelés vagy nincs ok az aggodalomra.
A téma cikkei
7/1 A mellrák és típusai
7/2 A mellrák rizikófaktorai
7/3 Mellrák - Az önellenőrzés lépései
7/4 A mellrák diagnózisa
7/5 A mellrák kezelése
7/6 Mikor van szükség az emlő eltávolítására?
7/7 Élet a mellrákkal

A kivizsgálás részletes fizikális vizsgálattal kezdődik, melynek legfontosabb része az emlők, a hónalj és a környező nyirokcsomók szakszerű áttapintása. Gyakorlott vizsgáló orvos a csomókat nagy biztonsággal észleli, bizonyos esetekben tapintásuk alapján következtetni tud arra is, hogy azok jó- vagy rosszindulatúak, esetleg gyulladásos eredetűek-e.

A diagnózisalkotás nagyon fontos eleme a különböző képalkotó vizsgálatok alkalmazása. Ide tartozik a mammográfia is, amely leegyszerűsítve az emlők röntgenvizsgálatát jelenti. Nem szült nőknél gyakrabban alkalmazzák az ultrahangvizsgálatot, mely a röntgentől eltérően nem jár sugárterheléssel. A legtöbb esetben mindkét vizsgálatra sor kerül.

A képen mammográf felvétel látható, amelyen a nyilak a tumoros elváltozásra mutatnak rá
A képen mammográf  felvétel látható, amelyen a nyilak a tumoros elváltozásra mutatnak rá
Forrás

A diagnózis felállítása

Biopszia

A mellrák diagnózisának alapja a szövettani mintavétel. Pozitív, azaz daganatos területet tartalmazó minta hiányában nem mondható ki teljes bizonyossággal a mellrák diagnózisa. A fizikális vagy a mammográfiás vizsgálattal a daganatra gyanús területeket határozzák meg, ahonnan aztán a szövettani mintavétel történik.

A szövettani mintavétel, az ún. biopszia során, egy hosszú tűvel a bőrön keresztül közvetlenül az előzőleg a képalkotó vizsgálatokkal meghatározott, gyanús területekből veszik a mintát. A vizsgálat kisméretű daganatra gyanús területek jelenléte esetén, ultrahangos ellenőrzés mellett történik, mivel ultrahang készülék segítségével, a tűnek az útja mindvégig követhető, így a tű pontosabban irányítható.

Mikroszkópos vizsgálat

Amennyiben a biopszia során nyert minta laboratóriumi mikroszkópos feldolgozása során a rosszindulatú daganat jelenléte bebizonyosodik, abban az esetben a diagnózis biztosan felállítható. Ráadásul a daganatos szövetminta részletes szövettani, molekuláris pathológiai vizsgálatával nagy pontossággal eldönthető a daganat stádiuma, a hormon receptor státusza, a gyógyszerérzékenysége, a növekedési jellemzői és információkat kaphatunk a betegség prognózisával kapcsolatban is.

Vérvétel, képalkotó eljárások

A kivizsgálás folyamán vérvételre és egyéb képalkotó eljárások elvégzésére is sor kerül, melyek segítségével tisztázható a beteg általános állapota, illetve a szükség szerint elvégzett röntgen-, ultrahang (UH), computertomographiás (CT), mágneses rezonanciás (MR) és izotópos (PET, SPECT) vizsgálatok igazolhatják az áttétek jelenlétét, segítségükkel azok pontos elhelyezkedése és mérete, a környezetükhöz való viszonya (azzal összekapaszkodott-e vagy sem) is meghatározható.

Immunhisztokémiai vizsgálat

Az immunhisztokémia a daganatos sejtek molekuláris összetételéről ad információt, az eredmények alapvetően befolyásolják az adott emlőrák kezelhetőségét, a terápiás stratégiát. Vizsgálják, hogy a ráksejtek mennyire térnek el a normál sejtektől, mert ez kihatással van a várható biológiai viselkedésükre, agresszivitásukra. Pontosabb képet tudnak adni a tumornak az emlő szerkezetén belüli eredetéről.

Henger biopszia

A henger biopszia (core-biopszia) a citológiai mintavétellel szemben nem sejtmintavétel, hanem egy kis méretű, 2 mm átmérőjű, 10-12 mm hosszú szövethengert távolítanak el patológiai vizsgálat céljából.

A henger biopszia eredménye lehet:

  • B1: normális emlőszövet vagy értékelhetetlen minta
  • B2: jóindulatú (benignus) emlőszövet
  • B3: bizonytalan rosszindulatúsággal (malignitási potenciállal) bíró elváltozás
  • B4: rosszindulatúságra (malignitásra) gyanús elváltozás
  • B5: rosszindulatú, malignus emlőszövet

A B5 kategórián belül a B5a a még nem terjedő rákot (in situ carcinoma), a B5b a környezetébe terjedő (invazív) emlődaganatot jelöli. B5c jelzés esetén a patológus szerint a mintából nem dönthető el, hogy in situ vagy invazív-e a daganat. A B5d kódot az egyéb rosszindulatú folyamat jelzésére használják.

Ez is érdekelheti A jóindulatú emlődaganatok

A mellrák áttétek meghatározása

  A betegség kimenetele
A mellrák esetében a nagy tumorméret, az érintett nyirokcsomók magasabb száma, az elváltozáshoz legközelebb eső nyirokcsomó áttéte, a daganat nyirokérbe való terjedése és az előrehaladott életkor, a klimax utáni felfedezés rendszerint kedvezőtlenebb kimenetelre utal.

A mellrák a nyirokereken keresztül, hajlamos korán áttéteket adni a környező nyirokcsomókba, így hónalji, mellüregi, kulcscsont feletti nyirokcsomókba. A hónaljban néha egyébként is észlelhetők megnagyobbodott nyirokcsomók, melyek tapintással érezhetők, de ezeknek nem minden esetben van jelentősége. A kulcscsont felett megjelenő, tapintható nyirokcsomó-megnagyobbadás, ezzel szemben az esetek többségében rosszindulatú folyamatot jelez.

Hol alakulhat ki áttét?

A véráram útján az emlőtumor a szóródásra kevésbé hajlamos: előrehaladott esetekben áttétek (metasztázisok) jelenhetnek meg a csontokban, melyek töréseket, csontfájdalmat okoznak, elsősorban a gerinccsigolyák és a bordák területén. A tüdőben elhelyezkedő metasztázisok köhögést, nehezített légzést, a májban lévő áttétek esetleg sárgaságot okozhatnak, ám gyakoribb, hogy jelenlétükre a kivizsgálás folyamán, tünetek hiányában derül fény. Az agyban lévő áttétek olykor epilepsziás görcsökre hasonlító tüneteket válthatnak ki. Megjelenhetnek metasztázisok a mellékvesékben és a petefészkekben is.

Csontizotóp vizsgálat

A vizsgálattal a teljes csontrendszer állapota megítélhető. A csontáttétek kezelése során a terápiás hatás lemérésére a csontszcintigráfia általánosságban nem alkalmas, ugyanakkor annak megítélésére, hogy növekedett-e a daganatos csontelváltozások száma, végezhetnek megismételt csontszcintigráfiás vizsgálatot.

Ezt olvasta már? Nem a gyengeség jele, ha segítséget kér

Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőink: Dr. Kónya Judit, családorvos
Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

Mammográfia || Mellrák || Szövettan || ||
Vissza az eredeti oldalra