A tájékozottság mellrákban is életet ment

A mellrák szűrésének korszerű, helyes módjáról tartott nemzetközi tudományos találkozót Budapesten a Pro-Radiológia Alapítvány (szakmai civil szervezet) és az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület.

A szűrés mottója: minden nő számít!

„Minden nyolc-kilencedik hazai nő lehet érintett élete során, és így közelebbi kapcsolatba kerülhet a mellrák okozta gondok, viták témájával is” – ismerteti egyik tapasztalatát dr. Forrai Gábor radiológus (az Európai Emlődiagnosztikai Társaság korábbi, a Pro-Radiológia Alapítvány mai elnöke, az Egészség Hídja Összefogás egyik alapítója). „A legfontosabb feladat a betegség korai felfedezése, majd időben elkezdett gyógyítása. A mammográfiás szűrés a lakossági szinten alkalmazható legjobb módszer az olyan emlődaganatok felfedezésére, amelyek még nem adnak kitapintható vagy látható jelet. Aki pedig nem radiológus, patológus, onkológus vagy emlősebész, annak – a beteg kezelésének, jövőbeni kilátásainak érdekére tekintettel – a diagnózist illetően nem volna szabad orvos-szakmai véleményt nyilvánítania”.

A 27. francia-magyar radiológiai szimpóziumra (2019. ápr. 10-12.) az aktív hazai szakemberek mintegy fele eljött, a francia vendégekkel együtt 350-en voltak. A találkozó résztvevői többek között abban is egyetértettek, hogy igen sok félrevezető, a mammográfiás szűrést támadó hír jelenik meg napjainkban is a médiában (neten), olykor felesleges riadalmat okozva. Ezek a cikkek veszélyesek, mert a tárgyi tudás látszatát keltve, a tudományosan megalapozott elvekre épülő eljárások helyett olyan módszereket propagálnak, amelyek nem alkalmasak az emlőrák diagnosztizálására. A szimpózium szervezői a helyes tudnivalókkal kívánják ellátni az érdekelteket – ezért referencia anyagaikat a közvetlen szakma mellett a háziorvosok, a lakosság, a média tájékoztatására magyarul is hozzáférhetővé teszik. A szakemberek előadásban, szórólapon, háttéranyagban elmondják, az emlőrák-diagnosztika alkalmazott módszerei közül melyik mire való, s melyek azok a népszerű vizsgálatok, amelyeknek semmi értelmük nincs. 

 „A mammográfia az egyetlen szakmailag elfogadott, alkalmazható lakossági szűrési metódus – minden más csak kiegészítő módszer, vagy egyszerűen félrevezetés” – mondja a szimpóziumot szervező dr. Forrai Gábor. Az MRI-vel kapcsolatosan megjegyezte, ez a magas kockázatú nők szűrésére, illetve kiegészítő vizsgálatként alkalmazható diagnosztikus módszer (a teljes ajánlás itt olvasható: EUSOBI ajánlások MRI). Az ultrahangvizsgálat kiegészítő eljárásnak tekintendő, nem szűrőmódszer. Az önvizsgálattal kapcsolatos szakvéleményét így fogalmazta meg: „fontos, hogy a nők ismerjék az emlőrákra utaló jeleket, és legyen egészséges testképük azzal kapcsolatban, hogy általában milyen szokott lenni a mellük. Valóban előfordul, hogy a nők saját maguk tapintják ki a rosszindulatú elváltozást. Ugyanakkor tudni kell, óriási a különbség a kitapintható vagy szabad szemmel észrevehető (klinikai jeleket, tüneteket adó) elváltozás és az olyan daganat között, ami még semmilyen (pontosabban a laikus szemével is látható jelek közül semmilyen) jelet nem ad és nem is tapintható. A mammográfiás szűrésen viszont ezen elváltozások is észlelhetőek. Ez adhat korai diagnózist, ez teszi lehetővé a mellrákból való meggyógyulást. Vagyis mindenképpen életmentő, hogy a szűréssel felfedezett elváltozásokkal azonnal kezeléshez juthatnak a nők. Ugyanígy életmentő magatartás lehet az is, hogy a meghívólevélre reagálva a behívott nők megjelennek a mammográfiás szűrésen.”

Az emlő diagnózisáról szóló záró napon prof. Patrice Taourel a franciaországi helyzetet ismertette. Náluk is gondot okoz a mammográfiás szűréssel kapcsolatos félrevezető információk sora, de a szűrési korosztályba tartozó nők közel 75%-a így is eleget tesz a meghívásnak. Ezért az emlőrákos esetek arányaihoz képest náluk kevesebben halnak meg a betegségben, mint Magyarországon. A francia civil szervezetek a szakmával összefogva egyértelmű kommunikációval adják meg a helyes tájékoztatást a lakosságnak a félrevezető hírekkel szemben. Mostanra Franciaországban számszerűen is csökkent az emlőrák miatti halálozás. Az emlőrákok regisztrációja náluk részletes. Nemcsak a betegséget, hanem típusát is rögzíti a rákregiszterük. Törvény szabályozza, hogy a diagnózistól számítva 45 napon belül a kezelést meg kell kezdeni, ami meghatározóan fontos a gyógyulás szempontjából. Az 50-75 év közötti francia nőket kétévente hívják meg szűrésre (hazánkban ez a korcsoport 45-65 év közötti). A magasabb emlőrákkockázatú nőknek 40 felett ajánlott az évenkénti mammográfia, a genetikai mutáció miatt magas kockázattal élőknek pedig már 30 felett, sőt náluk az emlő-MRI is szóba jöhet minden évben, Franciaországban.

A hazánkban alkalmazott, szakmailag alátámasztott összes módszernek helye van az emlő vizsgálatában, állítja dr. Forrai Gábor. Az Európai Emldiagnosztikai Társaság (EUSOBI) állásfoglalását idézve hangsúlyozta, hogy a mammográfiás lakossági szűrés (amiről részletesen itt lehet olvasni: EUSOBI ajánlások mammográfia) bizonyítottan csökkenti az emlőrákból adódó halálozást, és jó befolyással van a kezelésre. Mivel a betegséget korábbi állapotban veszik észre, kevésbé megterhelő a szervezetre nézve. A szűrési meghívást elfogadva megjelenő nőknél az emlőrák halálozás 43%-kal csökken. (A teljes cikk itt olvasható: EUSOBI ajánlások emlőszűrés).

Az EUSOBI összefoglalója alapján 100 ezer főre vetítve 350 nő életét menti meg a mammográfiás lakossági szűrés” – fordítja le pontos számra a cikk adatait Jó Marianna, az Egészség Hídja Összefogás alelnöke.

 „Gyógyult betegként elszomorít, sőt feldühít, amikor hitelesnek tűnő magazinokban, a Facebookon megosztott posztokban megpróbálnak lebeszélni a mellrákszűrésen való megjelenésről” – mondja Báródi Edit, az Egészség Hídja Egyesület titkára. „Partnereinkkel együtt sokat teszünk azért, hogy folyamatosan szó legyen a hiteles és valós terápiákról, és a bizonyított, evidencia alapon működő szűrésről is. A tájékozottságért szinte erőfeszítést se kell tenni, annyi az elérhető infó, csak kritikusan kell olvasni, megérteni, mi az, ami hiteles. Azon is múlhat egy-egy élet, hogy adott cikk vagy poszt olvasója tud-e vagy nem tud különbséget tenni a valódi és az önjelölt álszakemberek között. Nagy a média felelőssége is, a közlőnek utána kell járnia, hogy az idézett forrás adata, közlése helytálló-e, a nyilatkozó hiteles szakember-e. Célunk, hogy az Európai Emlődiagnosztikai Társaság már magyarul is elérhető ajánlásai legyenek az emlőrák diagnosztikával és szűréssel kapcsolatos cikkek forrásai.”

Olvasson tovább! Hogyan ismerhető fel idejében a mellrák?

Forrás: WEBBeteg
Fazekas Erzsébet, újságíró

Mellrák || Mammográfia || Emlőrákszűrés || ||
Vissza az eredeti oldalra