Táplálásterápia csecsemő- és kisgyermekkorban

Egy újszülött számára az anyatej a legjobb táplálékforrás, amely a csecsemő életének első 6 hónapjában teljes mértékben fedezi a szükségleteit és összetétele folyamatosan igazodik fejlődésbeli változásaihoz. Mit tehet az édesanya, ha nincs lehetősége természetes úton táplálnia gyermekét?

Sok esetben nem tudja az édesanya saját tejével táplálni kisbabáját, aminek számtalan oka lehet, kezdve a szülés nem várt kimenetelétől, a csecsemő elégtelen szopási technikáján keresztül, az igyekezet ellenére kevesebb mennyiségben termelődő anyatejig. Erre az esetre fejlesztették ki a csecsemőtápszereket, amelyek fedezik az újszülöttek és kisdedek igényeit.

A csecsemőtápszerek olyan speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, amelyek általában orvosi elrendeléssel adhatóak abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű anyatej vagy szükségessé válik az elválasztás. Összetételük gondosan meghatározott, szigorúan ellenőrzött minőségűek, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel gazdagítottak, fedezik a gyermekek mindenkori igényeit. A kisbabák tápszeres táplálása alatt általában a cumisüvegből történő táplálást értjük, amikor otthoni környezetben, folyadék formájában fogyasztja el a gyermek az italt.

Többféle tápszer van forgalomban, ezek nagyrészt orvosi szakvélemény alapján adhatóak a gyermekek számára:

  • Anyatej-helyettesítő tápszerek
  • Anyatej-kiegészítő (elválasztó) tápszerek
  • Hipoallergén (HA) tápszerek és pépek
  • Allergiás gyermekek számára: szójaalapú, aminosav-alapú, nagymértékben hidrolizált tejfehérjét tartalmazó tápszerek
  • Speciális szükségleteket kielégítő tápszerek: reflux elleni, lelassult fejlődés elleni szondatápszerek
  • Táplálkozási megbetegedések esetén (pl. glutén-, laktózérzékenység) iható tápszerek
  • Junior italok

Ha mesterséges táplálás kerül szóba

Kórházi tartózkodás alatt előfordulhatnak olyan súlyos helyzetek, amikor nem lehetséges a szájon keresztüli természetes táplálkozás, hanem átmenetileg szondatáplálás történik, és intenzív ellátást igényelnek a kis betegek, mint például:

 A téma cikkei

6/1 A mesterséges táplálás típusai
6/2 Mit kell tudni a táplálásterápiákról?
6/3 Gyógytápszerekkel az alultápláltság ellen
6/4 Idősellátás - Mikor válik szükségessé a táplálásterápia?
6/5 Táplálásterápia a daganatos megbetegedések esetén
6/6 Táplálásterápia csecsemő- és kisgyermekkorban
  • koraszülés, szülési komplikációk esetén,
  • súlyos baleset, vagy égési sérülések következtében,
  • műtétet megelőző és követő időszakban,
  • daganatos betegeknél,
  • súlyos szív- és érrendszeri betegségek esetén,
  • légzési elégtelenségben,
  • fertőzések esetén,
  • emésztőrendszeri, illetve felszívódási rendellenességek során.

Enterális táplálás történik akkor, ha egészségesen működik a teljes emésztőrendszer és a kisgyermek eszméleténél van. Ebben az esetben speciális eszközre (szondára) van szükség, amelyet az orron, vagy hasfalon keresztül vezetnek az emésztőrendszerbe.

Parenterális (közvetlenül a véráramba történő) táplálásra leggyakrabban a koraszülöttek és az újszülöttek esetén van szükség, de a tápcsatornát érintő beavatkozások, és agysérülés is indokolttá tehetik ezt a típusú táplálást.

Ahogy a felnőtteknél, úgy a gyermekeknél is a lehetőségekhez képest előnyben kell részesíteni az enterális táplálást a parenterálissal szemben.

Bővebben Csecsemőtáplálás és ételallergia

A kisgyermekeknél kritikus kérdés a megfelelő tápláltság

Csecsemő-, illetve kisgyermekkorban a fokozott testi és szellemi fejlődés miatt nagymértékben emelkedett az energiaigény. A kisbabáknak, kisgyermekeknek más összetételű gyógyászati tápszerre van szükségük, mint a felnőtteknek. Ezek a tápszerek magas energia- és fehérjetartalmúak, speciális zsírsavösszetételűek, glutén- és laktózmentesek, vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsítottak.

Fontos, hogy a klinikai táplálás a gyógyulás kimenetele szempontjából minél korábban kezdődjék meg, hiszen a csecsemők és kisgyermekek energiatartaléka rohamosan merül elégtelen táplálkozás esetén. Az alultápláltságnak (legyen az akár mennyiségi, akár minőségi alultápláltság) rövid- és hosszú távon számos fizikai és mentális fejlődést lassító következménye lehet. Betegség esetén növekszik a felépülési idő, a szövődmények kialakulásának kockázata magasabb, és romlik az életminőség.

Csecsemők és kisgyermekek esetén a táplálásterápia nem csupán a gyógyítás szempontjából, hanem a betegségmegelőzés, az egészség hosszú távú megőrzése szempontjából is kiemelten fontos.

Irinyi-Barta TündeForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakértő

Táplálásterápia || Táplálkozási tanács || Fejlődés || Mesterséges táplálás ||
Vissza az eredeti oldalra