Mikor forduljunk foniaterhez?

A hangképzés zavarai érzékenyen érintik az embert a számára legfontosabb interpersonalis tevékenységében, a beszédben. Eltérései korlátozzák az egyén társadalmi érintkezését, gátolják a foglalkozásának gyakorlását, ezáltal hatással vannak az egész személyiségre. Ezért is fontos, hogy komolyan vegyük a hangképzési rendellenességeket.

A foniatria az a fül-orr-gégészetre épülő tudomány, amely a hangképzés élettanával, kórtanával, a funkciózavarok diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik. Határterületi tudomány, mely a fül-orr-gégész foniateren kívül a belgyógyász, a gyermekgyógyász, a neurológus, az audiológus, a logopedus, a pszichológus, a stomatológus és a gyógypedagógusok közös munkáját igényli.

A hanképzési zavarokat két nagy csoportba oszthatjuk:

  • az organikus / szervi / eredetű zavarok
  • a functionalis hangképzési zavarok

Utóbbi esetben látható morfológiai elváltozás nélkül rekedt, fénytelen a beteg hangja. A két csoport nem külőníthető el minden esetben élesen egymástól, mert az organikus zavarok következtében helytelen hanghasználat is kialakulhat, ami az organikus zavar megszüntetése esetén sem hozza meg a várt eredményt, a tisztán csengő, erőteljes, jól modulálható beszéd és énekhangot. Ugyanakkor a hosszú ideje fennálló funkcionális hangképzési zavarok  (helytelen hanghasználat)  talaján is kialakulhatnak szervi elváltozások a hanképző rendszerben.

Normál hangszalag
Normál hangszalag

Hogyan is történik a hangképzés?

A tüdőből kiáramló levegő a fonatios állásban (a két hangszalag a középvonalban zárt állapotban található) lévő hangszalagokat az alattuk kialakuló megnövekedett nyomás széttolja és megrezegteti, majd a kiáramló levegő következtében lecsökkent nyomás az elasztikus hangszalagokra szívó hatást fejt ki és a hangszalagok ismételten összezáródnak.

Az ezáltal kialakult ugynevezett primer gégehang aztán a toldalékcsőben (a hangszalagoktól az orrüregekig terjedő anatómiai képletek) alakul át a fülünk által észlelt hanggá. Ebből is következik, hogy a hangképzés zavara nem azonos a rekedtséggel. Ez utóbbi csak az egyik tünet, amit kísérhet a  rossz légzésvezetés, az artikulácio zavarai, és pszichés zavarok is.

A hanképzés automatizmusának zavara leginkább  a következő csoportoknál fordulhat elő:

  • azon egyének akik foglalkozásukkal kapcsolatban rendszeresen túlerőltetik a hangjukat
  • helytelen énektechnikát alkalmazók
  • nem megfelelő hangosztályba sorolt énekesek
  • impulsiv természetű gyermekek

A leginkább veszélyeztetett csoportba tartozó egyéneknél a hangszínben, a hangtartásban, a hangmagasságban és a hangerőben illetve annak fokozásában észlelt változások esetén forduljunk foniaterhez! 

Ne várja meg, amíg hangja szinte használhatatlanná válik a mindennapi kommunikációban és választott hivatásukban! Ne tartsa "helyesnek", ha egy kisgyermek egy mély hangú felnőtt hangján szólal meg, hanem tegyen erőfeszítéseket annak érdekében, hogy szépen csengő, tiszta hangú felnőtté váljon.

(Dr. Holpert Valéria, Budai Allergiaközpont - allergiakozpont.hu)

Hangképzés || Rekedtség || Hangszál || ||
Vissza az eredeti oldalra