Mi okozhat hangszálbénulást?

A tartós rekedtség a legjellemzőbb tünet, de ha beszéd közben gyakran kifogyunk a levegőből, szintén intő jel lehet. A hangszálbénulás bekövetkezhet nyaki műtétek után is, de akár daganatos elváltozást is jelezhet.

Finom szerkezet

A hangképzés egyik legfontosabb szerve a gégében elhelyezkedő páros hangszalag. A gégét számos porc alkotja, melyeket szalagok,  inak és izmok kötnek össze – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter.

A mindössze pár centiméter hosszú hangszalagok a gége közepén helyezkednek el. Az emberi hangok a gégén átáramló levegő hatására képződnek, a kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, amelyek mozgását  a belső gégeizmok irányítják. Az ekkor keletkezett alaphang aztán a garat, a száj-és az orrüregben nyeri el az emberre jellemző végső formáját. Ha ez a folyamat valahol sérül, nem tudunk tisztán csengő hangot képezni, így tehát az első tünet rendszerint a hang megváltozása, a rekedtség.

Rezgések nélkül

A hangszalagok bénulása lehet egy-, vagy kétoldali. Mindkét hangszalag egyidejű bénulása viszonylag ritkán fordul elő, azonban ha bekövetkezik súlyos, életveszélyes állapotot idéz elő. Az egyoldali bénulás jóval gyakoribb eset, mely jellemzően  a nyaki területet érintő műtétek után tapasztalható.

Hangképzési zavarok

Rekedt, fátyolos hang, állandó torokköszörülés, szárazság érzet a torokban. A hangképzési zavarok számtalan kellemetlen tünetet produkálhatnak, kezeletlen esetben pedig szervi elváltozásokat, vagy a hang elvesztését is okozhatják. Hangképzési zavarok - nem csak gyermekbetegség

A hangszál-bénulás daganatos betegség első figyelmeztető tünetei is lehet, gyakran pajzsmirigydaganat idézi elő. Ízületi gyulladásos betegeknél is előfordulhat, ha a betegség tünetei a gége kisizületei területén is jelentkeznek, a hangszalagmozgás korlátozódik vagy akár meg is szünhet. Előfordul még az idiopátiás eredet, vagyis bizonyos esetekben a vizsgálatok során nem derül fény a kiváltó okokra.

Figyelmeztető tünetek

A rekedtség mellett a hangszál bénultsága a hangképzésében egyéb zavarokat is okozhat: a beteg egy levegővétellel rövidebb ideig képes csak beszélni, hamarabb elfárad beszéd közben, nehezére esik a hangos beszéd. Egyoldali bénulás esetén fizikai terhelésre légszomj is jelentkezhet, gyakoriak lehetnek a félrenyelések, köhécselés.

Fontos az időben kezdett terápia

A hangszalag-bénulás azonnali és legfőbb tünete jellemzően a rekedtség. Műtétek után, vagy elhúzódó panaszok esetén javasolt orvoshoz fordulni. A fül-orr-gégészeti vizsgálat során feltérképezhető az elváltozások oka. A panaszok eredete határozza meg a további terápiát, de az ismételten tisztán csengő hang visszanyerésének az egyedüli módszere a foniátriai és logopédia kezelés.

A gyógyulás egyéntől függően hosszabb időt is igénybe vehet, nélkülözhetetlen azonban a panaszok súlyosbodása, vagy a stagnálás megelőzésére. Hangszál-bénulás esetén az ép hangszalag  nem tud megfelelően a bénult hangszalag mellé zárni, így nem jön létre a hangrés zárás,ami tiszta hang alapfeltétele. A beteg hangja ettől gyenge, levegős lesz, a beszéd fárasztja, egy levegővel nem tud elég hosszan beszélni. Megfelelő kezelés mellett megelőzhetjük az érintett terület további leépülését, a bénult hangszál újra működésbe hozható,  az egészséges hangszál működése alakítható.

(Fül-orr-gége Központ - Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter)

Hangszalagbénulás || Tartós rekedtség || Hangképzés || Daganatos betegség ||
Vissza az eredeti oldalra