Mit kell tudni a táplálásterápiákról?

Amíg a táplálkozás egy egészséges embernél általában tudatos, belső indíttatás által vezérelt (például éhség), élvezettel teli cselekedet, addig a táplálás legtöbb esetben egy passzív, kívülről irányított folyamat valamilyen betegségben szenvedő ember számára.

A téma cikkei

6/1 A mesterséges táplálás típusai
6/2 Mit kell tudni a táplálásterápiákról?
6/3 Gyógytápszerekkel az alultápláltság ellen
6/4 Idősellátás - Mikor válik szükségessé a táplálásterápia?
6/5 Táplálásterápia a daganatos megbetegedések esetén
6/6 Táplálásterápia csecsemő- és kisgyermekkorban

Ahhoz, hogy a szervezet képes legyen a különböző kórállapotok leküzdésére, állandó tápanyag-ellátottság és kiegyensúlyozott, folyamatos táplálékfelvétel szükséges. Az orvosi kezelés alatt a táplálásterápia biztosítja a megfelelő tápláltsági állapot elérését és a megnövekedett tápanyagigényt.

Miért fontos a táplálásterápia?

A táplálásterápia célja, hogy betegség esetén megelőzze a tápanyaghiányt, és az ebből kialakuló alultápláltságot (malnutríciót). Fontos, hogy minél korábban elkezdődjön az alultápláltság megelőzése, illetve gyógyítása, ugyanis egy patológiás állapot esetén elengedhetetlen a szervezet megfelelő tápláltsága és működése, a védekezőképesség növelése. Az alultápláltság következtében csökken a szervezet ellenálló képessége, lassul a gyógyulási folyamat, növekszik a szövődmények kialakulási kockázata, emellett más testi, és pszichés következményekkel is számolni kell.

Kiknél indokolt az alkalmazása?

Azon személyek számára van szükség táplálásterápiára, akik nem képesek a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékfelvételre hagyományos étkezéssel és étrenddel. Számos esetben alkalmazzák e terápiát, többek között:

  • komoly műtéten átesett betegeknél,
  • balesetet, égési sérülést szenvedetteknél,
  • kómában lévő betegeknél,
  • lebénult betegeknél,
  • daganatos betegeknél,
  • emésztési és felszívódási rendellenességek esetén,
  • nyelési nehezítettség fennállása esetén,
  • depresszió, táplálkozási zavar (például anorexia, bulimia) esetén,
  • idős korban,
  • és fertőzések, szepszis esetén.

Tudjon meg többet! Étkezési nehézségek a rákkezelés idején

Miből áll a táplálásterápia?

A tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-hiány elkerülése érdekében speciális összetételű, orvosi célokra kifejlesztett tápszerek adása válhat szükségessé. Ezek a tápszerek közvetlenül hasznosítható, a szervezet számára könnyen hasznosuló formában tartalmazzák a tápanyagokat. Minőségük szigorúan ellenőrzött, szénhidrátot, esszenciális aminosavakat, zsírsavakat, elektrolitokat, nyomelemeket és vitaminokat tartalmaznak, általában laktóz- és gluténmentesek.

Alkalmazzák kiegészítő táplálékként, amikor a hagyományos étrend melletti tápanyagbevitel növelése a cél. Ebben az esetben fogyaszthatóak önmagukban iható tápszerként, de az ételelkészítés során az ételek dúsítására is szolgálhatnak. Ha elégtelen a táplálékfelvétel, akkor kórházi körülmények között kizárólagos táplálás történik a tápszerekkel.

A kizárólagos táplálás két fő csoportra osztható: enterális és parenterális táplálásra.

  • Enterális táplálás esetén a folyékony tápszer a gyomor-bélrendszerbe kerül. Ez történhet szájon keresztül, iható tápszerek adásával. Azokban az esetekben, amikor a páciens nem képes a folyadékfogyasztásra, akkor kerül sor a szondatáplálásra speciális eszköz, például szonda, Percutan Endoszkópos Gasztrosztóma (PEG) vagy Percutan Endoszkópos Jejunosztóma (PEJ) segítségével, amelyekkel a gyomor-bélrendszer meghatározott részeibe (például gyomor, vékonybél) juttatják a tápszert.
  • Parenterális táplálás során kikerülik a teljes emésztőrendszert, és közvetlenül a véráramba juttatják a szervezet számára hasznosítható tápanyagokat. Ezt a legsúlyosabb esetekben alkalmazzák, és igyekeznek a lehető legrövidebb ideig ilyen formában végezni a táplálást, hiszen akár súlyos szövődmények is kialakulhatnak a parenterális táplálás következtében.

Tudjon meg többet! A gyógytápszerek alkalmazásáról és támogatásáról

A kórházakba kerülő személyek vizsgálata során az elsők között kellene szerepelnie a tápláltsági állapot felmérésének, hogy a felvétel pillanatától megkezdődjön az esetleges tápanyaghiány csökkentése vagy megelőzése. Ezáltal lerövidülhetne a teljes gyógyulási folyamat és akár a kórházban töltött éjszakák száma is.

Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakemberForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Táplálásterápia || Hiánybetegség || Tápanyag || Gyógytápszer ||
Vissza az eredeti oldalra