A tetanuszfertőzés

A mindennapi életünk során szerzett közönséges hámsérülések, szúrások, vágások egy része az esetleges bakteriális felülfertőződésen kívül igen komoly veszélyt is rejthet magában. Az ártalmatlannak tűnő sérülések sokszor nagy valószínűséggel szennyeződnek a környezetből származó talajjal, amely súlyos bakteriális fertőzést is okozhat. Ez a tetanusz vagy merevgörcs.

A Clostridium tetani névre hallgató, a környezetünkben és szervezetünkben is előforduló, oxigénmentes körülményeket kedvelő baktérium levegőtől elzárt helyeken szaporodik. Kedvezőtlen körülmények között a külvilágba, a talajba kerülve igen ellenálló spórát képez, így biztosítva a túlélést a megfelelő, ismételt szaporodásra alkalmas körülmények közé kerülésig. A spórákkal történt szennyződést mély, roncsolt, idegen testet vagy elhalt szöveteket tartalmazó, szennyezett seb esetén a baktérium “aktiválódása” követi.

A merevgörcs kialakulása, tünetei

A kórokozók a szennyezett sebben szaporodva méreganyagot (toxint) termelnek, melyek a fertőzés helyén bekerülnek a véráramba. A vérkeringésbe került vagy az idegsejt nyúlványokon szállított méreganyag az idegrendszerbe jut, ahol  ingerületátvivő molekulák felszabadulását akadályozza meg. Emiatt a kisebb, egészséges helyzetben jelentéktelennek számító ingerek gyorsan terjednek a mozgásszervrendszerben, és hatásuk izomgörcsök formájában nyilvánul meg testszerte.

A betegség a seb keletkezését követően 1-3 héttel jelentkezik. Első tünet a szájzár, majd a nyakizmok és mimikai izmok megfeszülése, jellegzetes torz arckifejezés megjelenése (tetániás arc).

Ezután hátfájás, végtagfeszülés, nyelészavar, majd az egész vázizomzat megfeszülése következik. A hátizmok olyan mértékben feszülhetnek, hogy a beteg homorított testtartásban hídszerűen kifeszül, a legenyhébb külső ingerek is görcsös izomfeszülést provokálnak, melyeket a beteg akaratlagosan oldani képtelen.

A légzőizmok és a gége izmainak görcse légzési elégtelenséghez, súlyos oxigénhiányos állapothoz, fulladáshoz vezethet.

A tetanusz baktérium
A tetanusz baktérium

A betegség lefolyásába a vegetatív idegrendszer is bekapcsolódik: nagyfokú verejtékezés, szapora pulzus, nyálfolyás, vérnyomás-ingadozás, legtöbbször kifejezett vérnyomás-emelkedés, a gyomor- és bélmozgások renyhesége,  vesekárosodás alakulhat ki.

A beteg aluszékonyabb, de tudata ép. Az izomfeszülés miatt szóban nem lehet vele kommunikálni.

Részlegesen, enyhébb formában zajló esetek is előfordulnak, amennyiben nem számottevő a toxiknok mennyisége, esetleg korábban oltott, de nem kielégítő védettségű a beteg. Ilyenkor a seb környéki izmai érintettek.

Az újszülötteket érintő tetanusz fertőzés a fejlődő országok sajnálatosan jelentős problémája: a rossz higiénés körülmények között született újszülöttek a köldökcsonkon keresztül fertőződhetnek meg a baktériumspórákkal.

A tetanusz kezelése és megelőzése

A megbetegedettek ellátásában az intenzív osztályok teljes arzenálja felvonultatható, annek ellenére a halálozás igen magas.

Nagyon fontos minden esetben a helyes, időbeni sebellátás: a roncsolt részek kimetszése, a seb kitisztítása. A sebek megfelelő ellátásáról ebben a cikkben írtunk.

Súlyos szennyezés, roncsolt, mély sebek esetén a rendelkezésünkre álló oltási irányelvek alapján tetanusz elleni ellenanyag (a keringésbe került toxint megkötő, közömbösítő fehérje; TETIG = tetanusz immunglobulin) és aktív védőoltás is szükséges lehet. Ezek kombinációja a beteg életét menti meg, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni az első észlelő orvos szerepét!

Korábban jellemzően minden roncsolt, szennyezett sérülés ellátásához hozzátartozott a tetanusz elleni védőoltás beadása, a napjainkban érvényben lévő szakszai irányelvek szerint szükséges értékelni a beteg életkorát, oltásainak számát, a legutóbbi oltás beadásának időpontját, figyelembe venni a szükséges hatóidőket. Mindezek alapján határozható meg, hogy milyen típusú immunizálásra lehet szükség, egyáltalán indokolt-e az oltásadás, vagy elegendő a sebellátás.

A tetanusz elleni aktív védőoltás jelenleg a kötelező oltási séma része. 2, 3, 4, és 18 hónaposan, 6 valamint 11 évesen történik meg a vakcináció, más védőoltásokkal kombinált formában.

Dr. Gócs Viktor, infektológus, gyermekgyógyászForrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Gócs Viktor infektológus, gyermekgyógyász
Aktualizálta: Dr. Sarkadi Adrien infektológus

Tetanusz || Merevgörcs || Sebfertőzés || ||
Vissza az eredeti oldalra