Mit kell tudni a vastagbéltükrözésről?

A vastagbéltükrözés a végbél, a vastagbél és a vastagbél-vékonybél átmenet szakaszán előforduló rendellenességek, elváltozások felismerésére irányuló eljárás, melynek során nemcsak diagnosztizálásra, hanem szövettani mintavételre és bizonyos terápiás beavatkozásokra is lehetőség van.

Mikor szükséges a vizsgálat elvégzése?

Vastagbéltükrözésre többféle emésztőszervi panasz esetén szükség lehet, ezek között kell megemlíteni a hasi fájdalmat, a tartósan fennálló székrekedést, hasmenést, a székelési szokások hirtelen megváltozását, a bél gyulladásos megbetegedésének gyanúját. A diagnózis felállítását nemcsak a vizsgált bélszakasz belső részéről így elkészülő képanyag segíti, hanem a szövettani mintavétel lehetősége is – tájékoztat Dr. Hegede Gábor, gasztroenterológus.

A diagnosztikai szempontok mellett bizonyos kezelések is elvégezhetők az eljárás során, itt többek között polipok eltávolítására vagy vérzések megszüntetésére kell gondolni. A vizsgálaton célszerű megelőző jelleggel is részt venni, leginkább vastagbélrák szűrés érdekében.

Miért ez a legjobb diagnosztikai módszer?

A legmegbízhatóbb, legpontosabb diagnózist ez a vizsgálat adja a vastagbelet érintő betegségek terén, legyen szó fekélyekről, gyulladásról, vérzésekről vagy daganatokról. A megelőzésében is nagyon fontos szerepet játszik, mivel olyan elváltozások is felszínre kerülhetnek a segítségével, melyek még nem okoznak érzékelhető tüneteket a betegeknél. Azonnali, valós képet ad a vastagbél állapotáról, amelyről felvételek is készíthetők és bármikor visszanézhetők. Egyszerre ad lehetőséget emellett a szövettani mintavételre is, ami szintén meggyorsítja a pontos diagnózis felállítását.

Milyen teendők vannak vastagbéltükrözés előtt?

A vizsgálat előtt egy konzultáció során a beteg tájékoztatást kap a szakorvostól a vastagbéltükrözés pontos menetéről, az előtte és utána szükséges teendőkről. Emellett kikérdezi a kórtörténetéről, gyógyszerszedési szokásairól. Ez több szempontból is fontos. A vérzékenységben szenvedőkre szintén nagyobb fokú figyelmet kell fordítani, mivel a szövetminta vételekor fellépő vérzés tartósabb lehet. Cukorbetegeknél a vizsgálatot megelőző felkészítő szakasz felboríthatja a szénhidrát-anyagcserét, ami miatt szükség lehet az inzulinadagolás, vagy tablettás kezelés megváltoztatására. De meg kell említeni a szívbillentyű-betegségben érintetteket is, akiknél a vizsgálat elvégzése előtt antibiotikumos kezelés lehet indokolt. A szakorvos azzal kapcsolatban is tájékoztatást ad, hogy milyen laborvizsgálatoknak kell megelőznie a vastagbéltükrözést, itt elsősorban a vérképre, véralvadási paraméterekre kell gondolni.

A betegnek a konzultációt követően egy beleegyező nyilatkozatot is alá kell írnia

Ezt követi az előkészítő szakasz, melynek lényege a vastagbél lehetőség szerinti teljes kitisztítása. A szakorvos javasolhatja, hogy néhány nappal a tükrözés előtt csak rostokban szegény ételeket fogyasszon, illetve kérheti, hogy milyen ételek fogyasztása kerülendő (pl. szőlő, magvas gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek stb.). Az eljárást megelőző napon valamilyen hashajtó készítményt kell bevenni, ami mellé több liternyi folyadékot, lehetőség szerint tiszta vizet kell elfogyasztani néhány órán belül. Ezen a napon jellemzően déltől már legfeljebb csak üres, szűrt leves fogyasztása célszerű. A hashajtó bevételének módjáról, idejéről is megkapja a beteg a szükséges tájékoztatást a szakorvostól.

Hogyan zajlik a vastagbéltükrözés?

A vizsgálatot – amely általában maximum fél órát vesz igénybe – általában bódult, vagy altatott állapotban végzik el, melyet injekció beadásával érnek el. Emiatt a beteget lehetőség szerint kísérje el egy hozzátartozója, mivel a vizsgálat után aznap a beteg már nem vezethet autót. A tükrözés során a páciens a bal oldalán fekszik, felhúzott lábakkal. Ezt a testhelyzetet az orvos utasítására időnként változtatni is szükséges, ebben az asszisztens is segítséget tud nyújtani a betegnek. Ezt követően egy körülbelül másfél méter hosszú, ujjnyi vastag, hajlékony, irányítható véggel ellátott eszközt vezetnek be óvatosan a végbélbe.

A bejuttatást zselés anyag segítségével könnyítik meg. A kolonoszkóp végén egy apró videokamera van, melynek képe a kint lévő monitoron jelenik meg a vizsgáló orvos számára. Az eszköz hideg fényforrással is ellátott, illetve lehetőség van az eljárás során levegő és víz bejuttatására és kiszívására is. Ezek mind azt a célt szolgálják, hogy megfelelő minőségű felvételek készülhessenek a bélszakasz belső felületéről. A tükrözés alatt a kolonoszkóp székelési ingert idézhet elő, a befújt levegő pedig feszülő érzést, puffadást, görcsöket eredményezhet. Ezek ilyenkor teljesen természetes folyamatok, viszont ha bódításban, vagy altatásban végzik a beavatkozást, akkor ezeket a beteg kevésbé, vagy egyáltalán nem fogja érzékelni. A folyamat során – szükség esetén – a szakorvos végezhet vérzéscsillapítást, polipokat távolíthat el, illetve mintát is vehet szövettani vizsgálathoz.

Mi történik a vastagbéltükrözés után?

A vastagbéltükrözést követően körülbelül egy órás lábadozási időre van szükség, amihez a vizsgálat helyszínén lehetőséget is biztosítanak. Ezután megkapjuk a leletünket, ha pedig szövettani mintavételre is sor került, akkor erről is kapunk tájékoztatást. Ennek az eredménye 2-4 héten belül szokott elkészülni. Az eljárás napján még felléphet kisebb hasi fájdalom, enyhébb görcsök. Ha szövettani mintavétel is történt, akkor az járhat kisebb utóvérzéssel, ami minimálisan a székletben is megjelenhet. Rendkívül ritka, de előfordulhat a vizsgálat alatt a vastagbél falának megsérülése, esetleges kilyukadása. Ennek veszélye akkor nagyobb, ha a bélfal daganat vagy gyulladás miatt már elvékonyodott. Ilyenkor azonnali műtétre lehet szükség.

Ez is érdekelheti A vastagbélrák szűrési lehetőségei, kivizsgálása

(Szerző: Dr. Hegede Gábor, gasztroenterológus)

Vastagbéltükrözés || Vastagbélrák szűrés || Vastagbélrák kezelés || ||
Vissza az eredeti oldalra