Még mindig tabu az aranyér - Beszéljünk a problémáról

A magyar fiatal lakosság 20 százalékát érinti az aranyeresség, 50 év felett pedig akár 50 százalékban is előfordulhatnak a szégyenkezve elhallgatott panaszok. Bár megjelenése gyakori, az aranyeresség mégis tabutémának számít.

Az érintettek a végbéltájékkal kapcsolatos tüneteik miatt általában eleve kellemetlenül érzik magukat, ennek eredményeként pedig gyakran csak a régóta elhúzódó panaszokkal fordulnak segítségért, így halasztódik a kivizsgálás és sokszor a helyes terápia is.

Bővebben Az aranyérbetegségről részletesen

Számos tényező vezet az aranyeresség, a megnagyobbodott, kitágult, sokszor gyulladt vagy bealvadt visszerek kialakulásához. A genetikai hajlam mellett a szerzett tényezők is nagyban hozzájárulnak az aranyér betegséghez, melyek közül a leggyakoribbak a következők:

  • elhízás
  • mozgásszegény, ülő életmód
  • erős haspréssel járó fizikai munka vagy sport (pl. súlyemelés)
  • rostban szegény táplálkozás (pl. finomított ételek, gyorséttermi ételek)
  • elégtelen folyadékbevitel
  • tartós köhögéssel vagy hányással járó kórképek
  • terhesség, szülés
  • székrekedés
  • végbéldaganat
  • anális szex

A fenti hajlamosító tényezők alapján látható, hogy szinte bárki rendelkezik 1-2 rizikótényezővel, mégis nehezen fordulunk orvoshoz, vagy sokáig tűrjük a panaszokat, sőt, gyakran fel sem ismerjük, mi állhat azok hátterében.

Figyelmeztető tünetek, melyeket nem érdemes bagatellizálni

Az aranyeres tünetek változatos formában és intenzitással jelentkezhetnek.  Az enyhébb panaszoktól kezdve súlyos vérzésig terjedhet a skála, de szövődmények is felléphetnek, például amikor a gyulladt visszerek elfertőződnek, vagy amikor vérrög alakul ki a tágult erekben pangó vér miatt.

Olvasson tovább! Mik lehetnek az aranyeresség szövődményei?

Mint a legtöbb kóros állapot esetén, a terápia hatékonysága azzal növelhető leginkább, ha már a kezdeti stádiumban segítségért folyamodunk. Éppen ezért a következő panaszok megjelenése vagy visszatérése esetén érdemes háziorvoshoz vagy szakorvoshoz (proktológus) fordulni:

  • végbéltáji fájdalom (hevessége az állapot függvényében változó, bizonyos esetekben akár az ülést, állást, mozgást is megnehezítheti)
  • végbéltáji viszkető érzés
  • tapintható duzzanat a végbéltájékon
  • székelési nehézségek, fájdalommal kísért székletürítés
  • heves székelési inger
  • enyhe vérezgetés, váladékozás
  • jelentős vérzés, vérszegénység

Sokan önvizsgálattal vélik megállapítani az aranyér jelenlétét, ám ha a panaszok nem javulnak, érdemes inkább szakembert felkeresni a téves öndiagnosztizálás, vagy a sikertelen öngyógyítás helyett.

A kivizsgálás legkellemetlenebb része a szemérmesség leküzdése

Sokan tartanak az orvosi vizsgálattól, és csupán szégyenérzetük miatt nem kérnek segítséget. Ezeken a szakrendeléseken számos hasonló, vagy akár súlyosabb problémával is jelentkeznek betegek, ezért nem kell attól tartanunk, hogy a kezelőorvos mit gondol. Neki az a célja, hogy a kínzó problémára megoldást keressen, mellyel a mi szenvedésünk is megszűnik.

Sokan azt sem tudják elképzelni, hogyan történik a vizsgálat. Az orvos-beteg találkozás során először a kórtörténet felvétele történik. Fontos, hogy más, fennálló betegségünkről is számoljunk be az orvosnak, emellett tudnia kell az aktuálisan szedett gyógyszereinkről, és az életmódunkról, valamint  a tünetekről is tájékoztassuk. Részletesen el kell mondanunk a jelenlegi panaszokat, azok kezdetének idejét, jellegét és a kísérő tüneteket.

Ezután az orvosi vizsgálat először fizikális vizsgálattal kezdődik. Az alsó testfelet szabaddá téve, előre dőlve vagy oldalt fekve, felhúzott térdekkel helyezkedik el a páciens, míg az orvos megnézi a végbélnyílás környékét. Kesztyűs ujjával a végbélbe nyúlva megtapintja a belső aranyereket is. A vizsgálat 1-2 percig tart, kellemetlen ugyan, de önmagában fájdalmatlan. Fájdalmat csak a gyulladt, trombotizált, vagy jelentős nagyságot elért aranyér esetén érezhet a beteg. A fizikális vizsgálatot követően dönt az orvos a további diagnosztikai beavatkozásokról, egyes esetekben végbél- vagy vastagbéltükrözésre is sor kerülhet. A végbéltükrözés (rektoszkópia) különösebb előkészületet nem igényel, praktikus megelőzően az aznapi székletürítés. Ha vastagbéltükrözésre (kolonoszkópia) is szükség van, előtte beöntéssel vagy gyógyszeres hashajtással tisztíthatjuk ki a bélrendszer alsó szakaszát a vizsgálat előtt. Kiegészítésképpen szükséges lehet laborvizsgálatra, esetleg hasi ultrahangra is.

Van megoldás az aranyeres panaszokra!

Az aranyér-betegség kezelése akkor jó és eredményes, ha megelőzi orvosi vizsgálat, mely biztonsággal kizár más eltérést (pl. daganatot, bélpolipot). A legfontosabb lépések a panaszok enyhítésére és megszüntetésére:

  • a széklet rendezése, lágyítása
  • bőséges folyadékfogyasztás
  • rostban dús étkezés (zöldség, gyümölcs)
  • az ülő testhelyzetben végzett tevékenység minimalizálása
  • a rendszeres testmozgás
  • az erős hasprés kerülése
  • ülőfürdő a fennálló panaszok idején
  • rendszeres és alapos tisztálkodás
  • helyileg ható készítmények (aranyérkenőcsök, kúpok) alkalmazása
  • érvédő hatású készítmény kúraszerű szedése

Jelentős visszeresség vagy szövődmények megjelenése esetén aranyérműtétre (pl. gyűrűs-lekötésre) is sor kerülhet.

Tudjon meg többet Az aranyérműtét menete

A legfontosabb mindenki számára az lenne, hogy a hajlamosító tényezők közül a kiiktathatóakat elkerülje! A panaszok kezdete után, ha nem lép fel javulás, időben forduljunk orvoshoz! A tünetek önmaguktól ugyan elmúlhatnak, de az esetek jelentős részében ismételten jelentkezni fognak. Önmagunkat lehetőleg látatlanban ne kezeljük! Orvosi véleményezést követően a panaszok enyhítésére javasolt életmódváltás és a gyógyszeres kezelés egyformán fontos.

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Aranyér || Aranyér kezelése || Tabu || Aranyér okai ||
Vissza az eredeti oldalra