Nyáron is balesetet okozhat a szén-monoxid!

Bár a nyár közepén járunk, távol a fűtési szezontól, mégis fontos figyelni a szén-monoxid jelentette veszélyekre. Az elmúlt hetek statisztikája jól mutatja, hogy országszerte gondot okoz a mérgező gáz visszaáramlása a lakások, fürdőszobák légterébe - elsősorban a gázzal üzemelő, átfolyó rendszerű vízmelegítőkből - olvasható a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság oldalán.

Fontos, hogy figyeljünk ezen készülékek karbantartására, tisztítására, ahogy arra is, hogy legyen ezen készülékek közelében szén-monoxid-érzékelő. A tűzoltósági statisztikák jól mutatják, hogy számtalan életet mentenek meg az időben riasztó szén-monoxid-érzékelők.

Hogyan alakulhat ki veszélyes helyzet?

A szén-monoxid (CO) a tökéletlen égéskor keletkező melléktermék. Színtelen, szagtalan, ezért érzékszerveinkkel lehetetlen észrevenni. A szén-monoxid-mérgezés kezdeti tünetei a hányinger és a fejfájás, azonban szervezetünk nem minden esetben képes a megfelelő reakcióra, márpedig a szén-monoxid jelenlétének késői felismerése könnyen tragédiához vezethet.

A szén-monoxid a lakás légterébe a kéményen keresztül, vagy a tüzelőberendezésen keresztül kerülhet. A nem megfelelően működő kéményből az égéstermék (füstgáz) visszaáramlik a lakásba, míg a nem kellően tömör kályhákból, kandallókból, füstcsövekből, az elszennyeződött fürdőszobai átfolyós vízmelegítőkből közvetlenül is juthat szén-monoxid a lakótérbe.

Olvasson tovább! Hogyan ismerjük fel a veszélyt? Mit tegyünk mérgezés gyanúja esetén?>>

  A szén-monoxid-mérgezés hatása  

Hogyan előzhető meg a veszély?

1. Épületen kívüli berendezés.

A legkézenfekvőbb megoldás, ha a fűtőberendezést és kéményt úgy helyezzük el, hogy ne legyen közvetlen kapcsolata a lakótérrel. Tudnivaló, hogy nem minden épület esetében valósítható meg a különálló kazánhelyiséggel kialakított központi fűtés.

2. Épületen belüli berendezés, de a légtérkapcsolat kizárva.

Az épületen belül elhelyezett zárt égésterű, úgynevezett „C” típusú gázkészülékek működésük során nem a helyiség levegőjét használják, hanem a kültérből közvetlenül szívják be a levegőt, ezért üzembiztos működésük mellett a lakótérben szén-monoxid jelenlétével nem kell számolni.

3. Épületen belüli berendezés és közvetlen légtérkapcsolat.

A nyílt égésterű és kéménybe nem kötött („A” típusú), valamint a nyílt égésterű és kéménybe kötött („B” típusú) gázkészülékek működésük során a helyiség levegőjét használják. Ezért alapvetően befolyásolja megbízható működésüket a helyiségek építészeti kialakítása és használata.

Aki „A” vagy „B” típusú gázkészülékkel rendelkezik és fokozott légzárású nyílászárók beépítését vagy a meglévő nyílászárók tömítését, esetleg elszívó/szellőző ventilátorok beépítését tervezi, annak előzetesen terveket kell készíttetnie arra jogosult tervezővel és azokat jóvá kell hagyatnia a területileg illetékes gázszolgáltatóval (elosztói engedélyes).

Épületen belül a gáz, szilárd vagy éghető folyadék halmazállapotú tüzelőanyaggal működő tüzelő-fűtőberendezések használata esetén különösen fontos gondoskodni a levegő pótlásáról, a helyiség szellőztetéséről. Ezért gondoskodni kell a berendezéseknek helyet adó helyiségek folyamatos légutánpótlásáról, rendszeres szellőztetéséről gépi vagy természetes úton. A lakások rendszeres szellőztetésének nem lehet akadálya a téli időszak és a néhány percig beáramló hideglevegő. A megfelelő levegőutánpótlás hiánya, a szellőztetés elmulasztása a lakásban CO-felhalmozódáshoz és tragédia bekövetkezéséhez vezethet.

Olvasson tovább! A szén-monoxid-mérgezés megelőzhető!>>

A kereskedelmi forgalomban kapható szén-monoxid-érzékelők (riasztók) a légtérbe került veszélyes mennyiségű szén-monoxid jelenlétét képesek jelezni, ezért azok alkalmazásával tovább növelhetjük otthonunk biztonságát.

(BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, BM OKF Facebook)

Szén-monoxid || Mérgezés || || ||
Vissza az eredeti oldalra