Kommunikáció a rendelőben: a jó kapcsolat titka

Az orvos-beteg találkozás a leggyakoribb és talán a legfontosabb helyzet az orvosi hivatás gyakorlatában. Egy orvos szakmai életpályáján 160 - 300 ezer alkalommal találkozik pácienssel, mindegyik kapcsolat lehet előrevivő, mindkét fél részéről megerősítő, illetve akár gyógyító is, de lehet frusztráció forrása is.

Minden a kommunikációs készségeken múlik, fontos, hogy interaktív legyen a kapcsolat, amely megteremti a kölcsönös bizalom légkörét, őszinte lesz a beteg az orvossal, és viszont.

Az orvosi kommunikáció elsajátítható, tanulható és fejleszthető, igen szorosan összefügg az orvosi pszichológiával. A már végzett és több éve praktizáló háziorvosoknak és szakorvosoknak kreditszerző továbbképzéseket szerveznek, előadásokkal, esetmegbeszélésekkel, filmvetítésekkel, fontos helyet kap a Bálint-csoportmódszer - mondja a WEBBeteg kérdésére prof. dr. Molnár Péter, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézetének professor emeritusa. A Bálint Mihály által kidolgozott módszer lehetőséget kínál az orvosok számára az orvos-beteg interakciók elemzésére, az orvos önismeretének gyarapítására.

Amennyiben önmagát - hibáit, erősségeit is - megismeri az egészségügyben dolgozó szakember, csak akkor tud segíteni másokon, ezután tud nyitni a külvilág felé.

30 másodperc

A valódi ok


70 ezer panaszos bejelentést vizsgáltak az USA-ban abból a szempontból, hogy mi volt a beteg első, eredeti panasza, amiért megtette a feljelentést. Az esetek közel 70 százalékában a kommunikáció állt a háttérben, mert nem beszélték meg a problémát, mert nem hallgatta meg az orvos, mert mást mondott, mert nem értette meg, stb.

Az idő nagyúr, egy felmérés szerint a doktor átlagosan 15-16 másodpercet hagyja beszélni a beteget, aztán közbekérdez, mert rendszerint nem derül ki ennyi idő alatt, mi a valódi panasz, minden másról szó esik. Amennyiben türelmes lenne még kb. 6-10 másodpercig, a páciens magától elmondaná a panaszát. Ebből következik - teszi hozzá Molnár professzor -, hogy fél percet rá kell szánnia az orvosnak a betegére, mert ennyi idő kell ahhoz, hogy nyugodtan, félelem nélkül elmondja, miért ment a rendelőbe.

Siettetés? Soha!

A türelmetlen orvos feszélyezteti a beteget, aki egyébként is fél a kiderülő problémától, a rá váró kezeléstől, attól, hogy most egy jó időre kiesik a munkából. Ezt a félelmet enyhítheti a türelem, az odafigyelés, az empátia.

Gyakran előfordult, hogy a beteg szorongását, félelmét patológiás esetként értelmezte a háziorvos, ezért gyógyszert írt fel a bajra, holott elegendő lett volna megbeszélni a problémát, meghallgatni a másik fél félelmeit. Nem jó megoldás, ha minden problémát „medikalizál” az orvos.

A jól irányított kérdés

Semmiképpen sem használ a kapcsolatnak, ha konkrét diagnózissal tér be a rendelőbe a beteg, az orvos erre rendszerint rosszul reagál, és rendre utasítja a pácienst, akinek ettől pillanatok alatt megváltozik a hangulata, félelem lesz rajta úrrá, vagy éppenséggel ellenségessé válik. Van egy jó kérdés erre az esetre - mondja a professzor. „Ezt miből gondolja?”

Ezzel a kérdéssel megoldódik a kommunikációs szakadék, a beteg elmondja a panaszait, az orvos pedig felállítja - a pácienssel együttműködve, megbeszélve - a diagnózist. Igen, közös munkának, közös döntéshozatalnak kell történnie, mert ezzel motiválva lesz a beteg, aki többes számba beszél: „az orvossal közösen arra jutottunk, együtt hoztunk meg a döntést a kezeléssel kapcsolatban, stb”.

Van-e ideális orvos?

Milyen ne legyen az orvos?


  • Fontoskodó, amikor a részletek felderítése érdekli, nehezen tud álláspontra jutni.
  • Nagyvonalú, amikor 1-2 adatból diagnózist állít fel, tévedéseit ritkán korrigálja.
  • Egysíkú, amikor mindig a kedvenc betegségeit ismeri fel, mindent azzal hoz összefüggésbe.
  • Önmagával szemben túl bizonytalan, így mások véleményéből él.
  • Engedékeny, amikor a beteg irányítja, nincs koncepciója.

 

(Juhász Pál: Az orvos és a beteg kapcsolata - Medicina)

Prof. dr. Molnár Péter úgy véli: ahogyan nem létezik ideális házasság, úgy ideális orvos és ideális beteg sincs. Van viszont kölcsönös elfogadáson alapuló jó kapcsolat orvos és betege között, különösen igaz lehet ez a háziorvos esetében.

Évek, évtizedek óta ismeri a családot, akár generációkon keresztül is, ebben a helyzetben személyes kapcsolat alakul ki a családokkal, már a rendelőbe való belépéskor érzi a gyógyító, mi nem stimmel a pácienssel.

Mi az elvárás az orvossal szemben?

Készült egy kutatás, amely arra kereste a választ, hogy mi az elvárás az orvossal szemben. Tíz szempontot értékeltek a páciensek, ebből kiderült, hogy az első 5 helyen a hivatástudat, a pontos diagnózis felállítása, az önfeláldozás, a biztonság az elhatározásban, a felkészültség állt, az idő a hatodik, az őszinteség pedig a hetedik helyen szerepelt, az utolsó három helyre csúszott a tekintély, az érdektől mentes gyógyítás és az udvariasság.

(WEBBeteg-T.A., újságíró)

Orvos-beteg kapcsolat || Orvosi kommunikáció || Prof. Molnár Péter || Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum || Bálint-csoport
Vissza az eredeti oldalra