Tanuljuk meg kezelni a stresszt!

Egyre többet hallunk stresszről, menedzser betegségekről, pánikrohamokról, de mi vár azokra, akik megmagyarázhatatlannak látszó tüneteikkel orvoshoz fordulnak és mi az, amit saját maguk is megtehetnek a gyógyulás érdekében?

A stressz-szindróma elsősorban a nőket érintő jelenség. Ők azok, akik természetükből adódóan hajlamosabbak többet rágódni egy-egy problémán, miközben az anya-, feleség- és munkahelyi szerepekben való tökéletes helytállásra törekednek.

A stressz-szindrómaként definiált állapot tünetei:

  • Nyak, ill. fejfájás
  • Szívdobogásérzés
  • Izzadékonyság
  • Álmatlanság, a koncentráló képesség csökkenése
  • Gyengeség
  • Gombócérzés a torokban
  • Szájszáradás

A stressz a XX. és a XXI. század betegsége. Krónikus, megoldhatatlannak tűnő problémák életünk számos területén akadhatnak, legyen az munkahelyi konfliktus, családi gondok, vagy pénzügyi nehézségek.

A panaszokkal a betegek először a háziorvoshoz fordulnak. Az orvos aztán kezeli a tüneteket, vizsgálatok, szakorvosi kontrollok követik egymást. Mindannyian tapasztaljuk, hogy sokszor az egyik orvostól a másikhoz, ide-oda küldik a betegeket. Ez nem egyszerűen a szervezettség hiánya. Az orvostudományban lezajlott specializálódás (túlzott specializálódás) eredményeképpen ma már nem a beteget vizsgálják, hanem egyes szerveit.

A helyzet azonban még ennél is rosszabb, mert a medikusok oktatásában évtizedekig tabutémának számított a lélek, a psziché kérdése, ezért a betegeknek meg kellett elégedniük az idegesség, jobb esetben a neurózis diagnózisával.

A stressz és stresszorok

Stressz: a homeosztázis átmeneti zavara, amelynek helyreállítása a szervezet állandó feladata.

Stresszorok: a szervezet egyensúlyát veszélyeztető külső és belső tényezők. A stresszorok azonnali hatást gyakorolnak az idegrendszerre, mely a következő tünetekben nyilvánul meg: pupilla tágulat, csökkenő nyálelválasztás, szívdobogás, szapora légzés, csökkenő gyomor- és bélmozgás, a húgyhólyag elernyedése 

Az ember, mint a lélek és test egysége

Prof. Balázs Csaba, endokrinológus specialitásai a pajzsmirigy eredetű szemtünetek, az immun és endokrin rendszer kölcsönhatásainak vizsgálata és kezelése, a stressz szerepe az immun-allergiás és endokrin betegségekben.

A betegek gyógyításában alapvető fontosságúnak tartja a holisztikus szemléletet. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse, a lélek és test, s nem a szervek mechanikus egységének.

Ebben a szemléletben nyilvánvaló, hogy a szervezet egy állandó helyzet, az ún. homeosztázis (pl. hőmérséklet) megőrzésére törekszik. A „homeosztázis”, egy egyensúlyi állapot, amely alapvető az élet szempontjából.

A folyamatos stressz és annak fel nem dolgozása előbb-utóbb megbosszulja magát, s a szervezet jelez. Az állandó nyugtalanság, a látszólag minden ok nélküli idegesség alvászavart okoz. A stressz és az alvászavar együtt a hormonháztartás felborulásához vezet.

  Pszichoszomatikus orvoslás


Franz Alexander,  - aki a pszichoszomatikus orvoslás megalapítójaként tett szert világhírnévre - 7 klasszikus pszichoszomatikus betegséget sorol fel:

1. Peptikus fekély-gyomor-nyombélfekély: gyulladásos elváltozások a bélben
2. Colitis ulcerosa, Crohn-betegség (idült, fekélyes vastagbél-gyulladás)
3. Magas vérnyomás
4. Neurodermatitisz (krónikus, erős viszketéssel járó bőrbetegség)
5. Asthma bronchiale (krónikus légúti gyulladás)
6. Rheumatoid arthritis (ízületi gyulladás)
7. Tirotoxikózis (pajzsmirigy hipertireózis) - Pajzsmirigy túltengés

  Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Ma már a betegségek lényegesen szélesebb köréről (nemcsak az említett hétről) tudjuk, hogy a pszichoszomatikus kórképek sorába tartoznak - mondta el Prof. Balázs Csaba.

Az elmúlt évtized egyik váratlan és nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a korábban pszicho-neuro-endokrin- és az immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket használ.

Ennek a közös "nyelvnek" a megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé.

A pajzsmirigybetegségekről kiderült, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége, vizsgálni és gyógyítani az egész embert kell(ene).

Fontos az is, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségei gyakran más betegségekkel társulnak: szemészeti-, allergiás-, ideggyógyászati-, gyomor-bélrendszeri-, szív- és érrendszeri betegségekkel. Jelentősége, hogy ezekre a társulásokra ritkábban gondolnak és külön-külön kezelik őket.

Jellemző példát szolgálatott erre egyik betegünk, akit hosszabb időn át kezeltek szemészeti betegséggel és kiderült, hogy a háttérben autoimmun pajzsmirigy gyulladásos betegség húzódott meg.

„Mi emberek vagyunk, nem laboratóriumi értékek!”

A beteg részletes kikérdezése során tudni kell, hogy milyen örökletes betegsége van és milyen egyéb betegségek (társulások).

  Stresszkezelés 6 pontban

A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stressz állapot felismerésére és a stresszor megkeresésére. 

  • Fel kell ismerni a változtatás szükségességét: El tudjuk-e távolítani a stresszort? El lehet kerülni? Tudjuk-e csökkenteni a stresszor behatásának idejét és erősségét? Tudunk-e új célt kitűzni?
  • Csökkenteni kell a stresszre adott emocionális reakció intenzitását: Nem reagálunk-e túlságosan?
    Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni! Ne kérdezzük: mi lett volna, ha?...
  • Meg kell tanulni, gyakorolni a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését: Fizikai módszerek alkalmazása:
    -mély lélegzés, izomlazítás
    -zene terápia
    -gyógyszer(ek), feszültségoldók (kizárólag abban az esetben, ha az orvos előírja!)
  • Erősíteni kell a test fizikai állapotát („fit”, edzett állapot):
    - Mozgás: kerékpár, úszás, „jogging”, séta stb. 
    - Dohányzás elhagyása, kávézás csökkentése
    - Több, jobb, rendszeres alvás 
  • Törekedni kell az érzelmi állapot stabilitására:
    - Társasági kapcsolatok kiépítése, fejlesztése
    - Reális célok kitűzése, önismeret fejlesztése

A vizsgálat, a kezelés egyben stresszoldó is kell, hogy legyen. Az emberi szó a legtöbbet árthat, de használhat is.

Az első pillanattól kezdve az orvosnak nemcsak néznie, látnia is kell, nemcsak hallania, de megértenie is kell.

Nem lehet azt mondani, hogy valakinek a betegsége kizárólag testi vagy pszichés jellegű. A testi betegségben szenvedőknek pszichés tünetei vannak, a testi betegségekhez pedig mindig társulnak lelki tünetek.

  Stressz teszt

Tesztelje magát, mennyire stresszes Ön!  Stressz teszt

Nagyon fontos, hogy az összefüggéseket kell keresni és megérteni a betegek tünetei között. Nem a laboratóriumi leletekkel kezdődik a kivizsgálás, hanem a beteggel.

Mi emberek vagyunk, nem laboratóriumi értékek! Ezt jó lenne orvosnak és betegnek egyaránt megszívlelnie.

(allergiakozpont.hu)

Stressz || Pszichoszomatikus || Stresszkezelés || ||
Vissza az eredeti oldalra