Az otthon veszélyei: a szaganyagok

A légkörben jelen lévő, közvetlenül emittált szennyező anyagok átalakulásai során az embert és a környezetét súlyosan veszélyeztető vegyületek képződhetnek, amelyek különböző, kellemetlen szagok formájában jelennek meg.

A kellemetlen bűz valamely bomlási vagy ipari folyamatot kísérő levegőszennyezés, ami lehet szerves (illékony szénhidrogének) és szervetlen (kén-hidrogén) eredetű.

A szaganyagok légszennyező forrásokból kikerülő gázok és gőzök által jönnek létre. A bűzös gázok között ott vannak az aldehidek, merkaptánok, ketonok, aminok, kis molekulájú zsírsavak, észterek, szerves savak, és kéntartalmú vegyületek. Ezek a szaganyagok már kis koncentrációban is jelentős szaghatást váltanak ki kialakulásuk környezetében.

Mérésekkel és érzékszervi vizsgálatokkal meghatározták az egyes szaganyagok szaglási küszöbértékét (szaglási határ), amely azt a szaganyag-koncentrációt jelenti, amelyet egy átlagos ember már érzékelni tud. A szaghatást kialakító összetevők meghatározásánál hozzávetőlegesen 400 féle szaghatást okozó vegyületet különítettek el. Ilyen pl. záptojás szagú (kén-hidrogén), szúrós szagú (ammónia), orrfacsaró (klór, formaldehid) stb. Ezeket a szaganyagokat legtöbbször több vegyület keveréke eredményezi.

A szaganyagok hatásai:

  • allergiás reakciók,
  • köhögés,
  • légzési zavarok,
  • légzésszámváltozás,
  • kapkodó légzés,
  • kábultság,
  • alvászavarok,
  • fejfájás,
  • láz,
  • rosszullét,
  • gyomorpanaszok,
  • étvágytalanság,
  • élelem- és folyadékfelvétel csökkenése,
  • émelygés, hányinger, hányás.

A nem természetes anyagokból készült bútorok – a faforgácslapokból készült laminált bútorok – is szennyezhetik a levegőt. A préselésükhöz használt műgyanta jelentős mennyiségű formaldehidet bocsát ki. Azonos anyagot bocsát ki a tapétaragasztó, a padlólakk és a legtöbb bútorszövet is.

A legtöbb szövet gyapotból készül, és bizony ez az egyik legerőteljesebben permetezett szántóföldi növény. A bútorszövetet sokszor hormonhatású égésgátló szerekkel kezelik, a padlószőnyeget pedig egészségre káros illékony anyagokat tartalmazó ragasztókkal rögzítik.

A műanyag tárgyakból sokszor szerves oldószerek (benzol, fenol) lépnek ki a lakások levegőjébe. A PVC lágyítására használják a ftalátokat, amelyek megtalálhatók a flakonokban, a PVC-padlóban, a telefon- és egyéb kábelekben, a szőnyegben.

Az irodai levegő szennyezői

A belső légtérben feldúsulhatnak egyes-, leginkább lakkokból, ragasztókból, festékekből elpárolgó káros anyagok. A leggyakrabban megtalálható anyag a formaldehid, de emellett számos más anyag is problémát okozhat.

A belső terek levegőjében gyakran előforduló szerves vegyületeket a táblázat tartalmazza:

  Az egyes anyagok előfordulási helye, illetve hatásai:

A műanyagpadlós szobák

A műanyagpadlós szobákban élő gyerekek nagyobb valószínűséggel betegszenek meg hörghurutban. A PVC lágyítására használt ftalátokat ugyan az Európai Unióban már nem lehet felhasználni játékok készítésekor, viszont a földön játszó gyermekek ki vannak téve a műanyag padlóburkolatokból párolgó ftalátnak.

Az idetartozó anyagok egy része rákkeltő, károsítja a májat, és légzési nehézségeket okoz. Más típusai a férfiak nemzőképességét rontják. Ezek a vegyi anyagok már az anyaméhben a magzat szervezetébe jutnak.

Van megoldás

A növények légfrissítésre, károsanyag-megkötésre történő alkalmazása a NASA egy kutatója, Dr. B. C. Wolerton ötlete volt. Kutatásai során bizonyossá vált, hogy a mérgező anyagok megkötésében és lebontásában elsősorban a növények gyökereinek van meghatározó szerepe. A vizsgálatok során bizonyos szobanövények, mint például a filodendron és a klorofiton, kitűntek károsanyag-megkötő képességükkel.

Káros formaldehid  megkötésére alkalmas növények:

Benzol-lebontásban kapott eredmények:

Triklór-etilén lebontási eredmények:

Növények, melyek hasznosak lehetnek környezetünkben (nagyításhoz kattintson a képre!):

 

 

 

 

Óvatosan a légfrissítőkkel!

Azokban a zárt terekben, ahol napi szinten használnak légfrissítőt, a csecsemőknél egyharmaddal nagyobb valószínűséggel alakul ki a hasmenés, és a fülfájás is gyakrabban tapasztalható. Az aeroszolok használata a kismamák egészségét is befolyásolja, a gyakori használat miatt növekszik a fejfájás és a depresszió kialakulásának rizikója, az érzékeny embereknél asztmás roham vagy általános gyengeség jelentkezhet.

Ha a konyhai gáztűzhelyet fűtésre is használják, a magas NO2-koncentráció miatt a gyerekeknél sokszorosára emelkedik a felső légúti hurutos (bronchitis) és az asztmás, allergiás megbetegedésének kialakulásának esélye is.

Olvasson tovább! Rákkeltő anyagok listája

 Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Az otthon veszélyei - a radon háttérsugárzás
Az otthon veszélyei - a penészgomba
Az otthon veszélyei - a háziporatka
Az otthon veszélyei - a szaganyagok
Az otthon veszélyei - az aeroszolok
Az otthon veszélyei - azbeszt
Az otthon veszélyei - a szén-monoxid
Az otthon veszélyei - a zaj hatásai
Az otthon veszélyei - a harmadlagos dohányfüst

Forrás: WEBBeteg összeállítás
B. V., Dr. Kalmár Ferenc: Belső környezet minősége
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

Szag || szennyezők || Levegőminőség || Környezet-egészségügy ||
Vissza az eredeti oldalra