A gerincdaganatok és tüneteik

A gerinc, illetve a gerincvelő megbetegedései közül a daganatos megbetegedések az esetek csak kis százalékát képezik. Más szerv ismert daganata esetén is gondolni kell ugyanakkor gerincáttétre, ha a betegnek gerincérintettségre utaló panaszai vannak.

A gerinc egy bonyolult felépítésű szerv, mely a gerinc vázát alkotó csigolyákból, a csigolyák között porckorongokból, szalagokból, magából a gerincvelőből, a gerincvelőből kilépő ideggyökökből, erekből, és különböző, a gerincvelőt védő burkokból épül fel.

Ebből a bonyolult felépítésből adódik az, hogy a gerinc daganatos megbetegedése különböző eredetűek lehetnek, nem beszélve arról, hogy az előbb felsorolt szövetekből kiinduló daganatok mellett távoli szervek  daganatos elváltozásai által, a gerinc valamelyik részébe adott áttétei is ide sorolhatók.

A leggyakoribb gerincben áttétet okozó daganatok

A gerincbe (csigolyákba) leggyakrabban áttétet adó daganatok: emlő, prostata, tüdő, pajzsmirigy, de számos más szerv daganatos elváltozása is adhat gerincáttétet. Természetesen a gerincben is lehetnek jóindulatú daganatos elváltozások.

Abból adódóan, hogy a gerinccsatorna egy normális esetben is szűk csatorna érthető, hogy kisebb méretű, akár jó-, akár rosszindulatú daganatok súlyos tüneteket okozhatnak. 

A gerincdaganatok elhelyezkedésük szerint lehetnek a gerincvelőben helyet foglalóak (inramedullaris) és a gerincvelőn kívüliek (extramedullarisak).

A gerincdaganatok tünetei

A gerincdaganatok  tünetei nem specifikusak, gyakorlatilag nem különböztethetőek meg más gerincbetegség pl. gerincsérv tüneteitől. A tünetek a gerincvelő és a gerincvelőből kilépő ideggyökök nyomódása miatt alakulnak ki a leggyakrabban. 

A gerincoszlop felépítése és működése

A gerincoszlop bonyolult felépítésű szerv, a csontváz központi része, a nyak és a törzs vázát képezi. Feladata a testtartás biztosítása, a nagy kiterjedésű mozgások koordinálása. Emellett rugalmasságának köszönhetően tompítja a járáskor keletkező rezgéseket az agy felé.
A gerincoszlop 33-35 csigolyából áll, melyek egymáshoz ízületekkel és porckorongokkal kapcsolódnak. Felülről lefelé haladva megkülönböztetünk 7 nyakcsigolyát, 12 hátcsigolyát, 5 ágyékcsigolyát, 5 keresztcsonti csigolyát (melyek keresztcsonttá csontosodnak össze), és 4-6 csökevényes farokcsigolyát, melyek közül az utolsó kettő vagy három teljesen összecsontosodik.
Egészséges egyénben a gerincoszlop szemből nézve egyenes, oldalirányból nézve pedig a háti szakaszon egy hátrafelé domború görbület (kyphosis), az ágyéki területen pedig előre felé domború görbületet (lordosis) észlelhető.

A gerincvelőben helyet foglaló daganatokra jellemző, hogy itt nem a fájdalom a vezető tünet, ez a legtöbb esetben hiányzik is, hanem a végtaggyengeség, érzészavar.

Leggyakoribb tünetek

  • erős fájdalom a gerinc mentén,
  • kisugárzó felsővégtagi, alsóvégtagi vagy törzsön megjelenő övszerű fájdalom,
  • zsibbadás, mely szintén elsősorban kisugárzó és a végtagokat érinti,
  • a daganatnak megfelelően kifejezett nyomásra vagy ütögetésre kiváltható fájdalom a gerinc mentén,
  • kényszertartás a gerincen,
  • végtagokat érinti gyengeség, bénulás,
  • bizonyos esetekben széklet- és vizelettartási zavar,
  • impotencia.

Figyelemfelhívó lehet az erősebb fájdalom, mely a szokásos fájdalomcsillapítókra rosszul reagál, a nagyfokú gyengeség, fogyás, fáradékonyság. Más szerv ismert daganat esetén is gondolni kell gerincáttétre, ha a betegnek gerincérintettségre utaló panaszai vannak.

Hogyan diagnosztizálhatók a gerincdaganatok?

A betegség diagnózisának biztos felállítása csak képalkotók segítségével lehetséges.

Minden, a betegségre gyanús esetben a gerinc-CT- vagy -MR-vizsgálat elvégzése kötelező, ezek azok a vizsgálatok ugyanis, mellyel a daganatot, annak elhelyezkedését, környezettel való viszonyát igazolni lehet. Kiegészítő vizsgálatként röntgen, csontszcintigraphia szükséges.

Ha nem a gerincből kiinduló, úgynevezett elsődleges tumorra van gyanú, akkor az áttétet adó daganatot is meg kell keresni.

Gerincdaganatok - Kezelés és gyógyulási esély

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

A betegség kezelése még napjainkban is igen nehéz. A legfontosabb a felismerését követően minél hamarabb elvégzett idegsebészeti, gerincsebészeti műtét, mely a daganatos szövet teljes vagy részleges eltávolítása révén a későbbi maradandó károsodásokat (pl. bénulás, impotencia) kivédheti vagy késleltetheti.

A gerincvelőben elhelyezkedő daganatok eltávolítása teljesen nem kivitelezhető. A műtét után a szövettani vizsgálat eredményének megfelelően, a daganat típusának megfelelően vagy sugárterápiát vagy kemoterápiát vagy a kettő kombinációját alkalmazzák.

A betegsége kimenetele a daganat fajtájától, az időben való felismerésétől és a műtéttől függ. Jóindulatú daganatok pl. meningeoma, neurofibroma eltávolítása után teljes gyógyulás várható. A többi esetben a prognózis rosszabb, főleg ha nem elsődleges gerincdaganatról, hanem áttétről van szó.

Olvasson tovább! Csigolyaösszeroppanás - Okok, tünetek és kezelés

Dr. Bessenyei Mónika, neurológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bessenyei Mónika, neurológus

Gerincdaganat || Tumor || Gerincoszlop || Rákbetegség ||
Vissza az eredeti oldalra