Molekuláris diagnosztika a vastagbélrák kezelésében

A molekuláris diagnosztika azt állapítja meg, hogy melyik betegnél melyik új terápia lehet hatásos, melyik kezelési móddal érdemes próbálkozni. Az orvostudomány ezen új forradalmi területe nagymértékben hozzájárul a vastagbélrákos páciensek gyógyulásához.

A vastagbélrák téma cikkei

1. A vastagbélrák és tünetei
2. A vastagbélrák szűrési lehetőségei, kivizsgálása
3. Táplálkozás és vastagbéldaganat
4. A vastagbéldaganat szövettani típusai
5. A vastagbélrák kezelése

Számos olyan új onkológiai terápia létezik, amely speciálisan egy-egy daganattípus kezelésére lett kifejlesztve, azaz nem általában hat a daganatok ellen, hanem célzottan, bizonyos típusok ellen hatásosak. Ezek a - jelenleg rendkívül drága, esetenként több mint tízmillió forintos - készítmények ugyan nem alkalmasak valamennyi daganattípus gyógyítására, ám az adott elváltozást a korábbiaknál jóval eredményesebben gyógyítják.

Ilyen célzott terápiák a vastagbélrák, a tüdőrák, a leukémia és a mellrák esetében állnak rendelkezésre napjainkban. A vastagbél daganatának kezelésében a KRAS és NRAS gén mutációjával összefüggésben választható célzott terápia. A vastagbélrákos betegek kb. felénél nincs meg a fenti génmutáció, 40 százalékuknál a KRAS, 10 százalékuknál a NRAS gén mutációja mutatható ki.

Hogyan választják ki a megfelelő terápiát?

A hagyományos kemoterápiás szerek nem tesznek különbséget szervezet daganatos és egészséges sejtjei között: a sejtekre mérgezően ható (citotoxikus) és a sejtosztódást gátló (citosztatikus) terápiák minden gyorsan osztódó sejtre egyaránt hatnak. A kemoterápia hatékony ugyan a rákos sejtek pusztításában, ám egészséges (nyálkahártya, máj, bőr, csontvelő) sejteket is károsítanak. Ez okozza a kemoterápiák mellékhatásait.

A célzott biológiai terápiák ezzel szemben már nem hatnak valamennyi szövetre, sejtre, hanem célzottan a daganatok ellen fejtik ki hatásukat. Ezek egyik csoportja a daganatokat ellátó erek fejlődését gátolja (pl.: VEGF-gátló terápia), másik csoportjuk a rákos sejtek növekedési faktor receptorainak a működését akadályozza (EGFR-gátló terápia).

Az EGFR-gátló kezelések azonban hatástalanok akkor, ha igazolható a KRAS vagy NRAS mutáció. Amennyiben a rákos sejtekben kimutatható az elváltozás, alapvetően befolyásolja az alkalmazott készítményt, és másfajta gyógyszeres kezelést választ az onkológus, mint a génmutáció nélküli daganatok esetében.

Hogyan és kik végzik a molekuláris diagnosztikai vizsgálatot?

A KRAS-tesztet a szövettani minta alapján patológusok végzik el, és ennek az eredményeként indítható el a megfelelő terápia. A molekuláris diagnosztikai vizsgálatot napjainkban már rutinszerűen elvégzik, ha az eredménynek van szerepe a terápiaválasztás szempontjából, azaz a vizsgálat eredménye hozzásegíti az orvost a gyógyulást elősegítő készítmény kiválasztásához.

A leggyakrabban vizsgált KRAS mutáción túl a társadalombiztosítás finanszírozhat egy kiterjedtebb genetikai vizsgálatot is, ám erre csak egyedi méltányossági igénylés esetén kerülhet sor, szakmailag indokolt esetben. Az eredmények ugyanis nem minden esetben befolyásolják a választandó kezelést és a betegség várható kimenetelét.

Olvasson tovább A molekuláris diagnosztikáról bővebben

A vastagbélrák kezelése

  1. A vastagbélrák kezelését megelőző vizsgálatok
  2. A vastagbél műtétről
  3. Kemoterápia: mérgez vagy gyógyít?
  4. A vastagbélrák kezelése sugárterápiával
  5. Célzott terápiák a vastagbélrák kezelésében
  6. Molekuláris diagnosztika a vastagbélrák kezelésében
  7. Tudnivalók az immunterápiáról
  8. Vastag- és végbélrákok áttétes formáinak kezelése

Olvasson tovább! Fájdalomcsillapítás vastagbélrákos betegeknél

WEBBetegForrás: WEBBeteg összeállítás
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Felhasznált irodalom: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról (szerk.: B. Papp László) és Gesund.co.at - A molekuláris patológia szerepe a daganatok felismerésében

Vastagbélrák || Molekuláris diagnosztika || KRAS || Géndiagnosztika || Génmutáció
Vissza az eredeti oldalra