|
A kanadai Albertai Egyetem kutatói 3.652 1946-os születésű brit életútját kísérték végig, rendszeres időközönként kérdőívet vettek fel velük egészségükről, családi és személyes életükről. Viselkedési problémák: a figyelmetlen gyerek | A nevelési problémák elsősorban magatartási és tanulási tünetekben jelentkeznek. Amikor kialakul gondolkodásában a differenciálás képessége, vagyis megjelenik a felismerés, hogy én és a másik nem egy és ugyanaz a személy, elkezdődik a gyermeknevelés munkásabb, nehezebb része.
Viselkedési problémák: a figyelmetlen gyerek>> | A vizsgált személyeket 13 és 15 éves korukban a tanáraik is értékelték magaviseletük szerint, és 3 csoportba sorolták: súlyos, enyhe magaviseleti problémásokra és problémamentesekre osztályozták őket. A figyelemmel kísért személyek 9,5 százaléka volt tizenéves korában magaviseleti szempontból súlyosan problémás, 28,8 százalék enyhén problémás, 61,7 százalék problémamentes. A kutatók 40 év múltán összehasonlították a problémásokat és a problémamenteseket. A nagyon rossz magaviseletűek közül az egykori jó gyerekekhez képest kétszer többen lettek szülők 20 éves korukra. Ugyancsak több problémájuk volt az egykori rossz gyerekeknek felnőttként a házastársukkal, gyerekeikkel és a barátaikkal. Négyszer gyakoribb volt soraikban az iskolából való kimaradás. Az egykori rossz magaviseletűek között kétszer több volt az, aki felnőttként csak segédmunkásként dolgozik. Az enyhén rossz magaviseletű gyerekeknek is több volt a felnőtt életben a problémájuk, mint a jó gyerekeknek, de nem annyi, mint a rosszaknak. A rossz magaviselet a fiukra volt jellemzőbb. A legrosszabb kategóriába tartozók 62,6 százaléka volt fiú, a közepes csoportnak 54,8 százaléka. Gyakoribb volt a kamaszkorban a rossz magaviselet azok között, akiknek kétkezi munkás volt az apjuk. A kutatásnak voltak korlátai, például nem állt rendelkezésre adat a rossz magaviselet okairól. De a szakemberek számára így is sok tanulsággal szolgál. Például megállapíthatták, hogy a kamaszokat helyesebben ítélték meg a tanáraik, mint a szüleik. A kutatásról a British Medical Journal (BMJ) online számában jelent meg a beszámoló pénteken. (FH)
|