Amikor a csecsemőm súlya nem a várt ütemben fejlődik - Milyen vizsgálatokra van szükség?

Az elégtelen súlygyarapodás az egyik leggyakoribb panasz, amivel a szülők a csecsemőgyógyászatban gyermekorvoshoz fordulnak.

Elégtelen súlygyarapodás csecsemőkorban - A téma cikkei

2/1 Milyen vizsgálatokra van szükség?
2/2 A leggyakoribb okok

Jelen cikkünkben - a teljesség igénye nélkül - a kivizsgálás lépéseire térünk ki, majd egy későbbi cikkben a legfontosabb differenciáldiagnosztikai kórképeket vesszük sorba.

Anamnézis

A kivizsgálás első lépése a részletesen és gondosan felvett kórelőzmény (anamnézis). A klinikai gyakorlatban a következő gyakori kérdésekre kérdezünk rá:

  • Családi kórelőzmény: szülők magassága és súlya, a felmenők között előforduló súlyfejlődésbeli elmaradás, pubertás idejének késése.
  • Terhesség és a születés körülményei: érdemes rákérdezni arra, hogy volt-e alacsony születési súly, méhen belüli növekedésvisszamaradás, méhen belüli fertőzések, teratogén hatások (pl. alkohol, nikotin, bizonyos gyógyszerek), illetve koraszülöttség. Mindezek hajlamosító tényezők lehetnek súlyfejlődésbeli elmaradásra.
  • A csecsemőkor különböző szakaszaiban előforduló problémák: fontos, hogy voltak-e szoptatási nehézségek, táplálékintoleranciák, veleszületett szívfejlődési rendellenességek, reflux, gyomor-bélrendszeri fertőzések, genetikai rendellenességek.
  • Előző betegségek: krónikus betegségek (pl. gluténérzékenység, cisztás fibrózis), melyek érintik a táplálékfelvételt, felszívódást, igényeket; visszatérő fertőzések, melyek immunhiányos állapotra utalhatnak.
  • A csecsemő súlyfejlődésének eddigi üteme: egyenletes vagy vontatott.
  • A csecsemő táplálkozási szokásai: kiemelendő az anyatejes és tápszeres táplálás hossza, anyatejes táplálás esetén az anya táplálkozási szokásai (pl. vegán életmód), a hozzátáplálás kezdete és módja, jelenlegi táplálási szokásai, kalóriabevitel számolása (energiaquotiens: napi energiabevitel/testsúly).
  • Székletürítési szokások: az abban bekövetkező változások, gyomor-bélrendszeri fertőzések (paraziták, bakteriális fertőzések) esetleges előfordulásai.
  • Percentilis táblázat készítése: védőnő és házi gyermekorvos feladata, hogy a csecsemő születésétől kezdve státuszát rögzítse (lásd úgynvezett „kiskönyv”), ez alapján súly- és hosszpercentilis görbe készítése, adott nemre vonatkoztatva.

Összefoglalva a diagnosztika három legfontosabb kérdése tehát, hogy mit és mennyit eszik a gyermek (kalóriabevitel); van-e felszívódási zavarra utaló tünet/panasz (pl. haspuffadás, hasmenés, hasfájás), valamint a gyarapodás ütemének feltérképezése percentilis táblázat segítségével. Fontos kiemelni, hogy azoknál a csecsemőknél, akiknél jó a súlygyarapodás üteme és nincs felszívódási zavarra utaló tünet, de a hozzátartozó panaszkodik (pl. „Válogatós, alig eszik a gyermekem!”, „Rosszul eszik a gyermekem!”), ne feltétlenül tegyük ki a gyermeket felesleges vizsgálatoknak. Ilyen esetben sokszor a nem megfelelő táplálási ismeretek, a zavart anya-gyermek kapcsolat, esetleg szociális gondok állnak a háttérben, melyeknél a szülő pszichés vezetése, dietetikai tanácsadás, fokozott védőnői és házi gyermekorvosi felügyelet elegendő lehet.

Fizikális vizsgálat

A következő lépés a csecsemő fizikális vizsgálata, melynek legfontosabb lépései a megtekintés, tapintás, kopogtatás, hallgatózás. Ezen első vizsgálatokkal kapunk egy átfogó képet a csecsemő általános egészségi és tápláltsági állapotáról. Jellegzetes tünetek utalhatnak az alultápláltságra, vitaminhiányra, esetleg a csecsemő elhanyagolására (nem megfelelő táplálás) is felhívhatják a figyelmet.

Laboratóriumi vizsgálatok

Amennyiben a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat alapján a vizsgáló orvos szükségesnek ítéli a gyermek további kivizsgálását, célzott laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálatot, valamint bakteriológiai vizsgálatokat indikálhat.

Az alap vér- és vizeletvizsgálat két év alatti, súlyfejlődésbeli elmaradás miatt vizsgált gyermekeknél a következőket foglalja magába: teljes vérkép, ionok (nátrium, kálium, klorid), C-reaktív protein, vörösvértest-süllyedés, vizeletvizsgálat- és tenyésztés, vesefunkció. Ezek eredménye alapján egy átfogó képet kapunk az esetleges vérszegénységről, krónikus fertőzésről, gyulladásról, rosszindulatú elváltozásról, húgyúti fertőzésről és cukorbetegségről.

További laboratóriumi vizsgálatok az előzetes kórelőzmény alapján válhatnak szükségessé: ionok (kalcium, magnézium, foszfor), vércukor, májenzimek, amiláz, lipáz, albumin, összefehérje, TSH, valamint a vasraktárak vizsgálata. Ezek alapján a vese, máj és hasnyálmirigy, valamint a pajzsmirigy működéséről, felszívódási zavarról kapunk képet. Szükség lehet még a széklet vizsgálatára, mely magába foglalja a bakteriológiai, parazitológiai, kalprotektin vizsgálatot, kizárandó ezzel a gyomor-bélrendszeri fertőzéseket és gyulladásos bélbetegséget.

Képalkotó vizsgálatok

Ezt követően kerül sor képalkotó vizsgálatra, rutinszerűen hasi ultrahangvizsgálatot szokott kérni a csecsemőt vizsgáló orvos, de szükség lehet endoszkópos vizsgálatra, melyek közül a felső- és alsó endoszkópia, valamint a kapszula endoszkópia a legelterjedettebb diagnosztikus lehetőség.

Speciális vizsgálatok

Ha a kórelőzmény és a klinikum alapján további vizsgálatok szükségesek vagy nem beazonosítható a súlyfejlődésbeli elmaradás oki háttere, úgy az alábbi speciális vizsgálatok jöhetnek még szóba (a teljesség igénye nélkül):

  • HIV vírus teszt
  • bőrpróba (ha felmerül az ételallergia gyanúja)
  • szérum transzglutamináz (ha gluténérzékenységre van gyanú)
  • székletvizsgálat (ha felszívódási zavarra gondolunk): széklet emésztettség, alfa-1-antitripszin, széklet elasztáz
  • verejtékteszt (ha cisztás fibrózisra van gyanú)
  • szérum aminosavak, vizelet szerves sav, genetikai vizsgálat (anyagcserezavarok, tárolási betegségek, kromoszómaeltérések esetén)
  • pajzsmirigyfunkció
  • növekedési hormon vizsgálata
  • C13 kilégzési teszt (Helicobacter pylori fertőzésre gondolva)
  • Hepatitis A, B, C panel

A korábbiakban már utaltunk arra, hogy az esetek többségében az elégtelen súlygyarapodás hátterében pszichoszociális okok állnak. Az evészavarok elkülönítése az organikus okoktól nem egyszerű, igen gyakran az evészavart organikus ok váltja ki, a kettő együtt áll fent. Amennyiben pszichoszociális okok, például gyakran látott rossz szülői táplálási magatartás, anyai depresszió áll a háttérben, úgy a hozzátartozó pszichés segítése a terápia alappillére.

Ez a cikk is érdekelheti Önt! A szülés utáni depresszió tünetei és kezelése

Csecsemőkorban gyakori szülői panasz, hogy alig gyarapszik a gyermek. Fontos hangsúlyozni, hogy nem a maximális, hanem az optimális gyarapodás a fontos. Normális súlygyarapodásra utal, ha a csecsemő fél éves korára a születési súlyát megduplázza, egy éves korára pedig megháromszorozza. Amennyiben gyanús, hogy a csecsemő súlyára nem igaz a fenti elvárás, úgy keressük fel védőnőnket vagy gyermekháziorvosunkat, aki a megfelelő kivizsgálásokban segítségünkre lehet.

Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyászForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász

 

Források:

Csecsemő || Súlygyarapodás || Koraszülött || ||
Vissza az eredeti oldalra