Üres has, tompa agy - amikor éhesen megy iskolába a gyerek

A tanárok többsége azt tapasztalja, hogy a gyerekek reggeli nélkül mennek iskolába, sok diák pedig nem eszi meg az ebédet a menzán. Vannak olyan gyerekek, akiknél éppen az iskolai étkezés jelenti az egyetlen lehetőséget a rendszerességre.

Fontos, hogy a gyerekek rendszeresen reggelizzenek, mert az éhség az iskolai teljesítményükre is hatással van: ezek a tanulók kevésbé tudnak koncentrálni az órákon, a viselkedésük is rosszabb.

Moharos Melinda dietetikus elmondta, hogy a szervezet gyerekkorban még fejlődik, alakulóban van, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen ételeket, italokat fogyaszt egy kisgyerek, hiszen most alakulnak ki a későbbi életmódbeli szokások, amelyeken felnőttként sokkal nehezebb változtatni. 

A mai gyerekek táplálkozását alapvetően három dolog befolyásolja: az otthon látott példa, az iskolai menza és büfé, illetve a reklámok.

Éhes gyerek - nem csak keleten probléma

Egy Debrecen melletti település iskolájának pedagógusa nyilatkozta nekünk név nélkül, hogy vannak olyan szegény családok, amelyek nem tudnak főtt ételt tenni az asztalra, így csak az iskolában kap normális ételt a gyerek. Ha pedig valamilyen ok miatt – betegség, nagy hó, járhatatlan utak – nem megy iskolába a diák, lehet, hogy napokig nem kap főtt ebédet. Az egyik hófedte decemberi reggelen éppen arról beszélgettek a buszmegállóban a tanárok, hogy vajon melyik gyereket tudják elhozni a szüleik az iskolába, ahol fűtött tanterem és főtt étel várja a diákot.

Az egyik dunántúli város iskolaigazgatója azt tapasztalja, hogy vannak olyan diákok, akik az iskolában reggeliznek, és csak itt esznek meleg ételt, otthon egyáltalán nem, vagy csak ritkán. Rendszeresen vannak elmaradások az ebéd befizetésével, vannak olyan családok, amelyek nem kaphatnak segítséget, mert lecsúsztak a támogatásokról, ők alapítványi segítséget kérnek.

Ajánlás az van, de!

2011 augusztusában készült el a közétkeztetési ajánlás, amely igazodási pontként szolgál a menzán biztosított ételekkel kapcsolatban. Ez elég pontosan meghatározza, hogy korcsoportonként, az étkezések száma szerint mi az, amit biztosítania kell. „Egész napos étkeztetés esetén biztosítani kell legalább a) 0,5 liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, b) 4 adag gyümölcsöt, zöldséget – ide nem értve a burgonyát –, ezekből legalább 1 adagot nyers formában, c) 3 adag gabonaalapú élelmiszert, amelyből legalább 1 adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie.” Ez a gyakorlatban kérdéses, hogy milyen rendszeresen valósul meg – teszi hozzá a dietetikus.

Igen gyakran panaszkodnak a közétkeztetők arra, hogy hiába adnak egészséges ételeket a menzán (főzeléket, zöldséget, gyümölcsöt, zsírszegényen elkészített húst), a gyerekek nem eszik meg, majd otthon vagy a gyorsétteremben egy extra étkezéssel pótolják, amit már nassolásnak nevezhetünk. A nassolásnak is helyen van, fontos, hogy nem kiváltja a főétkezést, hanem alkalmanként, desszertként szerepel a menüben.

Reggeli? Az minek?

A menzai étkezésen kívül az általános egészséges táplálkozásra vonatkozó irányelvek vonatkoznak a gyerekek táplálkozására is. Ehhez képest gyakran látni már a reggeli órákban általános iskolásokat chipses zacskóval vagy tejdesszerttel a kezükben, a szénsavas üdítőitalokról, energiaitalokról és a gyorséttermekben rendszeresen étkező gyerekekről, tinikről már ne is beszéljünk – emlékeztetett Moharos Melinda.

Prof. Dr. Molnár Dénes, a Pécsi Tudományegyetem (PTE - KK) Gyermekklinikájának igazgatója a WEBBeteg kérdésére elmondta, hogy a reggeli kihagyása ma már szinte megszokott, ez a napi táplálkozásban egy késői kezdést eredményez, illetve az energiabevitel időbeni elcsúszását jelenti.

Amennyiben nem otthon készített reggelit eszik a gyermek, vagy nem a szülővel veszik meg közösen, akkor nincs kontrollálva az étkezés – vélekedik a professzor. A büfé kínálata mindenkor a gyermekek igényeihez, az aktuális reklámokhoz, a divathoz igazodik, amely nem feltétlenül a helyes étkezésnek felel meg. Ha leül a szülő a gyermekével reggelizni, jó irányba befolyásolhatja annak étkezési szokásait, illetve a megfelelő étkezési ritmus kialakulását. Sokszor panaszkodunk az időre, ha azonban negyed órával korábban kelünk, jut idő a reggelire is.

Mit igyon a gyermek?

Az üdítőitalok és energiaitalok helyett természetesen a víz és a szénsavmentes ásványvíz fogyasztása lenne a legfontosabb. Az energiaitalok hatása egyéni érzékenység függvénye, ám semmiképpen sem jó, akár vannak látható jelei, akár nincsenek. Gyermekkorban semmiképpen sem ajánlott – tanácsolja a pécsi gyermekklinika igazgatója.

Miért fontos a meleg ebéd?

A főtt étkezés összetettebb, több alapanyagot, így több tápanyagot tartalmaz. A menza, vagyis a teljes napi étkeztetés - akár a szülő által befizetve, akár alanyi jogon hozzájutva - mindenképpen biztosítja a gyermek napi tápanyagszükségletének 75 százalékát. Prof. Dr. Molnár Dénes elmondta azt is: azok a gyermekek, akik nem fogyasztanak rendszeresen főtt ételt, nagyobb eséllyel nyúlnak a nagyobb glikémiás indexű pékárukhoz, a gyorséttermi ételekhez, amelyek egyoldalú táplálkozáshoz és elhízáshoz vezethetnek.

A dietetikus arra figyelmeztet: a főtt étel is lehet kifogásolható, lehet túl zsíros, túl sok sóval, ételízesítővel készült, de alapvetően feltételez egyfajta jó minőséget, komplett tápanyagtartalmat.

Hagyományok, rendszeresség

Azok a gyerekek, akik otthon is azt tapasztalják, hogy a szülők tesznek azért, hogy nyugodt körülmények között egyenek (étkezés közben nincs tévénézés, olvasás, együtt van a család az asztalnál), nagyobb eséllyel fogják ezt a jó példát követni a későbbiekben.

A rendezett körülmények között élő és rendszeresen családi körben étkező 10 év alatti gyerekeknek 50 százalékkal kisebb az esélyük az elhízásra egy magyar részvétellel végzett nemzetközi kutatás közelmúltban összesített eredményei szerint. A támogató és meleg családi háttér tapasztalata számukra döntő tényező abban, hogy megőrizzék egészséges testsúlyukat.

A kor előrehaladtával, a serdülőkor megjelenésével a család szerepe egyre mérséklődik a gyermekek életében. A serdülők étkezési, étel- és ízválasztási szokásait meghatározó összefüggésekre keressük a választ, sok egyéb mellett a gyermekek és családjaik vizsgálatával, a márciusban induló I. Family kutatási programban – tudtuk meg Prof. Dr. Molnár Dénestől.

Fontos a változatos étrend

Naponta minimum 3, de inkább 5 alkalommal fogyasszon a gyermek zöldséget/gyümölcsöt valamilyen formában (nyersen, saláta, főzelék, leves formájában, rakottan), valamint tejet és tejterméket a megfelelő kalcium-ellátottság érdekében. A csontok 20-25 éves kor között érik el a maximális tömegüket/szilárdságukat, később ebből „élünk”, ezért fontos a rendszeres, megfelelő mennyiségű tej, tejtermék biztosítása a gyermekkorban - tanácsolja Moharos Melinda dietetikus.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

Menza || Étkezés || Elhízás || Éhség || Iskolakezdés
Vissza az eredeti oldalra