Diagnosztikai módszerek: az MR

Az MR (mágneses rezonancia) a 80-as évek közepén terjedt el az orvosi gyakorlatban. Nagy előnye, hogy nem alkalmaz ionizáló sugárzást, így nincs káros biológiai hatása az emberi szervezetre.

Az MR vagy más néven MRI (mágneses rezonanciás képalkotás) működésének az alapja, hogy egyes atomok, különösen a hidrogénatom, mágneses tér hatására rádiofrekvenciás hullámokat bocsátanak ki, ami műszeresen rögzíthető. A rögzített jelből számítógép állítja össze a háromdimenziós képet. A szervezetben a víz és a zsírok tartalmaznak nagyobb számban hidrogénatomokat. Ezek megoszlása nem egyenletes, ezért a kapott kép pontosan megmutatja a test és a szervek anatómiai viszonyait.

A CT-vel ellentétben itt bármilyen síkban készíthetünk felvételt, nem csak harántsíkban. MR segítségével pontosabban el lehet különíteni a jó- és rosszindulatú elváltozásokat, és bár a csontok vizsgálatára kevésbé alkalmas, a lágy szövetekről ez a vizsgálat nyújtja a legpontosabb információt.

Az MR technológiája folyamatosan fejlődik, és kiegészítő technikák alkalmazásával újabb és újabb alkalmazási területek nyílnak meg. A rögzített jel utólagos számítógépes elemzésével és különböző szoftveres feldolgozásokkal, szűrőkkel jelentősen lehet fokozni a kapott kép minőségét és diagnosztikus erejét. A CT-hez, röntgenhez, ultrahanghoz hasonlóan itt is lehetőség van kontrasztanyag használatával növelni a vizsgálat érzékenységét.

Mit lehet vizsgálni MR segítségével?

A vér oxigéntartalmának mérésével valós időben lehet ábrázolni az éppen aktív agyterületeket, ez a funkcionális MRI (fMRI). Az úgynevezett fáziskontraszt MRI (PC-MRI) segítségével a folyadékok áramlását lehet vizsgálni, ezért elsősorban a szívműködési és keringési zavarok diagnosztizálására alkalmas. Az agykoponyáról készült MR felvételen jól elkülönül a szürke- és fehérállomány. 

Az MR nagyon részletgazdag képeket készít a különböző szervekről, szövetekről, így alkalmas tumorok, fejlődési rendellenességek, gyulladás, vérzések vizsgálatára. Az ideggyógyászati betegségek (agytumor, agylágyulás) esetén a CT-nél általában jobban alkalmazható, pontosabb.

A szív-MR kiválóan egészíti ki más kardiológiai képalkotó eljárások – szívultrahang, szív-CT, nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang, koronarográfia – által kapott eredményeket. Jól alkalmazható a szív vérellátási zavaraiban (koszorúér-betegség, infarktus), a szívburok elváltozásaiban vagy a veleszületett rendellenességek diagnosztikájában.

A mozgatórendszer vizsgálatánál elsősorban a gerinc, továbbá az ízületek, szalagok, inak, lágyrészek, illetve daganatok vizsgálatában hasznos az MR. A friss vérzések és csontsérülések esetén viszont a CT az érzékenyebb.

A hasi szervek vizsgálatában − modern kontrasztanyagokkal együtt használva − különösen a máj, az epeutak és epehólyag, illetve a hasnyálmirigy elváltozásaiban adhat értékes információt. Hasznos lehet a gyulladásos bélbetegségek, a kisebb béldaganatok, vagy a vastagbélpolipok diagnosztikájában, de a végbéltáji vagy prosztatadaganatok ábrázolására is alkalmas.

Hogyan kell felkészülni a vizsgálatra?

MR vizsgálatot megelőzően általában nincs szükség a beteg részéről különleges előkészületekre: ehet, ihat és beveheti szokásos gyógyszereit. Ha a vizsgálat során nem kórházi ruhában vagyunk, olyat érdemes felvenni, amelyben nincsenek fémek (pl. cipzár). Az ékszereket és testékszereket okvetlenül távolítsuk el magunkról.

Közölni kell a vizsgálatot végző orvossal vagy a kezelőorvossal, ha bármilyen fémtartalmú tárgy van a szervezetünkben, így például a pacemaker, a belsőfülben elhelyezett implantátum, velőűrszeg, csontrögzítő fémlemez vagy csavar.

Sajnos, a manapság rendkívül elterjedt tetoválások méretüktől és a használt festékanyagtól függően ronthatják a képalkotás hatásfokát, és a tetoválás területén a vizsgálatot követően bőrgyulladás  is felléphet. A kör alakú ábrák a mágneses tér számára antennaként viselkednek, és jelentős hő keletkezhet bennük. A vörös színű festékek vasoxidot tartalmazhatnak, amely szintén energiát vesz fel a mágneses mezőből. Mindezek miatt MR-vizsgálat előtt mindenképpen közöljük, ha tetoválásunk van.

Az MR-vizsgálatokkal összegyűlt tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgálat teljesen biztonságos és még a nagyon erős mágneses térnek sincs rákkeltő vagy DNS-károsító hatása.

Hátránya, hogy hosszú a vizsgálati idő, valamint hogy nem végezhető olyan betegen, akinek szervezetében fémet tartalmazó protézis, pacemakervan. Mivel a vizsgálat egy szűk, zárt gépben történik, így problémát jelenthet a beteg klausztrofóbiája, nyugtalansága.

Az MR-t anyagi megfontolásból a has vizsgálatára általában ritkán használják, azonban igencsak hasznos kisméretű tumorok diagnosztizálására.

Diagnosztikai módszerek

Angiográfia

CT (computer tomographia)

Endoszkópos vizsgálatok

ERCP

Gyomortükrözés

Hysteroszalpingográfia, hysteroscopia

Kiválasztásos urográfia

Kontrasztanyagos koponya CT

MR (mágneses rezonancia)

PET

Röntgenvizsgálat

SPECT

Ultrahang vizsgálat

Vastagbéltükrözés

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos, általános orvos, Dr. Reinhardt István

MR-vizsgálat || MRI || Mágneses rezonancia || Diagnosztika ||
Vissza az eredeti oldalra