Diagnosztikai módszerek: az MR

Az MR (mágneses rezonancia) a 80-as évek közepén terjedt el az orvosi gyakorlatban. Nagy előnye, hogy nem alkalmaz ionizáló sugárzást, így nincs ismert káros biológiai hatása az emberi szervezetre. Vannak azonban esetek, amikor nem végezhető el, ezekről cikkünkben még olvashat.

Az MR vagy  az angol szóhasználat szerint MRI (mágneses rezonanciás képalkotás – angolul Imaging) működésének az alapja, hogy egyes atomok, különösen a hidrogénatom, nagyon erős mágneses térbe helyezve és rádiófrekvenciás hullámokkal történő gerjesztés után szintén rádiófrekvenciás hullámokat bocsátanak ki, melyek műszeresen rögzíthetőek. A rögzített jelekből számítógép állítja össze a felvételsorozatokat, melyek a testből leggyakrabban egy-egy szeletet mutatnak, de vannak háromdimenziós megjelenítések is. A szervezetben a víz és a zsírok tartalmaznak nagyobb számban hidrogénatomokat. Ezek megoszlása nem egyenletes, ezért a kapott kép pontosan megmutatja a test és a szervek anatómiai viszonyait és kóros elváltozásait.

A CT-vel ellentétben MR-rel bármilyen síkban készíthetünk felvételt, nem csak harántsíkban. Ennek bizonyos testtájakon különösen nagy jelentősége van.

A CT-hez, ultrahanghoz és egyes röntgenvizsgálatokhoz hasonlóan itt is lehetőség van kontrasztanyag használatával növelni a vizsgálat érzékenységét. Erről bővebben a kontrasztanyagos MR-vizsgálatok című cikkünkben olvashat.

Mit lehet vizsgálni MR segítségével?

Az MR ma már szinte valamennyi szerv és szervrendszer elváltozásainak vizsgálatára alkalmas, és sok esetben a legpontosabb képet adja.

Ezeken belül is elsődleges a központi idegrendszer (agy, gerincvelő), az ízületek, a  különböző lágyrészek számos elváltozásának kimutatása. Az idegrendszerben tumorok, gyulladások, fejlődési rendellenességek, agyi keringészavarok kimutatásában érzékenyebb, mint a CT. Sürgősségi állapotokban (koponyán belüli traumás vagy spontán vérzés, koponyatörések) azonban a CT az elsődleges és az alkalmasabb.

Az MR egy másik, gyakori és igen hasznos alkalmazása a különböző ízületek és a végtagi lágyrészek vizsgálata. Az ízületekben minden más képalkotó vizsgálathoz képest nagyobb részletességgel és pontossággal mutatja ki a gyulladásos, traumás és daganatos elváltozásokat, a porcok, szalagok állapotát. Az MR egyes esetekben még a másként (röntgen, CT) nem  kimutatható csontsérüléseket is ábrázolja.

A szív-MR kiválóan egészíti ki más kardiológiai képalkotó eljárások – szívultrahang, szív-CT, nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang, koronarográfia – által kapott eredményeket. Jól alkalmazható a szív vérellátási zavaraiban (koszorúér-betegség, infarktus), a szívburok elváltozásaiban vagy a veleszületett rendellenességek diagnosztikájában.

Az erek többféle mérési módszerrel, kontrasztanyag adásával vagy anélkül is ábrázolhatók.

A hasi szervek vizsgálatában − kontrasztanyagokkal együtt használva − különösen a máj, az epeutak és epehólyag, illetve a hasnyálmirigy elváltozásaiban adhat értékes információt. Hasznos lehet a gyulladásos bélbetegségek diagnosztikájában, de a végbéltáji vagy prosztatadaganatok ábrázolására is alkalmas. A női belső nemi szervek (méh, petefészkek) vizsgálatára is kiváló, és káros sugárzással sem jár, ami különösen fiataloknál lényeges. Az emlő MR-vizsgálata speciális problémák megoldásában nagyon hasznos, érzékeny módszer.

Az MR-vizsgálatnak magzatokra nézve nincs ismert káros hatása, de a terhesség első harmadában kerülendő.

Az MR lehetőségei a folyamatos technikai fejlődés révén egyre bővülnek, ilyen   például többek között a funkcionális MR (fMRI), mellyel a vér oxigéntartalmának mérése révén valós időben lehet ábrázolni az éppen aktív agyterületeket, valamint az MR-spektroszkópia, ami egyes vegyületek, molekulák előfordulását tudja kimutatni.

Hogyan kell felkészülni a vizsgálatra?

MR-vizsgálatot megelőzően legtöbbször nincs szükség a beteg részéről különleges előkészületekre: általában ehet, ihat és beveheti szokásos gyógyszereit. Az ettől való eltéréseket a vizsgáló helyen közlik.

Minden ruhadarabot le kell venni, amin fémanyagok vannak (csat, cipzár, gomb, díszítések). Az ékszereket és testékszereket okvetlenül el kell távolítani a testről. A fent maradt ruhában sem fémtárgy, sem bankkártya nem maradhat.

A vizsgálat előtt a beteg részletes felvilágosításban részesül és a vizsgálatba írásbeli beleegyezését kérik. Ennek során azt is közölni kell a vizsgálatot végző személyzettel, ha bármilyen fémtartalmú tárgy van a szervezetünkben, így például pacemaker, a belső fülben elhelyezett implantátum, velőűrszeg, csontrögzítő fémlemez, csavar, vagy sérülésből eredő fémszilánk. Pacemakerrel nem szabad az MR-berendezés közelébe sem kerülni (kivéve egyes, újabb típusokat, melyek esetén speciális intézkedések mellett elvégezhető a vizsgálat). Agyi vagy belső fülbe épített implantátumokkal nem szabad az MR-be feküdni, agyi aneurysma klipek egyedi elbírálást igényelnek. A lágyrészekben lévő fém idegentestek a fejen elmozdulva igen súlyos sérüléseket okozhatnak, de másutt is égési sérülésekkel járhatnak. Beépített fémanyagok esetén az anyaguktól függően végezhető el a vizsgálat, ehhez zárójelentést, szakvéleményt kérhetnek. A 2000 után végzett ilyen műtétek után általában nincs gond.

A tetoválások méretüktől és a használt festékanyagtól függően ronthatják a képalkotás hatásfokát, és a tetoválás területén a vizsgálatot követően bőrgyulladás, égési sérülés keletkezhet. Inkább a régebbi, vas-oxidot tartalmazó festékekkel  fordulhat elő ilyen, a mai engedélyezett festékek nem okoznak problémát. Mindezek miatt MR-vizsgálat előtt mindenképpen közöljük, ha tetoválásunk van. A szemfestékek is kerülendőek a vizsgálat előtt.

Az MR-vizsgálatokkal összegyűlt tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgálat teljesen biztonságos és még a nagyon erős mágneses térnek sincs rákkeltő vagy DNS-károsító hatása.

Az MR hátrányai közé tartozik, hogy hosszú a vizsgálati idő, a beteg részéről nagy türelmet és tartós mozdulatlanságot igényel, és az, hogy a fentiekben részletezett esetekben nem végezhető el. Mivel a vizsgálat sok esetben egy szűk, zárt gépben történik, problémát jelenthet a beteg klausztrofóbiája, nyugtalansága. Léteznek nyitott MR-berendezések is, melyek azonban kisebb térerejűek, nem minden célra alkalmasak. Kisgyermekek vizsgálata altatásban történik, klausztrofóbia esetén is sor kerülhet altatásra. Az MR berendezések teherbírása, átmérője változó, ami kifejezetten túlsúlyos, korpulens betegek vizsgálatát megakadályozhatja. A vizsgálat a berendezések és a kontrasztanyagok magas ára miatt költséges.

Diagnosztikai módszerek

Angiográfia

CT (computer tomographia)

Endoszkópos vizsgálatok

ERCP

Gyomortükrözés

Hysteroszalpingográfia, hysteroscopia

Kiválasztásos urográfia

Kontrasztanyagos koponya CT

MR (mágneses rezonancia)

PET

Röntgenvizsgálat

SPECT

Ultrahangvizsgálat

Vastagbéltükrözés

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos, általános orvos, Dr. Reinhardt István
Aktualizálta: Dr. Laki András, radiológus

MR-vizsgálat || MRI || Mágneses rezonancia || Diagnosztika ||
Vissza az eredeti oldalra