Orvosmeteorológia

1755. április 11-én született James Parkinson angol orvos és természettudós, aki 1817-ben, elsőként írta le a kór klinikai tünetegyüttesét. 1997 óta világszerte április 11-én tartják a Parkinson-kór Világnapját.

Jelenleg világszerte ez a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség. Hazánkban a Parkinson-kóros betegek becsült száma 20-30 000, akiknek 50-70 %-a részesül kezelésben. A nemzetközi ajánlások alapján, a betegség kezelése világszerte - így hazánkban is - elsősorban gyógyszerek segítségével történik, és csak ritkán, a betegség előrehaladtával szükséges a műtéti beavatkozás.

A Parkinson-kór tünetei

{$hirdoboz2212}A Parkinson-kór első tünete a mozgásban tapasztalható változás, az izommerevség, az ajak, a végtagok nyugalmi remegése. A panaszok először csak enyhébbek, majd egyre erőteljesebbek.

Sok év elteltével megnehezül a járás és az életben fontos, automatikus életjelenségek szinte mindegyike lelassul, jellemzővé válik az alulhangoltság, az örömérzés nehezítettsége, a fáradtság, a reakcióidő megnövekedése a gondolkodásban és a kommunikációban, a beszéd halkabbá válása, a közlések rövidülése. Alvászavar is jelentkezhet tünetként, s az autonóm idegrendszer működészavarát is több panasz jelzi.

A Parkinson-kórban szenvedőket meggyógyítani még nem tudják, de megfelelő, egyénre szabott terápiával és az életmód átalakításával, sokáig szinten tartható a páciens állapota.

A betegség nemcsak a páciens, hanem családtagjai életét is jelentősen megváltoztatja. A betegek a diagnózis felállításakor még önellátóak, a kór előrehaladtával egyre inkább segítségre és felügyeletre szorulnak.