Szívritmuszavar téma

A legtöbb embernél kialakulhat időnként szabálytalan szívverés, ilyenkor érezhetjük úgy, hogy szívünk egy ütést kihagyott vagy összevissza ver. Az arrhythmiák általában veszélytelenek, de vannak olyan formái, amik súlyos tüneteket okozhatnak, sőt néha az életet veszélyeztethetik.

A szívritmuszavar diagnózisához elengedhetetlen, hogy az EKG akkor készüljön, amikor a ritmuszavar fennáll, tehát csak időszakosan jelentkező ritmuszavar igazolásáig hosszú idő telhet el. A szívritmuszavarok diagnózisának felállításához orvosa vizsgálhatja a hajlamosító betegségeket, illetve folyamatos monitorozást javasolhat az arrhythmiák kimutatására.

Az éjszakai alvásból felébresztő szívdobogásérzés, a napközbeni erős kalapálás - amikor majd kiugrik az ember szíve a mellkasából - szívritmuszavarra utal. Ilyenkor gyakori, hogy a nyakban, a fülben is érezhető a szívdobogás. Arról kérdeztük dr. Sztancsik Ilonát, a Kardioközpont kardiológusát, hogy melyek a szívdobogásérzés leggyakoribb kiváltó okai, miért nagyon fontos az alapos kivizsgálás, és hogyan történik a kardiológiai kezelés.

Az egészséges szívben nagyon kicsi a valószínűsége, hogy külső provokáló ingerek nélkül tartós arrhythmiák alakuljanak ki. A szerkezetileg károsodott szívben azonban a szív elektromos impulzusainak vezetése instabillá válhat.

A szívritmuszavarnak összességében két fő formája van: vagy túl gyorsan, vagy túl lassan ver a szív. A szakértők pedig nemcsak aszerint osztályozzák a szívritmuszavart, hogy honnan ered, de a szívverés sebessége alapján is. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a tachycardiáról beszélt, amikor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt.

A szív- és érrendszeri betegségek hazánkban is élen állnak a halálhoz vezető kórok listáján. Ezért is fontos, hogy a lakosság tagjai felismerjék szívük működésének esetleges zavarát, s a tüneteket megfigyelve panaszukkal felkeressék a háziorvost, majd javaslata alapján a szakellátást - hangsúlyozták kardiológus szakemberek a Nemzetközi Pitvarfibrillációs Hét egyik tájékoztató eseményén.

Bizonyos pótütések vagy az alkalmanként jelentkező erős szívdobogás érzése előre vetítheti a pitvarfibrilláció kialakulását. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a szívritmuszavarok korai jeleire és a kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A ritmustalan szívverés, össze-vissza pulzus hátterében, különösen idősebb korban, az esetek egy részében pitvarfibrilláció áll. A 65 év feletti népesség 3-5 százalékában fordul elő ez a ritmuszavar, 80 év felett a gyakoriság eléri a 8 százalékot is.

Szívritmuszavarok számos, eltérő okokkal és tünetekkel rendelkező formában jelentkezhetnek. Eredetük alapján pitvari vagy kamrai arrhythmiáról, a szívfrekvenciára gyakorolt hatásuk alapján tachycardiáról vagy bradycardiáról beszélhetünk.

A nyári meleg az egészségeseket is gyakran próbára teszi. A nagyobb mértékű párolgás és az izzadás okozta folyadékvesztést pótolni kell. A melegben a bőr erei kitágulnak, ennek hatására csökken a vérnyomás.