Pete téma

Gyereket szeretnék - Honnan tudom, hogy van-e peteérésem?

Nőgyógyászati Központ - Dr. Lőrincz Ildikó, nőgyógyász, endokrinológus

Az ember, ha gyermeket szeretne, mindent megtesz annak érdekében, hogy mihamarabb megtörténjen a várva várt fogantatás. Azonban olykor megesik, hogy már egy év próbálkozás után is csalódás éri a párt - ekkor természetesen mindenki elgondolkozik azon, vajon hol lehet a hiba?

Policisztás petefészek

Petefészek

A PCOS (policisztás ovárium szindróma) megközelítőleg a nők 5-10 százalékánál fordul elő. Kialakulásában döntő szerepet játszanak az örökletes tényezők, de környezeti faktorok által is jelentős mértékben súlyosbított betegség, aminek kialakulása általában már a pubertás előtt megindul.

Tünetei az alábbiak lehetnek: rendszertelen vagy hiányzó peteérés és menstruáció, meddőség, sok, apró ciszta a petefészekben, aknés, pattanásos bőr, emelkedett inzulinszint a vérben, inzulinrezisztencia vagy lappangó diabétesz, megnövekedett szőrzet az arcon és a testen (hirzutizmus), hajhullás, esetleg férfias jellegű kopaszodás, súlyproblémák, elhízás.

Petefészek

Petefészek

A petefészek a kismedencében, a méh két oldalán elhelyezkedő, páros, mandulányi szerv. Kéreg és velőállományra különül. A petesejtek termelése mellett belső elválasztású mirigyként is működik. A tüszők a kéregállományban helyezkednek el.

menstruációs ciklus részeként a peteérés során a petesejtből kialakul a tüsző, a tüsző megreped, és így a benne lévő petesejt a tüszőfolyadék révén a szabad hasüregbe kerül (ovuláció, középidő). A pete a petevezetékbe jut, a tüszőrepedést követően pedig a tüsző helyén sárgatest keletkezik. Ha a petesejt nem termékenyül meg, a sárgatest visszafejlődik. A méhnyálkahártya külső rétegei lelökődnek, és vérzés kíséretében távoznak a szervezetből, ez a jelenség a menstruáció.

Női nemi szervek

Méh

A méh körte alakú, több rétegű izomrendszerrel rendelkező szerv, melynek feladata a terhesség alatt a megtermékenyített petesejt befogadása, védelme és táplálása. A méh helyzetét a kismedencében szalagrendszerek biztosítják.

A méh része a méhnyak, amelynek hüvelyi része a méhszáj, a kismedencében található méhtest, ami a nyakhoz képest előrehajolt helyzetben van.

A méhet kívülről hashártya borítja, a belső felületén lévő nyálkahártya az első menstruációtól a menopauzáig havonta leválik és megújul.

A méhnyaktól a külső hüvelynyílásig terjedő izmos falú cső a hüvely.

A méhtest két oldalán helyezkedik el a két petevezeték és a két petefészek. A petefészeknek kettős szerepe van: női ivarsejteket (petesejteket) és női nemi hormonokat termel. Ez utóbbiból két csoportot különböztetünk meg, az ösztrogéneket és a progesztagéneket.

A normális nemi ivarérettség időszakában, a petefészekben a petesejt egy érési folyamaton megy át, és kialakul belőle és a körülötte lévő sejtekből az úgynevezett tüsző.

Ez a tüsző termeli az ösztrogéneket, más néven tüszőhormonokat. Nagyjából a folyamat közepén a megérett petesejt kiszabadul a tüszőből (ez az ovuláció), és bejut a petevezetékbe.

Ha ekkor találkozik a hímivarsejttel, megtermékenyül és beágyazódik a méhbe. Amennyiben nincs fogamzás, akkor a petesejt 2-3 nap alatt elpusztul.

A tüszőből kijutott petesejt helyén megjelenő új sejtek termelik a progesztagént, más néven sárgatesthormont. Ennek egyik fő feladata, hogy előkészítse a méh nyálkahártyáját az megtermékenyült petesejt befogadására.

Ha nem történik fogamzás, akkor ez az előkészített nyálkahártya leválik, és a hüvelyen át kiürül a szervezetből – ezt nevezzük menstruációnak.

Amennyiben nem alakul ki várandósság, az ovulációs és a menstruációs ciklus általában 2-2 hetenként ismétlődik. A ciklus első napjának mindig a menstruáció első napját tekintjük.