Csont téma

Lábfej röntgen

Lábfej

A röntgenfelvétel a bal és jobb lábfej csontjainak állapotáról ad információt, kimutatja az esetleges lábtő-, lábközép- és ujjperccsontokat érintő törést, ficamot, kóros meszesedést, csontritkulást.

Törött ujjcsont

Ujj

A kézről készült röntgenfelvételen látható a törött ujjperccsont a mutatóujjban. A képen emellett láthatóak még az ép kéztőcsontok: sajkacsont, a félhold alakú csont, a háromszögű csont, a borsócsont, valamint a két sokszögű csont, a fejes csont és a horgas csont.

A kéztőhöz csatlakoznak a hengeres, két végükön megvastagodott kézközépcsontok. A változó hosszúságú ujjpercek közül a hüvelykujjban csak két ujjperc található.

A törések a lágyrészek és a bőr sérülésétől függően lehetnek zártak vagy nyíltak. Zárt törésnél a kültakaró folytonossága nem szakad meg, de az is sérülhet és a lágyrészek is. A nyílt törés látványa sokkoló, potenciális fertőzésforrásnak tekinthetők, azonnali orvosi ellátást igényelnek. A nagyobb vérzés azonnali életveszélyes állapotot jelent.

Csontrögzítés csavarral

Csonttörés

A csavar a sípcsont és a combcsont találkozásánál található a sípcsontban, ahogy a képen is látszik. A csavar csak ideiglenesen, rögzítés céljából marad a csontban, a csont gyógyulása után néhány hónappal a csavarokat az orvosok eltávolítják.

Sípcsonttörés

Sípcsont

A röntgenvizsgálat a csontok eltéréseit mutatja ki, jelen esetben a sípcsonttörést. Az lábszár két csontja a vastagabb sípcsont és a vékonyabb szárkapocscsont.

A törések a lágyrészek és a bőr sérülésének tekintetében lehetnek zártak vagy nyíltak. Zárt törésnél a kültakaró folytonossága nem szakad meg, ugyanakkor az is sérülhet, csakúgy, mint a környező egyéb lágyrészek (izom, zsírszövet, stb.).

A nyílt törés felismerése nem okoz nehézséget: a látvány sokkoló, az orvos azonnali értesítésének szükségessége mindenki számára nyilvánvaló. A nyílt törések potenciális fertőzésforrásnak tekinthetők, melyek veszélyt jelentenek a szervezetre. Nagyobb vérzés kialakulása azonnali életveszélyes állapotot jelent.

Váll röntgen

Váll

A röntgenezés során a röntgencső röntgensugarakat állít elő, mely a különböző szöveteken keresztülhaladva fokozatosan gyengül, és ez a gyengített sugár a sugárforrással szemben elhelyezett filmre, vagy ernyőre vetül.

A vállról készült röntgenfelvételen látható a szegycsontot a lapockával összekötő S alakú kulcscsont, a lapocka egy része, így a cavitas glenoidalis is, ahová a felkarcsont illeszkedik. A képen néhány borda is megfigyelhető. A váll röntgenezésére többnyire csonttörés gyanúja esetén kerül sor. Ezzel a módszerrel daganatok és egyéb betegségek is diagnosztizálhatóak.

Orr

Orr

Az orr az arckoponya közepén található, a légzésen és szagláson kívül a hangképzésben is részt vesz.

Az orrnak csontos és porcos váza is van. Az orrsövény osztja két félre az orrüreget. Az orrüreget három orrkagyló osztja járatokra. A szagló idegvégződések a felső orrjáratban vannak. A többi orrjáratba nyílnak az orrmelléküregek és a könnycsatorna.

Az orrüreg csillós nyálkahártyájának feladata a levegő megtisztítása, felmelegítése és nedvesítése.

Csontritkulás a gerincben

Csontritkulás

A csontritkulás (oszteoporózis) a csontok anyagának kóros mértékű csökkenése, a maradék csontállomány szerkezete és eloszlása a testben szabályos marad. Az oszteoporotikus csontok meggyengülnek, így a korábban még könnyen elviselt terhelések hatására is eltörhetnek.

Az oszteoporózis első jele egy kisebb baleset miatti csonttörés lehet, leggyakrabban a gerinc, a combnyak, a medence és a csukló csontjai érintettek. Előrehaladott formájában már egy lehajolás, kisebb tárgy felemelése, köhögés is csonttöréshez vezethet. Súlyos esetben a csigolyák a test súlyától összeroppanhatnak, ami görnyedéshez és a testmagaság csökkenéséhez vezet.

A csontritkulás nem csak a változó korban lévő nők problémája lehet, a férfiakat és más korosztály tagjait is érintheti.

Csontváz

Csontváz

A csontváz az emberi test szilárd vázát alkotja, a mozgás passzív szerve, védelmet nyújt számos belső szervnek. A csontok szivacsos állományában lévő csontvelő a vérképzés fontos szerve. A teljesen kifejlődött ember csontvázát több, mint 200 csont alkotja.

A csontvázat feloszthatjuk a fej, a törzs és a végtagok vázára. A koponya 25 csontból áll, melyek az agykoponya és az arckoponya csontjaira különülnek. A gerincoszlop nyak,- hát-, ágyék- és farokcsigolyákra osztható. Az alsó és felső végtagok váza függesztő övekből és szabad végtagokból áll. A hátcsigolyákkal és a szegycsonttal együtt a bordák alkotják a mellkast.

Medence részei

Medence

Az alsó végtagok függesztőöve a keresztcsonttal együtt alkotja a medenceövet. A medencecsont része a csípőcsont, az ülőcsont és a szeméremcsont. A medence kapcsolja a gerincoszlophoz a végtagvázat.

A nyolcadik életévben kezdődik meg a három csont egységes medencecsonttá való összeforradása, ami csak a nemi érést követően fejeződik be. A zárt sacro-iliacális ízület biztosítja a csípőcsont nagy stabilitását.

A combcsont fejének befogadására a medencecsont három részének találkozásánál mély ízületi gödör található.

Kéz csontjai

A kéz csontjai

A kéztő nyolc, szabálytalan alakú, apró csontocskából épül fel. Ezek a következők: sajkacsont, félhold alakú csont, háromszögű csont, borsócsont, valamint a két sokszögű csont, a fejes csont és a horgas csont.

A kéztőhöz csatlakoznak a hengeres, két végükön megvastagodott kézközépcsontok (ossa metacarpalia). Közülük a leghosszabb a 2. és a 3., a 4. rövidebb, az 5. még rövidebb, a legrövidebb pedig az első, vagyis a hüvelykujj.

Az ujjpercek (phalanges digitorum manus) hosszúsága változó.  A hüvelykujjban csak két ujjperc található.