Vérereket állítottak elő dialízises páciensek sejtjeiből

Szerző: MTI

Vérereket állítottak elő vesebetegek számára saját sejtjeikből, hogy könnyebb és biztonságosabb legyen számukra a dializáló gépek használata - közölték amerikai kutatók a Lancet orvosi szakfolyóirat pénteken megjelent számában. Szakértők úgy vélik, egy napon szívbe és lábba ültethető ereket is készíthetnek ezzel a módszerrel.

2004 és 2007 között a kaliforniai Cytograft Tissue Engineering cégnél Todd McAllister és kollégái tíz előrehaladott vesebeteg emberbe ültettek be laboratóriumban növesztett vérereket Argentínában és Lengyelországban.

Vesebeteg diéta
Fontos a megfelelő étrend: a diétának biztosítania kell a megfelelő kalóriabevitelt, ugyanakkor a szükséges legkevesebb fehérjét kell fogyasztani, mert ezzel a vese terhelése mérsékelhető. Nézzen utána élelmiszerei tápanyagtartalmának!
Két pácienstől származó kezdeti adataikat már 2005-ben bejelentették, majd 2007-ben további négy beteg előzetes eredményeit tették közzé a New England Journal of Medicine (JAMA) szaklapban. A most megjelent tanulmányban az utóbbi négy páciens azóta született, valamint négy további beteg eredményeit ismertetik a kutatók.

A dialízisen lévő pácienseknek szükségük van egy úgynevezett söntre, egy érszakaszra, amely összeköti őket a dializáló készülékkel. Ezt saját ereikből is el lehet készíteni, a művesekezelés gyakorisága miatt azonban a betegek erre használható erei sajnálatosan gyakran "fogynak el". Ezt követően mesterséges polimerből, gore-tex membránból készült műeret használnak, amely azonban fertőzéseket és gyulladásokat okozhat.

A kutatás során a páciensek bőréből vettek mintát, majd a mintából származó sejteket laboratóriumban tenyésztették, és segítették, hogy bizonyos fehérjéket, például elasztint vagy kollagént termeljenek.

Ezekből aztán szövetlapokat készítettek, melyekkel 15-20 centiméter hosszúságban kibéleltek vérereket. A teljes folyamat 6-9 hónapig tartott.

Az ereket ezután a páciensek felkarjába ültették be. Az előrehaladott betegek közül háromnál sikertelen volt a beavatkozás, egy páciens visszalépett a próbától, egy beteg pedig meghalt időközben.

A többi öt páciens esetében az erek 6-20 hónapig működtek a beültetést követően. Nekik kevesebb beavatkozásra, műtétre volt szükségük, mint az átlagos dializált embereknek. McAllister és kutatócsoportja a tervek szerint kipróbálja az új módszert a szív és a láb ereinél is.

(MTI)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Keringési zavarok Keringési zavarok

Hogyan kezelhetőek? Mit tehet a megelőzésük érdekében?

Várandósság és ajakherpesz Várandósság és ajakherpesz

Védje meg ajkait a herpesztől a terhesség alatt is! (x)

A dialízis formái

A szervezet só-, víz- és sav-bázis egyensúlyának fenntartásában, illetve a mérgező anyagok eltávolításában létfontosságú vesék működése...

A vese betegségére utaló jelek

A vese betegségei kialakulhatnak önmagukban vagy rendszerbetegség részeként, szövődményeként. Magának a vesének az eltéréseit okozhatják a vesét...

Mit kell tudni a vesetágulatról?

Mit jelent az, hogy vesetágulat? Mi okozhatja? Mik lehetnek a tünetei? Milyen stádiumai vannak a betegségnek? Hogyan diagnosztizálható? Milyen...

Dializált betegek étrendje

Művesekezeléssel a vesefunkciók pótlását végzik, így távolítva el a szervezetből a toxikus anyagokat, helyreállítva a folyadék-, sav-bázis és...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.