Influenza elleni védőoltás: kinek érdemes beadatni?

szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Sarkadi Adrien, infektológus frissítve:

Hazánkban minden évben október elejétől számítunk az influenzás megbetegedések szezonális előfordulására, amely ellen a legjobb védelmet a védőoltás biztosítja. A vakcina beadatása különösen ajánlott az időseknek, a krónikus betegeknek és a munkakörükből kifolyólag sok emberrel érintkezőknek.

Az influenza téma cikkei

Mikor adható be az influenza elleni védőoltást?

Az influenzavírus elleni védőoltás javasolt időpontja hazánkban szeptember-október időszaka, az optimális védettség eléréséhez az oltást minden évben meg kell ismételni. A védettség kialakulásának időtartama 2 hét, így az ősz közepén beadott vakcina már optimális védettséget biztosít az influenzaszezonban. Fontos szempont az is, hogy ebben az időpontban tervezhetőbb a beavatkozás, hiszen ekkor még kisebb a valószínűsége, hogy egyéb vírusos megbetegedés hátráltatja az oltás beadását.

A későbbi hónapokban is bármikor alkalmazható az oltás, és a szakemberek ajánlják is, hiszen számos évben csak a tél végén alakul ki a járvány, így a kéthetes időszak figyelembe vételével akár a téli hónapokban is javasolható.

A védőoltást kialakult influenzás megbetegedés esetén már nem lehet beadni.

Az influenza és a koronavírus elleni oltás nem befolyásolja egymás hatását, akár egyszerre is beadható, bár az esetleges oltási reakciók minimalizálása érdekében javasolt néhány hét különbséggel alkalmazni őket.

Miért hasznos a védőoltás?

Az influenza a közönséges náthához hasonlóan vírusos betegség, de lefolyása enyhébb esetben is sokkal megterhelőbb, lehetséges szövődményei súlyosabbak. Az átvészelés során a beteg általában általános rosszullétet, közérzetet tapasztal, a magas láz, fejfájás, gyengeségérzet és heves izomfájdalom az influenza típusos velejárói, nem ritkák az emésztőszervrendszeri tünetek sem (hányás, hasmenés).

Az influenzavírus sajátossága, hogy néhány évente megváltozik, így immunrendszerünknek újra és újra meg kell birkóznia vele. Az egyik legfontosabb nyereség a lehetséges, akár életet veszélyeztető szövődmények (arcüreggyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás) elkerülése. Statisztikák szerint az oltással felére csökkenthető az influenza szövődményei miatt szükséges kórházi kezelések száma, és 30 százalékkal csökkenthető a halálozás.

Kinek érdemes beadatnia az oltást?

  • Minden 60 év fölötti személynek, mivel az életkor előrehaladtával gyengül az immunrendszer.
  • Azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akiknek van valamilyen alapbetegségük: szív- és érrendszeri betegségek (például érelmeszesedés, szívkoszorúér-betegség), krónikus tüdőbetegség (COPD, asztma), krónikus neurológiai betegség (pl. sclerosis multiplex), anyagcserezavar (pl. diabétesz, máj- és vesebetegségek). Ajánlott beadatni a védőoltást HIV-fertőzötteknek, leukémiás betegeknek és szervátültetésen átesett pácienseknek.
  • Azoknak az alapbetegséggel nem rendelkezőknek, akiknek a környezetében, családjában csecsemő, idős ember vagy krónikus beteg él.
  • Kórházi dolgozóknak, idősek otthonában dolgozó ápolóknak, orvosoknak.
  • Kismamáknak is javasolt az oltás, illetve azoknak, akik babát terveznek.
  • Azoknak az embereknek, akik rendszeresen nagyobb közösségekkel érintkeznek, és emiatt nagyobb veszélynek vannak kitéve, valamint megfertőzhetnek másokat: tanárok, buszsofőrök, áruházi dolgozók, egészségügyi dolgozók.
  • Célszerű továbbá beadatni az oltást akkor is, ha külföldre utazik. (Az ázsiai országokból ismert madárinfluenza-vírussal szemben az oltás nem nyújt védettséget, mégis ajánlott beadatni, ha ezekbe az országokba utazunk.)

Természetesen bárki beadathatja magának, illetve 6 hónapos kor feletti gyermekének a védőoltást, ha annak nincs orvosi ellenjavallata.

Hol és milyen védőoltás választható?

Az influenza elleni oltást évenként ismételni kell. A vakcinát háziorvosunktól térítésmentesen vehetjük igénybe, minden ősszel több mint egymillió ingyenes adag áll rendelkezésre. Ezen felül elérhető választható védőoltás is a gyógyszertárakban, amely térítés ellenében és receptre váltható ki.

A két forgalomban lévő, injekció formájában beadandó oltás között tehnikai különbség van. A háziorvosoknál minden 3 évnél idősebb gyermek és felnőtt számára ingyenesen biztosított oltás teljes elölt vírust tartlamaz és három törzs ellen ad védettséget, és elég évente egy dózis beadása. A választható oltás csak részegységet tartalmaz (a H és N antigéneket) és négy vírustörzs ellen véd, ennél első alkalommal két dózis, majd a következő években szintén egy dózis beadása szükséges a védettség kialakításához, és már 6 hónapos kortól alkalmazható. Létezik orrspray formájában alkalmazható 4-komponensű, legyengített vírusokat tartalmazó vakcina is, ez szintén patikában vásárolható meg térítés ellenében.

Gyerekeknek is beadható az influenza elleni védőoltás?

A legfontosabb, hogy a szülők oltassák be magukat, hogy a kisbaba vagy a nagyobb gyermek ne kaphassa el tőlük a fertőzést. A kisgyermek környezetében élő felnőttek beoltása már biztosít bizonyos mértékű “nyáj” hatást és önmaguk mellett védik a környezetükben élőket.

Kétféle, gyermekek számára is beadható, ingyenesen igényelhető oltóanyag van forgalomban. Hat hónapos kor előtt nem alkalmazható egyik vakcina sem, a 4 komponensű oltóanyaggal a 6-35 hónapos, a 3-komponensűvel a 3 és 12 éves kor közötti korú gyermekeket lehet térítésmentesen oltani. Lehetőség van a 4-komponensű oltóanyag patikai megvásárlására is 3 éves kortól nagyobb gyerekek vagy felnőttek számára. Létezik továbbá orrspray formában alkalmazható immunizáció is 2 éves kort betöltött gyermekek és serdülők számára.

Gyermekek influenza elleni oltása

A gyermekkori influenza jelentőségét hosszú időn keresztül alulbecsülték. Újabb felmérések szerint egy-egy járványban a felnőttek 10%-os megbetegedésével szemben, a gyermekek, főleg az 1 éven aluliak, akár 30%-os arányban is megbetegedhetnek.
Bővebben Gyermekorvos az influenza elleni oltásokról

Várandósoknak és kismamáknak adható védőoltás?

Az influenza elleni oltás terhesség alatt sem ellenjavallt, azonban több nőgyógyász tanácsa szerint mérlegelendő az oltás beadatása. Az influenza elleni vakcinák az eddigi ismereteink szerint a terhesség minden szakaszában alkalmazhatók. A terhesség második és harmadik harmadára vonatkozóan több adat áll rendelkezésre, mint az első trimeszterre vonatkozóan, és a világszerte beadott influenza vakcinák alkalmazásából származó adatok nem utalnak arra, hogy a vakcinának ártalmas hatása lenne a terhességre vagy babára.

Kutatások szerint az influenza miatt kórházi kezelésre szoruló újszülöttek körében jóval ritkábban fordult elő, hogy az anya beoltatta magát a vírus ellen, míg a nem influenzás csecsemők esetében kimutatható az összefüggés az anyai védőoltással. Számítások szerint a kismama oltottsága 91,5%-ban hatásos a még nem oltható újszülöttek esetében is.

Fontos, hogy az oltás alkalmazható a szoptatás időszaka alatt is. Amennyiben a kismama mégis elutasítja a védőoltást, várandósan meg kell, hogy tegyen mindent azért, hogy kerülje a zsúfolt, közösségi helyeket és a potenciálisan vagy ismerten fertőzött egyéneket.

Mikor nem adható be az oltás?

  • Valamennyi influenza elleni oltás ellenjavallt akut lázas megbetegedés esetén (ugyanakkor ebbe nem tartozik bele az enyhe nátha). Ez az állapot csökkentheti az oltás hatékonyságát is.
  • A vakcinákkal szembeni túlérzékenység, súlyos allergiás reakció esetén (az ismert enyhe oltási reakciókat nem beleértve). A tojásfehérjére allergiás egyének konzultáljanak orvosukkal, egyes oltóanyagok tartalmazhatják ezt az összetevőt.
  • Hat hónapos kor alatt nem adható be egyik vakcina sem, 6 hónap és 3 éves kor között pedig csak az életkornak megfelelő típus.

Megbetegedhetek az oltás ellenére?

100 százalékos hatásosságú influenza elleni oltás nem létezik, így előfordulhat, hogy a beoltott személy megbetegszik. Az influenzavírus elleni oltás hatékonysága évente azért mutat nagy eltéréseket, mert a vírus sajátossága a nagyfokú változékonyság, minden évben más törzsek más változatai okoznak járványt. A vakcinák komponenseit az előző évek tapasztalatai alapján állítják össze, de előre nem lehet megmondani, milyen változatok fognak terjedni a következő szezonban.

Mivel a védettség kialakulásához legalább 2 hét szükséges, azt sem lehet kizárni, hogy az egyén azelőtt betegszik meg, hogy a védettség kialakulna. Befolyásolják a védettséget az immunrendszer egyéni különbségei is.

Magasabb fokú a védettség akkor, ha a beteg minden évben beoltatta magát. A szakemberek magyarázata szerint ezzel megtanítjuk immunrendszerünket a különböző típusok elleni védekezésre, így akkor is eredményesebben küzd az influenzavírus ellen, ha az adott évi oltóanyag nem tartalmazza a fertőzést okozó variánst.

Az eddigi tapasztalatok szerint az oltás ellenére előforduló megbetegedések általában enyhébb lefolyásúak, mint védőoltás nélkül.

Magyarországon is rendelkezésünkre áll súlyos megbetegedés esetére az influenza kezelésére ajánlott specifikus hatóanyagot (oseltamivir, zavamivir) tartalmazó gyógyszer, amit magas kockázatú, legyengült immunrendszerű betegeknek szoktak javasolni. A hatóanyag blokkolja az influenzavírus egy fontos enzimét, megakadályozva a vírus szaporodását, terjedését. A gyógyszer alkalmazását az első tünetek jelentkezése után a lehető leghamarabb, legfeljebb 48 órán belül meg kell kezdeni, a kezelés enyhíti a tüneteket és segít a betegség gyorsabb leküzdésében.

Lehetséges mellékhatások

A védőoltás általában a felnőttek és gyermekek számára is nagyon jól tolerálható. A tűszúrás helyén enyhébb reakció és izomfájdalom gyakran előfordul, hőemelkedés, levertség is jellemző, valamint gyomor-bélrendszeri panaszokról is ismerünk visszajelzéseket.

Az utóbbi évek számos tudománytalan forrásra hivatkozó oltásellenes megmozdulásai sajnos az influenza oltás ügyét sem kímélték, azonban nagyon fontos leszögezni, hogy sem az oltás vivőközegét alkotó vegyületekről, sem a hatóanyagot képviselő vírusrészletről nem állnak rendelkezésre tudományos adatok, melyek ezek szervezetre gyakorolt károsító hatását bizonyítanák. Nagyon vigyázzunk, meggyőződésünket milyen forrásokra alapozzuk, hiszen az oltás védő hatásából származó egyéni és populációs nyereségek felbecsülhetetlen értékűek.

Az antibiotikum nem segít

Az influenza azonban vírus, az antibiotikumra nem reagál. Az antibiotikumok csak a baktériumok okozta fertőzések ellen hatásosak, a vírusos megbetegedések, így többek között az influenza és a közönséges megfázás gyógyulását nem segítik. Az indokolatlan antibiotikumhasználat miatt az elmúlt években az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok jelentek meg, az egyik legnagyobb közegészségügyi kockázatot okozva.
Bővebben Antibiotikum vírus ellen - A leggyakoribb tévhit

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de; További forrás: Nemzeti Népegészségügyi Központ
Aktualizálta: Dr. Sarkadi Adrien, infektológus

Cikkajánló

Krónikus fejfájás
Krónikus fejfájás

Tippek krónikus fejfájásban szenvedőknek.

Hátfájás
Hátfájás

Mit érdemes tudni a hátfájásról?

WEBBeteg - Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász
WEBBeteg összeállítás - Füzesi Zsuzsa, fordító
WEBBeteg - Dr. Fáklya Mónika, gyermekgyógyász, endokrinológus
WEBBeteg - Dr. Gócs Viktor, infektológus
WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.