Életmentő lett az Egészségügyi Minisztérium - Amit tudni kell a defibrillátorokról

Szigeti Ildikó
Szerző: WEBBeteg - Szigeti Ildikó, újságíró

Egy laikusok által is könnyen használható életmentő berendezést, úgynevezett HELP terminált állítottak fel az Egészségügyi Minisztérium aulájában. A tervek szerint néhány héten belül 50 forgalmas csomóponton helyeznek ki hasonlót Budapesten és a nagyobb városokban.

Inkább szimbolikus, semmint gyakorlati jelentősége van annak, hogy az Egészségügyi Minisztérium épületének aulájában kapott helyet a HELP program legutóbb kihelyezett terminálja.

Az alig több mint 200 főt foglalkoztató szaktárca aligha nevezhető sokak által látogatott, forgalmas közintézménynek, az akció ötletgazdái magától értetődőnek tartották, hogy itt is elhelyezzenek egy terminált. A szigorúan őrzött épületbe idegen csak engedéllyel léphet be, ám az ünnepélyes átadón azt ígérték: mindenkinek segítenek, aki a közelben lesz rosszul.

A defibrillátort tartalmazó terminált egyébként úgy fejlesztették ki, hogy azt - elvileg - bárki tudja használni, a szerkezet a mentők kiérkezéséig interaktív módon segíti a laikust az életmentésben.

A tervek szerint a következő hetekben Budapest ötven forgalmas csomópontjában helyeznek ki hasonló terminálokat, később pedig szintén ötven intézményt (színházakat, önkormányzatokat, okmányirodákat és iskolákat) látnak el HELP pontokkal.

A terminál egyik szellemi atyja, Gótzy András a WEBBetegnek elárulta azt is, hogy a BKV-val, valamint a nagyobb fővárosi és vidéki bevásárlóközpontokkal is megkezdték a tárgyalásokat az életmentő készülékek kihelyezése kapcsán.

A mentőt telefonon kell hívni

Ön mennyire veszélyeztetett?
Tesztünk segítségével megtudhatja, hogy mivel és mennyire terheli szívét és érrendszerét! Töltse ki Szív- és érrendszeri tesztünket!

A terminált kihelyező intézmények mindegyikénél vannak olyan dolgozók, akiket a gyártó cég kiképzett a szerkezet használatára. Köztereken se kulcs, se elsősegély-vizsga nem szükséges a segítségnyújtáshoz. A nyilvános készülékek ugyanis "vandál-biztosak", és bárki hozzáférhet.

Rosszullét esetén, ha kinyitják a terminál ajtaját, az azonnal "vészhelyzeti üzemmódba" kapcsol. A kommunikációs egység pedig eközben SMS-ben értesíti - mások mellett - a szerkezetet telepítő céget. A mentőket azonban továbbra is telefonon kell hívni, a jelenleg érvényes szakmai protokoll ugyanis így rendelkezik. A hagyományos mentőhívásra azért van szükség, mert a diszpécsernek tudnia kell olyan információkat is, amelyet egy automata nem tud továbbítani.

A hirtelen szívhalál

A hirtelen szívhalál gyakran kiszámíthatatlan: szívbetegeken illetve ismert szívbetegség nélkül is előfordulhat, az első tünetek jelentkezése és a halál között legfeljebb egy óra telik el. Magyarországon naponta 70-en szenvednek hirtelen szívhalált. A hirtelen szívhalálról

Magyarországon évente 20-25 ezer ember hal meg a hirtelen szívhalál miatt, azaz átlagosan húsz percenként egy ember veszti életét. Ha valakinek megáll a szíve, az első négy perc a legkritikusabb, ennyi idő alatt a mentők sem érnek ki. Ezt követően minden tétlenül töltött perc 10-10 százalékkal csökkenti a túlélés esélyeit.

A HELP (Human Emergency Life Point) az Adlife Media Point (AMP) Zrt. által önerőből kifejlesztett és menedzselt, nemzetközi szinten is egyedülálló életmentő és szolgáltató rendszert eddig 6 helyen telepítették a fővárosban, országos szinten 81 életmentő pont van jelenleg (ide értve a félautomata defibrillátorokat is).

Megmentett, de magukra hagyott betegek

Újraélesztés

Mindnyájunkkal előfordulhat, hogy hirtelen rosszullét, összeesés vagy baleset kapcsán segítséget kell nyújtanunk. Ilyen esetekben az úgynevezett BLS (felnőtt laikus alapszintű újraélesztés ) lépéseit kell követnünk, ha ismerjük azokat. Újraélesztés lépésről lépésre

Nem a pénzhiánnyal, hanem az egészségügyi ellátórendszer jellegzetességeivel magyarázható, hogy a szívbetegek mindmáig gazdátlanul bolyonganak a különböző szolgáltatók között - állítják a szakemberek.

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek magasan az első helyen állnak a halálozások okaként, és emellett jelentős gazdasági terhet is jelentenek. A legfrissebb adatok szerint 2006-ban Magyarország 223 milliárd forintot költött ezen betegségek kezelésére, ennek a gazdaságra kiható további költsége csaknem 422 milliárd forintot tett ki.

A születéskor várható élettartam Magyarországon 73 év, míg a nyugati országokban az átlag 78 év. Érdekességként megemlítette, hogy a népesség várható élettartamának 10 százalékos javulása már 0,4 százalékos GDP-növekedést jelenthet.

A Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának tanszékvezető igazgatója rámutatott: az összes haláleset több mint feléért még mindig a kardiovaszkuláris betegségek tehetőek felelőssé. Merkely Béla szerint hiába jó az infarktusos betegek akut ellátása, ha a későbbiekben senki nem követi nyomon a gyógyulást.

A szakember úgy véli, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az ellátórendszer egyes szintjei egymástól függetlenül működnek, és egyik szint sem érdekelt abban, hogy hosszú távon figyelemmel kísérje a beteg sorsát.

A diagnosztikus eljárások állami finanszírozásánál sem tükröződik igazán a prevenció fontosságának gyakorta deklarált egészségügyi kormányzati szándéka. A WEBBeteg úgy tudja, hogy a kardiovaszkuláris megbetegedésekre való hajlam kiszűrésére leginkább alkalmas CT-vizsgálatot több évig tartó lobbizás eredményeként csupán a közelmúltban fogadta be a biztosító. Ezt megelőzően a vizsgálatért fizetni kellett.

Merkely Béla ezzel kapcsolatban megjegyezte: a különböző képalkotó eljárásokon alapuló diagnosztikai vizsgálatok nagyon hasznosak, ám inkább az úgynevezett "egészséges betegeknél" költséghatékony módszer, vagyis akkor, ha a lelet egyértelműen igazolja, hogy nincs elváltozás. Ha a legkisebb gyanú is felmerül, a betegnél nem hagyhatók el a hagyományos, katéteres vizsgálatok.

(WEBBeteg - Szigeti Ildikó)

Módosítva: 2009.11.11 17:06, Megjelenés: 2009.11.11 17:06
Címkék: HELP, Defibrillátor
Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Diabétesz Diabétesz

A cukorbetegség bőrön megjelenő tünetei és következményei.

Szedhetik-e a szívbetegek az...

Az ACE-gátlók és az ARB-k (angiotenzinreceptor-blokkolók) általánosan alkalmazott gyógyszerek szívbetegeknél a vérnyomás csökkentésére és...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.