Szívelégtelenségben elhunyt a válogatott kosaras

Életének 22. évében elhunyt Morgen Ferdinánd, az élvonalbeli Atomerőmű SE kosárlabdázója.

Plézer Gábor, a paksi klub technikai vezetője csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a két hete főartéria-elégtelenség miatt szívműtéten átesett center szerda este lett rosszul.

„Múlt csütörtökön került be ismét a szívkórházba, aztán az este összeesett, megállt a szíve, és már nem tudták újraéleszteni" - mondta Plézer Gábor. Számos szívbetegség vezethet szívelégtelenséghez.

A szívelégtelenség kialakulása

Idővel a koszorúér-betegség és a magas vérnyomás fokozatosan felemészti a szív erejét, és túl gyenge vagy túl merev lesz ahhoz, hogy kellőképpen megteljen és pumpáljon. A szívelégtelenség (másképpen congestív szívelégtelenség), azt jelenti, hogy szíve nem képes a szervezet tápanyag és oxigén igényét kielégítő mennyiségű vért pumpálni.

Számos szívelégtelenséghez vezető rendellenességet nem lehet visszafordítani, azonban bizonyos esetekben egyszerűen kezelhető probléma áll a háttérben. Az életmód változtatásai, többek között a rendszeres mozgás, a csökkentett sóbevitel, a stressz és a depresszió kezelése, a súlyfölösleg leadása mind hozzájárulhat a szívelégtelenség romlásának megelőzéséhez, és az életminőség javításához.

A szívelégtelenség elleni legjobb védekezés az, ha megelőzi vagy kezelteti a betegség kialakulásának rizikófaktorait, illetve kezeli a háttérben álló betegségeket, így a koszorúsér betegséget, a magasvérnyomást, a koleszterin szintet, a cukorbetegséget és az elhízást.

Vannak jelei

A szívelégtelenség tipikus esetben krónikus betegség, lassan, fokozatosan alakul ki. Mivel a szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni a szervezetbe, nem ürül ki elég gyorsan a vér, megnehezedik a vér visszaáramlása a szervezetből a szívbe, emiatt pedig a májban, a hasban, az alsó végtagokban és a tüdőkben panghat a vér. Innen kapta ez a betegség "a pangásos szívelégtelenség" nevet. A pangó vér légszomjhoz, fáradtsághoz és bokák bedagadásához vezethet.

Ahogy a szervezet megpróbálja kompenzálni a szív csökkent pumpa funkcióját, további tünetek is kialakulhatnak. A szív elkezd egyre gyorsabban verni, izomzata megvastagszik és a kamrák jobban kitágulhatnak, hogy több vért tudjanak befogadni. A kamrák károsodása miatt előfordul, hogy a szív már nem szinkronban ver, ezáltal tovább csökken a szervezet vérellátása.

Panaszok szívelégtelenség esetén

A krónikus szívelégtelenség tünetei az alábbi panaszok lehetnek:

• Fáradtság és gyengeség.
• Mozgáskor, vagy súlyosabb esetekben már nyugalomban is jelentkező légszomj. Csökkent fizikai terhelhetőség.
• Folyamatosan fennálló köhögés, zilálás, fehér vagy rózsaszínen, véresen festenyzett köpet.
• Az alszárak, bokák és lábak duzzanata (ödéma).
• Hasüregben meggyűlő folyadék (ascites).
• Hirtelen hízás a folyadék visszatartása miatt.
• Étvágytalanság és hányinger.
• Koncentrációs zavar és csökkent éberség.
• Szabálytalan szívverés.

Az akut szívelégtelenség a szívműködés hirtelen károsodásakor alakul ki. Az akut szívelégtelenség tünetei hasonlóak a krónikus szívelégtelenségéhez, azonban hirtelen alakulnak ki és sokkal súlyosabbak.

Az akut szívelégtelenség tünetei közé az alábbiak tartozhatnak:

• Hirtelen folyadékfelszaporodás.
• Gyors vagy szabálytalan szívverés szívdobogás érzettel.
• Hirtelen súlyos légszomj és habos rózsaszínes nyák felköhögése.
• Mellkasi fájdalom, ha az akut szívelégtelenséget szívinfarktus vagy aneurysma (az artéria kiboltosulása) okozza.

A szívelégtelenség kivizsgálása

A szívelégtelenségben szenvedő beteg életkilátásai a háttérben álló októl, a súlyosságtól és az általános egészségi állapottól függenek. A pontos diagnózis felállításával számos betegnél kiválasztható az a terápia, amellyel jelentősen javítható lesz a szív működése.

A szívelégtelenség diagnózisának felállításához orvosa alaposan ki fogja kérdezni a kórtörténetet illetően és fizikális vizsgálatot fog végezni. Orvosa különböző rizikófaktorok jelenlétét is felméri, így a vérnyomás, magas zsírszint, illetve egy esetleges cukorbetegség irányában is vizsgálatokat fog végezni.

Fonendoszkópja segítségével meghallgatja tüdejét a pangás hallgatózási jeleit keresve, emellett a fonendoszkóp a szívelégtelenségre utaló rendellenes szívzörejeket is hallhatóvá teszi. A fizikális vizsgálat után orvosa vérvizsgálatokat, illetve röntgen és echokardiográfiás vizsgálatot javasolhat.

A szívelégtelenség rendszerint egy krónikus betegség, amely élethossziglan tartó kezelést igényel. A kezelés segítségével azonban az elégtelenül működő szív megerősödhet, és a szívelégtelenség tünetei javulhatnak.

(WEBBeteg összeállítás)