Hosszabb életük lehetne, ha eldobnák a cigarettát

Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek - írja a Füstmentes világnap alkalmából az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében a Magyar Kardiológusok Társasága.

Minden év novemberének harmadik csütörtökjén világszerte arra szólítják fel a dohányosokat, hogy egy nap erejéig függesszék fel káros szenvedélyüket.

A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) más orvostársaságokkal összefogva azt szeretné elérni, ha ez a füstmentes időszak egy egész életen át tartana. A statisztikai adatok szerint a világon mintegy 1,3 milliárd ember dohányzik.

Amint a közleményből kiderül, a dohányzás felel a tüdőrákos halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, és az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, a koszorúér-betegségeknek pedig mintegy 30 százaléka írható a számlájára. A 12-14 éves lányok 7, míg a fiúk 12 százaléka dohányzik, a szülő korban lévő, 18-30 éves nőknek 42 százaléka.

Mint Merkely Béla, az MKT elnöke kiemelte, Magyarországon a felnőtt lakosság egyharmada dohányzik rendszeresen, a személyenkénti cigarettafogyasztás meghaladja a kétezer szálat. Abbahagyni csak kevesen tudják, pedig a felmérések szerint 10-ből 4-en szeretnének leszokni.

A Magyar Kardiológusok Társasága és a vele együttműködő orvosszakmai szervezetek a jelenleginél lényegesen szigorúbb jogi szabályozás, a zárt közterületi (éttermek, bárok is többek között) dohányzás teljes tiltásának bevezetésében látják a helyzet javulásának az esélyét.

Magyarország ugyan már 2004-ben aláírta az Egészségügyi Világszervezet Dohányzásellenőrzési keretegyezményét és ennek következtében elkötelezte magát a dohányzás betiltására a zárt munkahelyeken és közterületeken, azonban ezek megvalósítása eddig nem történt meg - olvasható a közleményben. Az Európai Unióban eddig 12 tagállam vezetett be átfogó törvényeket a dohányzás visszaszorítására, tiltotta meg a zárt közterületeken a dohányzást.

Miért érdemes letenni a cigarettát?

Amint a közlemény írja, ezekben az országokban 1-2 év alatt érezhetően csökkent a szívrohamok száma, például Franciaországban 15, Olaszországban 11,2, míg Skóciában 17 százalékkal. Pedig érdemes letenni a cigarettát, hiszen már egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év után a szívinfarktus, 5 év után pedig a tüdőrák kockázata a felére csökken.

A tradícióvá növekedett nap ötlete 1971-ben született, amikor Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak.

Az ötlet megfogant, és 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) tűzte zászlajára a célt. Sikerült is egymillió embert rábírniuk, hogy egyetlen napra bírják ki dohányzás nélkül. 1977-ben már minden állam csatlakozott a mozgalomhoz, amely ekkor kapta a Smokeout Day elnevezést. Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére november harmadik csütörtökét nemzetközi szinten is füstmentes nappá nyilvánították - írja az MKT.

(MTI)