Felmérés a magyar lakosság dohányzási szokásairól
A magyar lakosság dohányzási szokásait és a passzív dohányzás problémáját is vizsgálta az a kutatás, ami az Országos Egészségfejlesztési Intézet szakmai irányításával, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság támogatásával valósult meg.
A kérdőíves felmérést a Nemdohányzók Védelméről Szóló törvény változásait megelőző türelmi időszakban végezték el, a kiértékelt adatok alapján készült jelentést a napokban tette közzé az Országos Egészségfejlesztési Intézet.
Hazánkban 2000 óta folyamatosan csökken a dohányzó férfiak száma, a nők körében azonban gyakorlatilag változatlan ez az arány. 2009-cel összevetve a 65 év alatti férfiaknál közel 2 százalékos csökkenés, a 65 év felettieknél azonban 2 százalékos emelkedés tapasztalható. A nőknél 1 százalékkal nőtt a naponta dohányzók aránya 2009 óta.
Az iskolai végzettséggel meredeken csökken a napi rendszerességgel dohányzó férfiak aránya. A legfeljebb 8 általánost végzett férfiak 45 százaléka dohányzik naponta, míg ez az arány a legfeljebb érettségiig jutó férfiaknál 32 százalék, az ennél magasabb végzettségűeknél 20 százalék. A nők között a középiskolát végzettek gyújtanak rá naponta a legnagyobb arányban (legfeljebb 8 általánost végzettek: 22 százalék; a legfeljebb érettségizettek: 26 százalék; érettséginél magasabb végzettségűek: 18 százalék).
Dohányzás |
| A dohányosok, akár hiszik, akár nem, nikotinfüggőségben szenvednek. A dohányzás során felszabaduló káros anyagok számos betegség okozójaként károsítják az egészséget, rövidítik meg az illető életét. A leszokás csakis pozitív hatással jár az érintett személyre, de mivel függőségről van szó, ezért ez a folyamat nem feltétlenül megy zökkenőmentesen. Viszont ebben az esetben sem kell lemondani az egészséges életmódról, segítséget lehet kérni orvostól. A leszokás módszerei |
A saját anyagi helyzetüket nehéznek vélő férfiak több mint fele (54 százalék) naponta dohányzik. Azok a férfiak, akik anyagi helyzetüket közepesnek ítélik meg, csak fele olyan gyakorisággal (25 százalék) gyújtanak rá naponta.
A magukat jómódúnak tartó férfiak 45 százaléka dohányzik rendszeresen. A nőknél ezek az arányok hasonlóan alakulnak: 37 százalék - 19 százalék - 35 százalék.
Az elszívott cigaretták száma közel 8 százalékkal csökkent 2009 óta. A gyári és sodort cigaretták aránya jelentősen megváltozott: 2012-ben a sodort cigaretták száma majdnem a duplájára növekedett, elérte az elszívott cigaretták mennyiségének egyharmadát.
A dohányosok kétharmada (66 százalék) gyújt rá a saját otthonában. A nemdohányzók 12 százaléka szív be dohányfüstöt otthon is.
Támogatott korlátozások, növekvő leszokási szándék
A dohányzás korlátozását az egészségügyi, közoktatási és más közintézményekben valamint játszótereken a dohányzók és nem dohányzók egyaránt támogatják. A nemdohányzók többsége (61 százalék) egyetért azzal, hogy bárokban, kocsmákban tiltják a dohányzást, sőt a dohányosok negyede is így véli. Az éttermekre, közlekedési eszközökre és munkahelyekre vonatkozó tiltást a nemdohányzók 80 százaléka, a dohányosok fele támogatja.
A kikérdezést megelőző 6 hónapban a naponta dohányzók 1/4-e (25 százalék), az alkalmi dohányzók közel fele (40 százalék) próbált leszokni a dohányzásról.
A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is. A tüdőrákban elhunytak számát tekintve Magyarország világelső, ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írandó. Magyarországon a dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás, illetve bevétel egyenlege 80 milliárd forint veszteséget mutatott 2010-ben.
(ÁNTSZ, Forrás: https://www.antsz.hu/hir1/dohanyzas_oefi_felmeres.html)
