• Elindul az egészséges munkahelyekért uniós kampány Magyarországon

        Szerző: www.healthy-workplaces.eu

        Az Európai Unióban évente 136 milliárd euró, ezen belül Magyarországon kb. 440 milliárd forint, azaz a 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok 50-60%-áért felelős.

        Kezelhető a stressz?

        Egyre többet hallunk stresszről, menedzser betegségekről, pánikrohamokról, de mi vár azokra, akik megmagyarázhatatlannak látszó tüneteikkel orvoshoz fordulnak és mi az, amit saját maguk is megtehetnek a gyógyulás érdekében? Tanuljuk meg kezelni a stresszt!>>

        A munkavállalók egészségének veszélyeztetésén túlmenően a munkahelyi stressz rontja vállalataink versenyképességét, mivel növeli a hiányzások számát, csökkenti a hatékonyságot és magas fluktuációt eredményez. Egy friss felmérés szerint a munkavállalók 51%-a véli úgy, hogy munkahelyén általános a stressz, 10-ből 4-en pedig úgy vélik, hogy az azzal járó pszichoszociális kockázatokat az adott szervezeten belül nem megfelelően kezelik. Ezen a helyzeten kíván most változtatni az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA), amely az EU 28 tagállamában, Magyarországon a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által működtetett Nemzeti Fókuszponttal együttműködve, „Egészséges Munkahelyek - Kezeljük a stresszt!” címmel kétéves kampányt indít, amellyel vállalatoknak kíván módszertani segítséget nyújtani a megfelelő stresszkezelési gyakorlatok kialakításában. A kampány részeként, a munkáltatók számára meghirdették az Európai Helyes Gyakorlat Díjat.

        Hirdetés

        Mi a stressz és a munkahelyi stressz?

        Mitől stresszelünk a legtöbbet? 


        A munkahelyi stressz elsősorban az időhiány, a túl szoros határidők, a képességeknek vagy a szakképzettségnek nem megfelelő elvárások, a személyi konfliktusok, az egyén vélt vagy valós érzései, illetve motivációja és elvárásai között kialakult feszültség, valamint a nem megfelelő munkafeltételek és munkakörnyezet miatt alakul ki, de forrása lehet a munkahelyi erőszak és a munkahelyi zaklatás is.

        A stressz szervezetünk általános védekezési reakciója, izgalmi-éberségi és motivációs állapota, amely összefügg végzett tevékenységünk jellegével. A pozitív stressz (eustressz) önmagában nem kóros, segít a vészhelyzetekben, a problémák megoldásában. A negatív stressz (distressz) azonban az eustressz állapotot meghaladó túlzott feszültséget jelent, amelyben már a lelki folyamatok károsító hatásai kerülnek felszínre az életesemények, a konfliktusok, az egyéni adottságok miatt.

        „A munkavállalók a fizikai, idegrendszeri és pszichológiai adottságaiknak megfelelően képesek a munkavégzés terhelő hatásait kompenzálni. Egyes munkavállalóknál a krónikus munkahelyi stressz miatt magatartási, pszichoszomatikus és pszichiátriai megbetegedések alakulhatnak ki” – mondta Dr. Erősné dr. Bereczki Edit, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal orvos szaktanácsadója. „Az európai kutatások és felmérések azt igazolják, hogy a munkahelyi distressz felismerésének, kezelésének, megelőzésének hiányosságai miatt nemcsak az egyének és a munkáltatók szintjén, de társadalmi szinten is egyre inkább számolni kell annak a gazdaság teljesítőképességére és az életminőségre gyakorolt negatív hatásával” – teszi hozzá a szakértő.

        A munkavállalók legalább harmada érintett

        Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) korábbi, 36.000 vállalat megkérdezésével elvégzett felmérése szerint a munkabaleseteket követően, a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely az unió aktív korú népességének 28%-át, azaz 56 millió munkavállalót, a mintegy 4 millió magyar munkavállalóból pedig közel 1,1 millió főt érinthet közvetlenül.
         
        A munkavállalók a munkaadóknál valamivel borúsabban látják a helyzetet. Az Ügynökség által megkérdezett dolgozók 51%-a szerint a stressz gyakori a munkahelyén, 10-ből 4-munkavállaló pedig úgy véli, hogy ezt a problémát és a vele járó pszichoszociális kockázatokat nem megfelelően kezeli munkaadója.

        Nem jó az egyénnek, nem jó a vállalatoknak, nem jó az államnak

        A munkahelyi stressz az Európai Unió tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsősorban a vállalati szektornak, mivel a betegség miatt kieső és elveszített munkanapok mintegy 50-60%-ának hátterében a stressz és annak negatív egészségi következményei állnak.
         
        Európai Uniós szinten a tagállamok átlagosan évente a GDP-jük 4%-át, Magyarországon kb. 880 milliárd forintot fordít a munkáltatók és az állam a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések következményeinek kompenzációjára. Az európai statisztikákat figyelembe véve kijelenthető, hogy ennek az összegnek a fele, vagyis Magyarországra vetítve mintegy 440 milliárd forint, azaz kb. egy 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték, a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése miatt vész el.
         
        „Befektetni a munkavédelembe nem pusztán kiadást jelent, hanem a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésén túl, többszörös anyagi megtérülést is hoz a vállalkozások számára. A biztonságos és törvényes, garanciális jogokat megtartó foglalkoztatás egyaránt szolgálja a munkavállaló, a munkáltató és a nemzetgazdaság érdekeit” - mondta Dr. Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára. „Az értékteremtő munka a gazdaság működésének alapja, nélkülözhetetlen a családok jólétéhez, a gyermekneveléshez. Értékteremtő munkát csak biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények között lehet végezni” – tette hozzá a helyettes államtitkár.

        A munkahelyi stressz kezelése a munkáltató kötelessége, a munkavállalók biztonsága a munkáltató alapvető érdeke és felelőssége

        A munkahelyi stressz kezeléséről 2004-ben, a munkahelyi zaklatás és erőszak megakadályozásáról pedig 2007-ben kötöttek keret-megállapodást az EU és Szociális Partnerei, akik a munkahelyi stresszt komplex kezelést igénylő kollektív (nemcsak munkavédelmi) problémaként nevesítették. Magyarország 2008-ban ültette át jogrendjébe az uniós szabályozást, az arra vonatkozó részeket a Munkavédelmi Törvénybe integrálva.

        Az „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kampányról

        Az „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kampány két évig fog tartani, változatos programokkal (képzések, konferenciák és műhelyfoglalkozások, plakát-, film- és fotópályázatok, vetélkedők, javaslattételi rendszerek, reklámkampányok és sajtókonferenciák). A Kampányútmutató, és az „Egészséges munkahelyek” kampány weboldalon keresztül 25 nyelven tölthető le a hivatalos kampányanyag.

        „A munkavállalók biztonsága és a stressz megfelelő kezelése nemcsak a munkáltató törvényi kötelessége, de egyben alapvető érdeke is. A munkahelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy ne törődjenek a munkahelyi stressz kérdésével, mivel az növeli a hiányzások számát és csökkenti a termelékenységet” – mondta Dr. Bakos József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság főigazgató-helyettese. „A pozitív munkakörnyezet nemcsak azért fontos, mert lehetővé teszi, hogy a munkavállalók tovább dolgozzanak, hanem azért is, hogy amikor nyugdíjba mennek, jó egészségi állapotnak örvendjenek. Meggyőződésem, hogy a munkahelyi stresszel és pszichoszociális kockázatokkal foglalkozó új páneurópai kampány nagyban hozzájárul majd e célkitűzés eléréséhez” – tette hozzá.

        Nem bonyolult, de a munkáltatók azt hiszik

        A munkahelyi stressz érzékeny témáját – egyre növekvő mértékű jelenléte és költségei ellenére – még mindig számtalan félreértés övezi. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ESENER felmérésének eredményei szerint a munkáltatók több mint 40%-a gondolja úgy, hogy a pszichoszociális kockázatok kezelése bonyolultabb, mint a „hagyományos” munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatoké.
         
        „A most kezdődő Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt! kampánnyal szeretnénk felhívni a figyelmet erre a problémára és támogatást nyújtani a pszichoszociális kockázatok kezeléséhez. A munkával kapcsolatos stressz szervezeti kérdés, amelynek megoldásához a munkáltatók és a munkavállalók közös erőfeszítése szükséges” – mondta Balogh Katalin, a Nemzeti Fókuszpont vezetője. „A kampány célja annak bemutatása, hogy a pszichoszociális kockázatok ugyanolyan szisztematikus módon kezelhetők, mint bármely más munkahelyi biztonsági és egészségi kockázat. A kampány olyan egyszerű eszközök használatát igyekszik előmozdítani, amelyek segítségével a szervezetek hatékonyan kezelhetik e kockázatokat, de emellett rámutat a folyamat kedvező hatásaira is” – tette hozzá.
        Az Ön munkahelye példaértékű lehet? Pályázzanak!

        Az Európai Munkavédelmi Ügynökség meghirdeti az Európai Helyes Gyakorlat Díjat, amelyet a munkavédelem szempontjából példamutató vállalatok nyerhetnek el. A pályázaton részt vehet bármely, az Európai Unió tagállamaiban működő munkáltató, a pályázati anyagban a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelésére alkalmazott megoldásokat kell feltüntetni.

        A nevezéseket a nemzeti fókuszpontok és az Európai Munkavédelmi Ügynökség értékeli, két lépésben. Az országos fordulóban tovább juttatott pályamunkákat nemzetközi szinten bírálják el. A díjkiosztó rendezvényt 2015 áprilisában tartják, a soros EU elnökségi országban, amely jövőre Lettország lesz.

         

         

         

         

         

         

         

        (www.healthy-workplaces.eu, Nemzeti Munkaügyi Hivatal)

        Módosítva: 2014.04.23 18:37, Megjelenés: 2014.04.23 18:37
      • Cikkajánló

        Koronavírus

        Koronavírus

        WEBBeteg.hu

        Egy COVID-19 fertőzött férfi beszámolója az Egyesült Királyságból.

        Endometriózis

        Endometriózis

        Szponzorált tartalom

        GnRH-analógokkal történő kezeléskor hüvelyszárazság jelentkezhet, de van megoldás.

        Stresszt okozhat a karácsonyi készülődés

        Az év végén egyre nagyobb nyomás nehezedik az emberekre az ajándékvásárlás, a karácsonyfa- és díszbeszerzés, valamint a sütés-főzés miatt - mondta Kalamár Hajnalka pszichológus.

        A nyaralás mint stresszforrás

        A mindennapos munka fáradtságát, a hétköznapok monotóniáját, a stressz folytonos nyomását, az állandósulni látszó energia-hiányt, valamilyen formában „orvosolni” kell. Ellenkező esetben könnyen komoly betegségek alakulhatnak ki.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.