Nemzeti hősök az észak-koreai sportolók

Az aranyéremmel hazatérő észak-koreai sportolók autót, lakást és még pénzt is kapnak az államtól eredményeikért cserébe, de ami ennél is fontosabb, nemzeti hősként, a nép sportolójaként fognak rájuk tekinteni. A veszteseknek azonban nincs könnyű dolguk, főként ha Észak-Korea valamelyik ősellensége - például az Egyesült Államok vagy Dél-Korea - nyert helyettük.

A világtól elzárkózó kommunista országból 56 sportoló érkezett az olimpiára, ők 11 sportágban indulnak. Súlyemelésben, bokszban, birkózásban, asztaliteniszben és műugrásban érzik magukat erősnek.

Szigorú kiképzés és hatékony büntetések

A sportban tehetséget felmutató gyerekeket már kiskoruktól kezdve különleges iskolákban nevelik, és motivációként győzelem esetén különböző jutalmakat ajánlanak fel nekik, a veszteseket viszont munkatáborral fenyegetik. "Észak-Koreában a sportolókat az elit tagjainak tartják, ezért nemzeti szinten támogatják, irányítják és képzik őket" - mondta Vu Jung Lí, a szöuli Észak-Korea tanulmányok egyetem professzora. Az ígéretes tehetségeket a kommunista párt sportbizottsága saját kezűleg válogatja ki, majd egy speciális, néha még költőpénzt is biztosító iskolákba küldik őket - mesélte Gu-Kieong Bang, egy Dél-Koreába menekült északi sportoló. Az ilyen iskolákban a képzés része heti négy óra ideológiai oktatás, ennek célja, hogy a sportolók hűségesek legyenek az ország mindenkori vezetőjéhez. "Az abszolút hűség az országhoz és a vezetőjéhez az észak-koreai sportolók gondolkodásnak alapja" - tette hozzá egy másik kivándorolt sportoló.

Eddig 4 lakás rendel

Észak-Korea jelenleg a 12. helyen áll az összesített éremtáblázaton négy arannyal és egy bronzéremmel, éppen hazánk után következik. Eddig női és férfi súlyemelésben, valamint női dzsúdóban sikerült szerezniük aranyat az észak-koreaiaknak. Az aranyéremmel hazatérő sportolók autót, lakást és pénzt is kapnak az államtól eredményeikért cserébe, de ami ennél is fontosabb, nemzeti hősként fognak rájuk tekinteni. A veszteseknek azonban nincs könnyű dolguk, főként ha Észak-Korea valamelyik ősellensége - például az Egyesült Államok vagy Dél-Korea olimpikonja - nyert helyettük. Ha az illetékesek úgy találják, hogy a sportoló "hűtlen" volt Kim Dzsong Unhoz, az ország vezetőjéhez, kizárhatják a klubjából.

A helyes büntetés a figyelem és a jutalom megvonásából áll, nem pedig eltiltásból, fenyegetésből. Az átgondolt, tényleges erőfeszítéssel arányos dicséret pedig minden sportolónak szárnyakat ad, legyen az eszmei vagy tárgyi jutalom, egy nemzet elismerése, rajongása vagy egy lakás, milliós pénzösszeg.

Fejes Enikő sportpszichológus azt mondja: amennyiben a sporttal járó öröm érzéséért küzd az olimpikon, azért, mert belülről fakadó vágy hajtja, hogy nyerjen, akkor egyfajta belső motivációval rendelkezik, ebben az esetben pedig a szóbeli elismerés, a szurkolók öröme is sokat jelent számára. Amennyiben csak azért küzd, hogy megnyerje a lakást, az autót, akkor ezt külső motivációnak nevezzük. Ez is lehet ösztönző, de csak addig, amíg el nem éri a beígért jutalmat. Ha van pénz, küzd, ha nincs pénz, nem küzd. A belső és külső motiváció minden sportolónál másképpen alakulhat, mindenkinek más a motivációs háttere, hogy miért is szeretne részt venni egy olimpián, miért akar érmet nyerni.

(WEBBeteg-Tóth András, MTI)