Szívkatéteres bravúr a Klinikán

Magyarországon először a Debreceni Egyetemen végeztek ballonos tüdőverőér-tágítást. A nemzetközi team által július 15-én a Klinikai Központban végrehajtott beavatkozással két betegnél csökkentették a tüdőerek magas vérnyomását.

Súlyos nehézlégzést, kisebb fizikai terhelhetőséget és akár eszméletvesztést is okozhat a CTEPH (krónikus thromboembóliás pulmonális hipertónia). A betegség kezelésének egy speciális, Európában már elterjedt, hazánkban azonban eddig még soha nem alkalmazott módja a ballonos pulmonális értágítás (BPA). A komplex katéteres beavatkozást 2017. július 15-én, az országban elsőként a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában végezték el egy 59 éves férfinál és egy 82 éves nőnél a bécsi Allgemeines Krankenhaus (AKH) kórház orvosai, a Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika szakembereinek közreműködésével.

A CTEPH tüdőembólián átesett betegeknél szokott kialakulni: az esetek nagy részében az embólusok feloldódnak, ám csaknem négy százalékban olyan mértékben akadályozzák a véráramlást, hogy a tüdőerekben magas vérnyomást okoznak. A tüdő ereiben a vérnyomás nagyjából egy ötöde a szisztémás vérnyomásnak (ami 120/80 Hgmm), viszont ilyen esetekben időnként a tüdőerekben a nyomás annyira fokozódik, hogy akár meghaladja a szisztémás vérnyomást.

A súlyos betegséget alapvetően háromféle módon lehet kezelni. Amennyiben a vérrögök a nagy tüdőerekben helyezkednek el, akkor azt sebészileg távolítják el – ilyen beavatkozást hazánkhoz legközelebb Bécsben végeznek. Ha azonban a vérrögök olyan kis tüdőverőereket zárnak el, melyekhez a sebész nem fér hozzá, akkor lehet megoldás a BPA. Harmadik lehetőségként a gyógyszeres terápia jöhet szóba, ám CTEPH esetén ez önmagában kis hatékonyságú. A BPA eljárás célja, hogy a tüdő véráramlását akadályozó szervült vérrögöket ballonnal kitágítsák, így az áramlási akadály mérséklődik, a tüdőerekben csökken a nyomás, ezzel együtt a szív terhelése is.

A Debreceni Egyetem Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának Szívkatéteres laborjában a nemzetközi orvoscsoport által végzett sikeres beavatkozás során a betegeknél először a nagy vénát szúrták meg, ezen keresztül vezették fel a hagyományosan koszorúér tágításakor is használt eszközöket. A 2-3 órás beavatkozás során a katéteren át egy vékony, erre a célra kifejlesztett drótot vezettek át a vérrögön és itt egy 1,5-7 mm átmérőjű ballonnal tágították az eret.

Az első hazai BPA-beavatkozást Irene Lang professzor, a bécsi AKH kórház II. Belgyógyászat-Kardiológiai osztályának vezetője és tanítványa, Christian Gerges végezte a DEKK Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika intervenciós kardiológusainak közreműködésével. Mindkét bécsi szakember Hiromi Matsubara japán specialistától tanulta a nagy szakértelmet és türelmet igénylő, komplex katéteres eljárást.

A debreceni orvosi team tagjai Szűk Tibor, Balogh László, Péter Andrea, Daragó Andrea, Kracskó Bertalan, valamint Szobonya Róza, Sallai Zoltánné, Örvendi Ilona és Nagy Zsigmond voltak. A módszert egyébként 1988-ban alkalmazták először, de az első nagyobb betegszámú vizsgálatot 2001-ben publikálták, 2004-től pedig elsősorban Japánban tökéletesítették az eljárást, amely azóta az USA-ban, Norvégiában, az utóbbi évtizedben pedig Európában is egyre elterjedtebb.

A Debreceni Egyetem szakemberei bíznak benne, hogy az eljárást Lang professzor és munkatársai, valamint a Klinikai Központ orvosai segítségével sikerül meghonosítani Magyarországon és a Debreceni Egyetemen is, hiszen a betegek életében jelentős változást hoz a BPA-beavatkozás.

A kezelés következtében a betegek életminősége jelentősen javul: csökkennek a fulladásos panaszok és nő a fizikai terhelhetőségük. A módszer nagy előnye a rövid felépülési idő: a műtét utáni kétnapos intenzív megfigyelést követően, a betegeket akár már a harmadik napon hazaengedhetik az osztályról. Az első hazai ballonos tüdőverőér-tágításon átesett betegek jól vannak, kedden már elhagyhatták a klinikát.

(Debreceni Egyetem)