A refluxbetegség hajlamosító tényezői

Refluxbetegségről akkor beszélünk, ha a gyomortartalom nyelőcsőbe jutása a normálisnál többször, vagy hosszabb időn keresztül következik be. A kórkép kialakulásához a nyelőcsövet védő (ún. defenzív) és a gyomorból a nyelőcsőbe kerülő károsító (ún. agresszív) faktorok egyensúlyának felbomlása vezet.

Defenzív tényezők: egy komplex mechanikai struktúra, mely zárógyűrűt képez a nyelőcső és a gyomor között, a nyelőcső továbbító funkciója és a nyálképződés, valamint a nyelőcső nyálkahártyájának védő szerepe.

Agresszív faktorok: a sósav és az epesavak. A leggyakoribb ok az alsó nyelőcső-záróizom gyengülése.

Ebből következik, hogy azok a tényezők, amik a védő és a károsító faktorok közötti egyensúlyt megbontják, az agresszív tényezők irányába tolják el, a refluxbetegség kialakulását elősegítik.

Az egyik gyakori és fontos tényező, ami a nyelőcső záróizmának elégtelen működéséhez vezet, a rekeszsérv (a refluxbetegség mellé az esetek 80 százalékában rekeszsérv társul), mert ilyenkor a rekeszszárak nem tudják erősíteni a záróizom működését.

A hasűri nyomást növelheti a hasra lokalizálódó elhízás, a terhesség, a túl szoros ruházat, a nagy teher emelése. A lefekvés előtti (kiadós) táplálkozás szintén fokozhatja a panaszokat.

Vannak olyan ételek, amik vagy a nyelőcső nyálkahártya közvetlen irritálása, az alsó nyelőcső-záróizom elégtelen működése, vagy a gyomorban lévő nyomás növelése révén okoznak panaszokat. Ilyen ételek a csokoládé, a zsíros-fűszeres élelmiszerek, az alkohol, a szénsavas üdítőitalok, a koffein, a citrusfélék, a paprika és a paradicsom; a dohányzás károsító hatása szintén ismert.

Bizonyos gyógyszerek szintén a nyálkahártya károsítása vagy az alsó nyelőcső-zárógyűrű gyengített működése által vezetnek tünetekhez. Ilyen gyógyszerek a nem-szteroid gyulladásgátlók, a tetraciklin antibiotikumok, a depresszió és a Parkinson-kór kezelésében használt ún. antikolinerg szerek, a nitrát készítmények, az asztmában használt teofillin készítmények, a morfin-készítmények, az ösztrogén tartalmú gyógyszerek, a kalciumcsatorna-blokkoló vérnyomáscsökkentők, az atropin, a csontritkulás kezelésében használt alendronát, a vaskészítmények és a kálium.

Az életmódi, a gyógyszeres és sebészi terápiás lehetőségek azt célozzák, hogy a defenzív és agresszív faktorok egyensúlya az előbbi irányába dőljön el. 

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szigeti Nóra, gasztroenterológus