• A gyerekkorban bántalmazottak másképp kezelik a stresszhelyzeteket

        Szerző: WEBBeteg - K. J. fordító

        A nehéz gyermekkor kétségkívül kihat az egész további életre. A gyermekkori traumák számos beláthatatlan következménye közül egy új tényezőt fedeztek fel kanadai kutatók: a gyermekkori testi bántalmazások okán megváltozik az agy jeltovábbítása, amelynek következtében a stresszhelyzetek kezelése romolhat.

        A jelenség hátterében egy olyan fehérje van, amely egy esetlegesen bekövetkező stresszhatásra reagál. A gyermekkori bántalmazások áldozatai – egy kutatás bizonyítékai szerint – kevesebb mennyiséget tudnak „felmutatni” szervezetükben ebből a proteinből. A tudósok nem mindennapi módon – öngyilkosságot elkövetők agyszöveteinek elemzése után – tették bejelentésüket.

        Hirdetés

        Amikor az emberi szervezetet stressz éri, az NR3C1 glökocorticoid-receptor által beindulnak a feszültség leépítésére alkalmas mechanizmusok. A kutatók az mRNA elnevezésű receptor-protein kópiái után kutatták az öngyilkosságot elkövetettek agyát, a másolatok ugyanis elengedhetetlenek a protein termelődéséhez.

        A vizsgálatok lezárultával megállapították, hogy mindazok, akik gyermekkorukban bántalmazásokat elszenvedői voltak, jelentősen kevesebb mRNA-receptor-kópiával rendelkeztek, mint a felhőtlen körülmények között felnőttek.

        A bántalmazott gyerekek rosszabban reagálnak a stresszhelyzetekre

        A Patrick McGowan vezette montreali tudóscsapat a másolatok csökkent számából arra következtet, hogy a gyermekként bántalmazottak agyában magukból a receptorokból is csekélyebb mennyiség lehetett jelen, s így a stresszhelyzetek kezelésével is problémájuk adódhatott életük folyamán.

        Már korábbi, patkányokon végzett kísérletek során is bebizonyosodott, hogy az anya-gyerek viszony zavara hasonlóan negatívan befolyásolja a receptor-gén és a protein kapcsolatát.

        A kanadai tudósok azt feltételezik, hogy a fizikai bántalmazásokat elszenvedettek a kevesebb receptor miatt rosszabban reagálnak a stresszhelyzetekre, s ennél fogva depresszióra is jóval hajlamosabbak.

        Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a kutatás kizárólag öngyilkosságot elkövetett emberek esetére korlátozódott, így magával az öngyilkossági hajlammal nem bizonyított az összefüggés, míg más elhalálozási esetekkel nem vetik össze a montreali eredményeket – írja a „Nature Neuroscience” című tudományos szaklap aktuális száma.

        (WEBBeteg - K. J.; Forrás: Focus.de, Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos)

        Módosítva: 2016.12.25 05:04, Megjelenés: 2016.12.25 05:04
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        A COPD és tünetei

        A COPD és tünetei

        Dr. Zsuga Judit

        A COPD a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével (légúti szűkület) járó betegség.

        Vastag- és végbélszűrés

        Vastag- és végbélszűrés

        Kor Kontroll Társaság

        A vastag- és végbélrák megelőzésének, illetve szűrésének jelentősége.

        A nárcisztikus személyiségzavar világát éljük?

        A nárcisztikus személyiségzavarról írt riportunk első részében a szakemberek kifejtették, hogy annak hátterében korai, még a gyermekkorból fakadó szeretethiány, különféle frusztrációk, megbántottságok, rossz életkörülmények állhatnak.

        Nem vagy egyedül - A teljes élet lehetősége szkizofréniában

        Európában 3,5 millióra becsülik a szkizofréniával élők számát, hazánkban 85 ezerre. Ezt a hatalmas humán veszteséget okozó, s az egyénnek, társadalomnak egyaránt súlyos anyagi terhet jelentő betegséget a világstatisztikákban azon 15 kór közé sorolják, amelyek legnagyobb számban felelnek a munkából való kiesésért, a leszázalékolttá (rokkanttá) válásért. Az érintettek élettartama 15-20 évvel rövidebb, mint az átlagnépességé.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.