• A gyerekkorban bántalmazottak másképp kezelik a stresszhelyzeteket

        Szerző: WEBBeteg - K. J. fordító

        A nehéz gyermekkor kétségkívül kihat az egész további életre. A gyermekkori traumák számos beláthatatlan következménye közül egy új tényezőt fedeztek fel kanadai kutatók: a gyermekkori testi bántalmazások okán megváltozik az agy jeltovábbítása, amelynek következtében a stresszhelyzetek kezelése romolhat.

        A jelenség hátterében egy olyan fehérje van, amely egy esetlegesen bekövetkező stresszhatásra reagál. A gyermekkori bántalmazások áldozatai – egy kutatás bizonyítékai szerint – kevesebb mennyiséget tudnak „felmutatni” szervezetükben ebből a proteinből. A tudósok nem mindennapi módon – öngyilkosságot elkövetők agyszöveteinek elemzése után – tették bejelentésüket.

        Hirdetés

        Amikor az emberi szervezetet stressz éri, az NR3C1 glökocorticoid-receptor által beindulnak a feszültség leépítésére alkalmas mechanizmusok. A kutatók az mRNA elnevezésű receptor-protein kópiái után kutatták az öngyilkosságot elkövetettek agyát, a másolatok ugyanis elengedhetetlenek a protein termelődéséhez.

        A vizsgálatok lezárultával megállapították, hogy mindazok, akik gyermekkorukban bántalmazásokat elszenvedői voltak, jelentősen kevesebb mRNA-receptor-kópiával rendelkeztek, mint a felhőtlen körülmények között felnőttek.

        A bántalmazott gyerekek rosszabban reagálnak a stresszhelyzetekre

        A Patrick McGowan vezette montreali tudóscsapat a másolatok csökkent számából arra következtet, hogy a gyermekként bántalmazottak agyában magukból a receptorokból is csekélyebb mennyiség lehetett jelen, s így a stresszhelyzetek kezelésével is problémájuk adódhatott életük folyamán.

        Már korábbi, patkányokon végzett kísérletek során is bebizonyosodott, hogy az anya-gyerek viszony zavara hasonlóan negatívan befolyásolja a receptor-gén és a protein kapcsolatát.

        A kanadai tudósok azt feltételezik, hogy a fizikai bántalmazásokat elszenvedettek a kevesebb receptor miatt rosszabban reagálnak a stresszhelyzetekre, s ennél fogva depresszióra is jóval hajlamosabbak.

        Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a kutatás kizárólag öngyilkosságot elkövetett emberek esetére korlátozódott, így magával az öngyilkossági hajlammal nem bizonyított az összefüggés, míg más elhalálozási esetekkel nem vetik össze a montreali eredményeket – írja a „Nature Neuroscience” című tudományos szaklap aktuális száma.

        (WEBBeteg - K. J.; Forrás: Focus.de, Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos)

        Módosítva: 2016.12.25 05:04, Megjelenés: 2016.12.25 05:04
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Férfi nemi szervek

        Férfi nemi szervek

        Cs. K., fordító

        Ha elváltozást észlel, mielőbb forduljon orvoshoz a diagnózis és kezelés érdekében!

        A neuropátia szűrése

        A neuropátia szűrése

        Prof. Dr. Barkai László

        Fontos a korai felismerés! A szűrés a cukorbeteggondozás elkerülhetetlen eleme.

        Lekerültünk az öngyilkossági statisztikák éléről

        Az öngyilkossági statisztikákban hosszú ideig az elsők között szerepelt hazánk, ám a legutóbbi adatok azt mutatják: világszinten már nincs az első tízben, illetve az európai országok között az első háromban Magyarország.

        Az autista gyermekeknek felnőttkorukban is boldogulniuk kellene

        A magyar oktatásban sajnos nincs egységes, kidolgozott integrációs és oktatási-nevelési terv egyes, sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésére. Így minden iskola úgy integrálja például az autista tanulóit, ahogyan tudja és ahogyan akarja.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.