• Genetikai okokat találtak a skizofréniára

        Szerző: Független Hírügynökség

        A skizofrénia genetikai hátteréről közölt három tanulmányt a londoni Nature című tudományos magazin. A tudósok régóta feltételezik, hogy ennek a bonyolult agyi rendellenességnek genetikai okai is vannak, de eddig nem találtak "bűnös" gént.

        A három tanulmány készítői több ezer skizofréniás személyt vizsgáltak meg, és megfelelő számú kontrollcsoportot is. Azt találták, hogy a skizofréniásoknál többször fordult elő a génállomány meghatározott helyein génhiány vagy génkettőződés, mint az egészségeseknél.

        Ezek szerint a skizofréniásoknál 15 százalékkal gyakrabban fordultak elő DNS-változások az 1-es, a 15-ös és a 16-os kromoszómán, mint az egészségeseknél. Ezen kívül a kutatók megerősítették azt a korábbi feltevést, hogy a skizofréniásoknál a 22-es kromoszóma egy helyén is gyakoribb az eltérés.

        Hirdetés

        A kutatók szerint a felfedezés alapvetően járul hozzá a skizofrénia megértéséhez. De egyben óvatosságra is intenek, mert a 15 százalékos eltérés nem elég nagy ahhoz, hogy genetikai vizsgálattal ki lehetne mutatni a skizofrénia kockázatát.

        A tévképzetekkel és hallucinációkkal járó skizofrénia, másképpen hasadásos elmezavar 100 emberből eggyel előfordul élete során, általában a kamaszkorban vagy a fiatal felnőttkorban.

        A kromoszómák azok a makromolekulák, amelyekbe "becsomagolva" találhatók a sejtmagban a géneket tartalmazó DNS-molekulák. Az ember sejtmagjaiban 23 pár kromoszóma van.

        (FH)

        Módosítva: 2008.07.31 15:20, Megjelenés: 2008.07.31 15:20
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Csecsemőgondozás

        Csecsemőgondozás

        B. M., szakfordító

        Mi a legjobb alvási testhelyzet kisbabáknak? Mire figyeljünk?

        Migrén

        Migrén

        Szponzorált tartalom

        A migrén megközelítőleg 1,2-1,4 millió magyart érint. A migrén nem csak neked fáj! (x)

        A nárcisztikus személyiségzavar világát éljük?

        A nárcisztikus személyiségzavarról írt riportunk első részében a szakemberek kifejtették, hogy annak hátterében korai, még a gyermekkorból fakadó szeretethiány, különféle frusztrációk, megbántottságok, rossz életkörülmények állhatnak.

        Nem vagy egyedül - A teljes élet lehetősége szkizofréniában

        Európában 3,5 millióra becsülik a szkizofréniával élők számát, hazánkban 85 ezerre. Ezt a hatalmas humán veszteséget okozó, s az egyénnek, társadalomnak egyaránt súlyos anyagi terhet jelentő betegséget a világstatisztikákban azon 15 kór közé sorolják, amelyek legnagyobb számban felelnek a munkából való kiesésért, a leszázalékolttá (rokkanttá) válásért. Az érintettek élettartama 15-20 évvel rövidebb, mint az átlagnépességé.

        A Fabry-szindróma

        A Fabry-szindróma egy öröklődő genetikai betegség, melyet Johannes Fabry német orvos írt le először, 1898-ban. Ma Magyarországon 50 és 100 közé tehető a Fabry-kórosok száma.

        Egy ritka kórkép - Mitokondriális betegségek

        Ritka betegségeknek nevezzük azokat a kórképeket, melyek előfordulási gyakorisága 10.000 főre nézve kevesebb mint 2-5. Definíció szerint a meghatározáshoz tartozik továbbá, hogy a kórkép rendszerint súlyos, de legalábbis az életminőséget nagymértékben rontó, illetve hogy mind a diagnosztizálása, mind a kezelése az átlagosnál nagyobb erőfeszítéseket igényel - nem egy esetben évek, évtizedek telnek el a korrekt diagnózis felállításáig.

        Denys-Drash-szindróma

        A Denys-Drash-szindrómás betegek esetében veleszületett veserendellenesség, a gyermekkorban leggyakoribb vesedaganat, a Wilms-tumor, valamint - főleg fiúknál - a nemi szervek fejlődésének zavara együttesen fordul elő. Mindezen eltérések egyetlen gén, a WT1 (Wilms-tumor suppressor) gén mutációja miatt jönnek létre.

        Crouzon-szindróma

        A Crouzon-szindróma ritka genetikai betegség, melynek ismertetőjegyei sokszor már az újszülöttön is szemmel láthatóak, egyes esetekben csak később, kisgyermekkorban merül fel a betegség gyanúja.

        Apert-szindróma

        Az Apert-szindróma egy ritka genetikai betegség. Az egész szervezetre kiterjedő, súlyos, krónikus funkcióvesztéssel járó fejlődési rendellenesség. A betegség előfordulási gyakoriságát tekintve a nemek közt nincs különbség.

        Xeroderma pigmentosum: Mit kell tudni a betegségről?

        A xeroderma pignetosum, azaz az úgynevezett holdfény betegség egy ritka, autoszomális recesszív öröklődésű genetikai betegség, mely a bőr ultraviola (UV) sugarakkal szembeni túlérzékenységét jelenti.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.