• Genetikai okokat találtak a skizofréniára

        Szerző: Független Hírügynökség

        A skizofrénia genetikai hátteréről közölt három tanulmányt a londoni Nature című tudományos magazin. A tudósok régóta feltételezik, hogy ennek a bonyolult agyi rendellenességnek genetikai okai is vannak, de eddig nem találtak "bűnös" gént.

        A három tanulmány készítői több ezer skizofréniás személyt vizsgáltak meg, és megfelelő számú kontrollcsoportot is. Azt találták, hogy a skizofréniásoknál többször fordult elő a génállomány meghatározott helyein génhiány vagy génkettőződés, mint az egészségeseknél.

        Ezek szerint a skizofréniásoknál 15 százalékkal gyakrabban fordultak elő DNS-változások az 1-es, a 15-ös és a 16-os kromoszómán, mint az egészségeseknél. Ezen kívül a kutatók megerősítették azt a korábbi feltevést, hogy a skizofréniásoknál a 22-es kromoszóma egy helyén is gyakoribb az eltérés.

        Hirdetés

        A kutatók szerint a felfedezés alapvetően járul hozzá a skizofrénia megértéséhez. De egyben óvatosságra is intenek, mert a 15 százalékos eltérés nem elég nagy ahhoz, hogy genetikai vizsgálattal ki lehetne mutatni a skizofrénia kockázatát.

        A tévképzetekkel és hallucinációkkal járó skizofrénia, másképpen hasadásos elmezavar 100 emberből eggyel előfordul élete során, általában a kamaszkorban vagy a fiatal felnőttkorban.

        A kromoszómák azok a makromolekulák, amelyekbe "becsomagolva" találhatók a sejtmagban a géneket tartalmazó DNS-molekulák. Az ember sejtmagjaiban 23 pár kromoszóma van.

        (FH)

        Módosítva: 2008.07.31 15:20, Megjelenés: 2008.07.31 15:20
      • Cikkajánló

        A szem allergiája

        A szem allergiája

        F. Zs., fordító

        A szemünket is érintheti az allergia. Hogyan kezelhető az allergiás kötőhártya-gyulladás?

        COVID-19

        COVID-19

        portfolio.hu

        Új fázisba léphet Magyarországon a koronavírus-járvány.

        Lányoknál gyakran nehezen ismerik fel az autizmust

        Lányoknál sokszor nem veszik észre vagy hibásan diagnosztizálják az autizmust, mert annak előfordulása sokkal gyakoribb a fiúknál.

        Amikor a lélek betegíti meg a férfiak testét

        A férfiak az erősebb nem képviselői, de számos tekintetben sokkal gyengébbek, érzékenyebbek, mint a nők, csakhogy problémáik kifejezésére ritkán találnak jó megoldást. Ha az egészségükről van szó, hamarabb nyúlcipőt húznak, és messze elkerülik az orvosi vizsgálatokat, vagy épp a bolhából is elefántot csinálnak, és olykor vélt, szerintük létező panaszaikkal orvosok sokaságát keresik fel.

        Egy ritka kórkép - Mitokondriális betegségek

        Ritka betegségeknek nevezzük azokat a kórképeket, melyek előfordulási gyakorisága 10.000 főre nézve kevesebb mint 2-5. Definíció szerint a meghatározáshoz tartozik továbbá, hogy a kórkép rendszerint súlyos, de legalábbis az életminőséget nagymértékben rontó, illetve hogy mind a diagnosztizálása, mind a kezelése az átlagosnál nagyobb erőfeszítéseket igényel - nem egy esetben évek, évtizedek telnek el a korrekt diagnózis felállításáig.

        Denys-Drash-szindróma

        A Denys-Drash-szindrómás betegek esetében veleszületett veserendellenesség, a gyermekkorban leggyakoribb vesedaganat, a Wilms-tumor, valamint - főleg fiúknál - a nemi szervek fejlődésének zavara együttesen fordul elő. Mindezen eltérések egyetlen gén, a WT1 (Wilms-tumor suppressor) gén mutációja miatt jönnek létre.

        A Fabry-szindróma

        A Fabry-szindróma egy öröklődő genetikai betegség, melyet Johannes Fabry német orvos írt le először, 1898-ban. Ma Magyarországon 50 és 100 közé tehető a Fabry-kórosok száma.

        Crouzon-szindróma

        A Crouzon-szindróma ritka genetikai betegség, melynek ismertetőjegyei sokszor már az újszülöttön is szemmel láthatóak, egyes esetekben csak később, kisgyermekkorban merül fel a betegség gyanúja.

        Xeroderma pigmentosum: Mit kell tudni a betegségről?

        A xeroderma pignetosum, azaz az úgynevezett holdfény betegség egy ritka, autoszomális recesszív öröklődésű genetikai betegség, mely a bőr ultraviola (UV) sugarakkal szembeni túlérzékenységét jelenti.

        Amikor a szervezet nem képes koleszterint termelni - Smith-Lemli-Opitz szindróma (SLO)

        A Smith-Lemli-Opitz szindróma egy öröklött, genetikai betegség, ami a gyermek fejlődését már az anyaméhben befolyásolja. A betegséget 1964-ben David Smith, Luc Lemli és John Opitz írta le elsőként. Az SLO szindróma róluk kapta nevét.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Hüvelygomba és fogamzásgátló
        Sok nő küzd visszatérő hüvelyfertőzéssel, melyek között gyakori a gombás eredetű.
        Online konzultáció
        Milyen az online konzultáció megítélése itthon? Bíznak benne az emberek?
        Allergiás?
        Nem az orrunk az egyetlen testrész, amely allergia esetén érintett lehet.
      • Orvos válaszol
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások