• A japán katasztrófa mentális következményei

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K. fordító

        A japán természeti katasztrófák mentális egészségre gyakorolt hatásai előreláthatólag akár éveken át tartóak is lehetnek. A Japánban történt katasztrofális eseményeknek a mentális egészségre is kiterjedő hatásával kell számolni. A földrengés, tűz, szökőár és nukleáris válság kockázata mind olyan hatás, melynek következményeit még évek múlva is érezni fogják.

        A természeti katasztrófák után leginkább az alábbi mentális problémákra kell számítani:

         Csernobil súlyos öröksége


        Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása.
        Csernobil súlyos öröksége>>
        • Poszttraumás stressz szindróma - Az egyik leggyakoribb problémát a poszttraumás stressz szindróma okozza, mely akkor jelentkezik, ha valaki rendkívül traumatikus eseményt él át. A beteg rémálmoktól, éjszakai rettegéstől, vagy az események újból és újból történő átélésétől szenved. Hasznos lehet, ha a beteg kerüli azokat a helyszíneket, melyek az eseményre emlékeztetik, ám a japán földrengés esetén ezt nehéz lesz kivitelezni. Esettanulmányok szerint a természeti katasztrófák poszttraumás stressz szindrómában szenvedő betegeinél általában 6-8 hónap alatt jelentősen csökkennek, vagy megszűnnek a tünetek. Olvasson bővebben a poszttraumás stresszről>>
        • Depresszió - A természeti csapások túlélőinél gyakori a depresszió. Életük romhalmaz, sokan mindenüket elveszítették, és /vagy fizikai sérüléseik vannak, elvesztették családtagjaikat, barátaikat. Hiányzik az otthon, és a munkahelyek is megsemmisültek. Mindezek a stresszorok növelik a depresszió kockázatát, ám vannak dolgok, melyek segítenek megelőzni a betegséget. Olvasson bővebben a depresszióról>>
        • Szorongásos zavar - Előreláthatólag nőni fog a szorongásos-és pánikbetegek száma. A szorongásos betegnél gyakran előfordul, hogy nem akar kimozdulni a házból, vagy egyedül lenni. A japán katasztrófa stresszorai, mint a hajléktalanság, kitelepítés, munkahely elvesztése növeli a betegség kockázatát. Olvasson bővebben a szorongásos zavarokról>>

         Hasznos tanácsok a katasztrófa érintettjeinek


        • Próbáljon kialakítani egy rutint, és ragaszkodjon hozzá. Ez segít az agynak abban, hogy mindig tudja, mi a következő lépés, ezáltal nagyobb biztonságban érezheti magát, ami sokat számít egy katasztrófa után.
        • Táplálkozzon egészségesen és mozogjon! Egészséges szervezetben gyorsabban gyógyul a lélek is.
        • Segítsen másokon! Jobban fogja érezni magát, ha tudja, megtesz minden Öntől telhetőt. Ráadásul hasznos módon foglalja el magát, ami eltereli a figyelmét a saját problémájáról.
        • Beszélgessen az emberekkel: lehet ez a család, barátok, a pap, az orvos vagy egy támogató csoport. Mindig van valaki, aki segít. keressen valakit, aki hasonló élményeken ment keresztül, ha úgy érzi, senki sem fogja megérteni.
        Hirdetés

        Mikor van szükség segítségre?

        Mentális egészségügyi problémánál fontos segítséget kérni, ha:

        • a beteg képtelen ellátni magát vagy a családját,
        • a stressz miatt képtelen teljesíteni a munkahelyén,
        • ha a betegnek öngyilkossági gondolatai vannak,
        • ha kábítószerhez és/vagy alkoholhoz fordul annak érdekében, hogy megbirkózzon a helyzettel,
        • ha a beteg depressziója több mint két hétig tart, vagy súlyosbodik.

         A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei


        A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő,  a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
        A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei>>

        (WEBBeteg - Cs.K. fordító, Forrás: suite101; lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

        Módosítva: 2011.03.18 14:18, Megjelenés: 2011.03.18 14:18
      • Cikkajánló

        Ön kire bízná a látását?

        Ön kire bízná a látását?

        Szponzorált tartalom

        Mutatjuk, hogyan is érdemes klinikát választani a látás javításához. (x)

        A férfi intimtorna

        A férfi intimtorna

        Cs. K., fordító

        Bizonyítottan javulást eredményezhet számos kényes problémára.

        Az elhanyagolt gyermekek közül négyszer többen szenvednek mentális betegségekben

        Azt eddig is tudtuk, hogy az agresszív felnőttek viselkedése többnyire a gyermekkorukra vezethető vissza. (Ezért is hivatkoznak oly sokan a bíróságon arra, hogy nehéz gyermekkoruk volt.) Ennél pontosabb vizsgálatról olvastunk a Medicalxpressben.

        A nárcisztikus személyiségzavar világát éljük?

        A nárcisztikus személyiségzavarról írt riportunk első részében a szakemberek kifejtették, hogy annak hátterében korai, még a gyermekkorból fakadó szeretethiány, különféle frusztrációk, megbántottságok, rossz életkörülmények állhatnak.

        A poszttraumás stressz szindróma

        A poszttraumás stressz szindróma beszédes elnevezés. Kialakulására azokban az esetekben lehet számítani, amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson, stresszhatáson esik át. Korábban elsősorban a háborúkat megjárt katonáknál diagnosztizálták.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.