Rákellenes világnap - Fókuszban a társadalmi és az egyéni felelősség
A Rákellenes világnapot (World Cancer Day) a Union for International Cancer Control (UICC) kezdeményezte és Párizsban, 2000. február 4-én fogadták el. A világ 155 országában több mint 800 tagszervezettel rendelkező szövetség, amelynek tagja a Magyar Rákellenes Liga is, a világnapot kezdeményező Párizsi Kartában (Paris Charter) az onkológiai betegségek és a prevenciós lehetőségek kutatása, az érintetteknek kínált lehetőségek fejlesztése, valamint a közvélemény téma iránti érzékenységének növelése állt. A világnapot azóta is minden év február 4-én tartják.
A leggyakoribb daganatok első tünetei |
Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb és a legpusztítóbb daganat még mindig a tüdőrák. Férfiaknál a prosztata- és a fej-nyak rákos betegségei, míg nőknél a vastagbélrák, a tüdőrák, valamint az emlőrák száma mutat némi emelkedést. A leggyakoribb daganatok első tünetei |
A Rákellenes világnapon sokan, sokféle adatot mondanak, mivel az Európai Unióban az országok 22 százalékában van rákregiszter – ahol pontos adatok állnak rendelkezésre –, a maradék 78 százalékában becsült adatokkal számolnak. Ami tény, hogy Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek után a daganatos megbetegedések számítanak fő haláloknak, jelenleg minden 4. magyar ember rákban hal meg.
Évente összesen (melanomákkal együtt) 80.000 új eset adódik, ami azonban igazán ijesztő, hogy a nemrégiben összesített adatok szerint Magyarországon 2005-2015 között évente folyamatosan nőtt a daganatos megbetegedések száma!
Talán nem mindenki tudja, hogy az összes rákbetegség egyharmada megelőzhető, ha felismerjük a betegséget előidéző rizikófaktorokat: alkohol, dohányzás, testsúlynövekedés, mozgáshiány, táplálkozás és a stressz.
Szintén kulcsfontosságú az időben történő felismerés, a szűrővizsgálatokon történő részvétel. Ehhez képest itthon olyan kevesen járnak szűrésre, hogy az orvosok tízből hét daganatot már csak áttétes stádiumában vesznek észre.
Bővebben Tudja meg, milyen szűrővizsgálatra kellene elllátogatnia
Magyarországon a releváns szűrővizsgálatok térítésmentesen vehetőek igénybe, mégis nagyon alacsony a részvételi arány. Az emlőrák esetében a legmagasabb, de ott is alig éri el az 50 százalékot. A skandináv országokban, ahol pedig fizetni kell a szűrésért (!), 90 százalékos a részvétel, és nem is nagyon akad áttétes emlőrák az ottani betegek között.
A méhnyakrák egy olyan lassan kifejlődő ráktípus, aminél megfelelő szűrés esetén gyakorlatilag nincs a betegségnek halálos áldozata. Nálunk évente 1200 olyan nőt látnak el az egészségügyben méhnyakrákkal összefüggésben, akik soha nem voltak szűrésen, és évente több mint 300 magyar hölgy hal meg e betegségben.
Önvizsgálatok |
Nem lehet elégszer hangsúlyozni a tényt, hogy egy-egy daganatos elváltozás korai észlelése és a korai szakaszban adott orvosi kezelés jelentősen megnöveli a túlélési esélyeket. Ennek tükrében igen fontos, hogy bizonyos önvizsgálatokat havi rendszerességgel mindenki végezzen el. Milyen önvizsgálatok ajánlottak? Önvizsgálatok - Ismerje fel időben a betegségeket |
A daganatos megbetegedések közül az országban tüdőrák miatt halnak meg a legtöbben, és az onkológusok szerint mindössze minden tízedik pácienst lehet csak operálni. Ennek fő oka a késői felismerés, pedig ha időben észreveszik a bajt, akár a betegek 70 százalékát is meg lehetne menteni. Ehhez képest az ötéves túlélési mutatók ma csupán 15 százalék körül mozognak.
Magyarországon a prosztatarák a férfiak körében a harmadik leggyakoribb daganatos halálok. Évente mintegy 4000 új prosztatarákos esetet diagnosztizálnak, és mintegy 1500-an halnak meg e betegség miatt, pedig az időben felfedezett prosztatarák gyógyítható. Míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a frissen diagnosztizált prosztata rákos esetek 80 százaléka műthető, addig Magyarországon ez az arány pont fordított: a betegek 70-80 százaléka már későn, áttétekkel kerül orvoshoz. Ilyenkor a sebészi beavatkozás, ami a korai esetek 90 százalékában hosszú távú túlélést biztosít, már nem kerülhet szóba.
Látható tehát hogy a helyzeten csak közösen, összefogással tudunk javítani. A Rákellenes Világnap fókuszában – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is „A társadalmi és az egyéni felelősség” áll. Fontos hogy minden érintettnek megvan a saját szerepe, amit a többi fél nem tud helyette elvégezni.
A társadalom felelőssége is több csoportot érint: a kormányzat – egészségügy – onkológia szakma – civil szervezetek. Az állam nyilvánvaló alapfeladata a megfelelő szűrési és kezelési lehetőségek megteremtése, de a teljesség igénye nélkül számos további munka is vár rá:
A betegségek megelőzésének tudománya |
A prevenció az orvosi ismeretek bővülésének és az elmúlt évek technikai fejlesztéseinek segítségével még sosem lehetett annyira aktuális, mint napjainkban, és a tendencia valószínűleg folytatódni fog. A betegségek megelőzésének tudománya |
- Egészségesebb iskolák, munkahelyek, városok megteremtése
- Az egészségügyi dolgozók oktatása, tudásuk bővítése avégett, hogy mihamarabb felismerjék a rák jeleit és tüneteit
- Olyan irányelvek megfogalmazása, amelyek támogatják az egészségesebb életmódot (például a dohánytermékek adójának növelése)
- A diagnosztikai, vizsgálati eszközök és az időszakos vizsgálatok könnyebb elérhetősége illetve a konzultációk számának növelése
- Országos szintű oltási programok elindítása
Az országos civil szervezetek fő feladata a betegek támogatása ás túl az egészségnevelés, szűrések szervezése és népszerűsítése a lakosság körében. Az 1990-ben alapított Magyar Rákellenes Liga kurzusokat szervez orvosok, ápolók részére, és önkéntes segítőket is képez. A betegeket és hozzátartozóikat szakmai, jogi és lelki segítségnyújtással támogatja, rehabilitációjukat pedig klubfoglalkozásokkal segítik.
A Ligának 40 alapszervezete működik országszerte, közel 4000 fős tagsággal. Elkötelezett civilek bevonásával hirdetik az egészség fontosságát, ingyenes kiadványokkal és ismeretterjesztő előadásokkal hívják fel a figyelmet az egészség megőrzésének lehetőségeire, segélyvonalat és klubhálózatot működtetnek. Lelki támogatást nyújtanak személyesen, levélben, anonim telefonvonalon keresztül és a világhálón.
Az egyén felelőssége a betegségek kialakulásának lehetőség szerinti megelőzése, és az időben történő felismerés (ez utóbbi jól felfogott önös érdek is egyben). A szervezett onkológia szűréseken történő részvétel nyilvánvaló, de emellett több egyéb tennivaló is megemlíthető:
- Amennyiben dohányzik, azt mielőbb hagyja abba
- Fogyasszon kevesebb alkoholt
- Rendszeresen végezzen testmozgást
- Táplálkozzon egészségesen
- Ne vigye túlzásba a napozást/szoláriumozást
- Legyen tudatában a káros környezeti hatásoknak
- Legyen tisztában a rákos megbetegedés jeleivel és tüneteivel
- Oltassa be magát (számos daganatos megbetegedést különféle fertőzések idéznek elő)
Ha tehát mindenki a legjobb tudása szerint helytáll (az állam jó minőségű szűrési és kezelési lehetőségeket kínál, a civil szervezetek megfelelően támogatják az érintetteket és aktívan részt vesznek az egészségnevelésben, az egyének pedig eljárnak az indokolt szűrésekre, és igyekeznek egészségesen élni) akkor, és csak akkor lehet a leírt szomorú trendeket megfordítani.
Emlő | Nő | 20 éves kortól |
| Emlők önvizsgálata: 20 éves kortól havonta |
|
| |||
| Emlők orvosi vizsgálata: | |||
| 20-39 év: 3 évente | |||
Emlők önvizsgálata | 40 év felett: évente | |||
Emlők orvosi vizsgálata |
| |||
Mammográfia | Mammográfia: | |||
| 30-45 éves korig: 3 évente (szakmai ajánlás) | |||
|
| |||
| 45-65 év között: 2 évente, behívás alapján, de 50 év felett évente ajánlatos (szakmai ajánlás) | |||
Prosztata | Férfi | 50 éves kortól | Végbélen át történő vizsgálat | Évente |
UH (ultrahang) | ||||
Méhnyak | Nő | 18 éves kortól, illetve a nemi élet megkezdésének időpontjától |
| Évente |
Sejtvizsgálat (citológiai vizsgálat) | A 2003 őszétől induló országos szűrés keretében 3 évente küldenek behívót, a szakmai ajánlás azonban az évente történő vizsgálat | |||
Vastag- és végbél | Nő, férfi | 50 éves kortól; egyénileg 40 év felett ajánlott | Székletteszt | Évente székletteszt, néhány évente endoszkópos vizsgálat |
Endoszkópos vizsgálat | ||||
Szájüreg | Nő, férfi | 45 éves kortól; egyénileg bármikortól ajánlott | Szájüregi orvosi ellenőrzés | Évente, illetve fogászati beavatkozások alkalmával |
Önvizsgálat | Önvizsgálat havonta | |||
Bőr | Nő, férfi | 20 éves kortól; egyénileg korábban is ajánlott | Bőr orvosi ellenőrzése (anyajegyek) | Évente, illetve nagyszámú anyajegy esetén félévente |
Önvizsgálat | Önvizsgálat havonta | |||
Here | Férfi | 20 éves kortól; egyénileg korábban is ajánlott | Önvizsgálat | Önvizsgálat havonta |