Az agyi stimuláció befolyásolja a kezességet
Az agysérülést, illetve stroke-ot (szélütés) túlélők tanulmányozása vezette arra a kísérletes vizsgálatra a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatóit, mely során arra az álláspontra jutottak, hogy az agy képes eldönteni, melyik kezet helyezi előtérbe az egyszerű tevékenységek végrehajtásához.
Mielőtt felemelünk egy csésze kávét, vagy megnyomjuk a liftben a gombot, az agyunk jobb és bal oldala eldönti, melyik oldali testrész hajtja végre a tevékenységet. Az anatómia régen leírta, hogy az agy féltekéi az ellenoldali testrészeket irányítják (és megjelent a féltekei dominancia fogalma is), most azonban úgy tűnik, a helyzet nem ilyen egyszerű.
Mit kell tudni a Parkinson-kórról? |
A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtt történt első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye, jelenleg utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak. Bővebben a Parkinson-kór tüneteiről és kialakulásának okairól>> |
Jelen vizsgálatot vezető Richard Ivry belga, amerikai és brit munkatársakkal együttműködve az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia összefoglalójában közölt vizsgálatában 33, tisztán jobbkezes egyént vizsgált. Bár az embereknek csupán a 80 százaléka jobbkezes, legtöbbjük egyszerű tevékenységeket mégis képes mindkét kézzel kivitelezni. Vizsgálatukban a kutatók speciális mágneses stimulációval (TMS) ingerelték a fali lebeny hátsó részén lévő szürkeállományt. Ez a régió felel mozgástervezés folyamatáért, tehát a stimuláció beavatkozik ebbe az idegi funkcióba.
Az ingerlés során háromdimenziós eszközzel követték az agyi aktivitást, valamint az ujjpercek mozgását, és megállapították, hogy a baloldali ingerlés (amely elvileg a jobb kéz feletti irányításért felelős) a résztvevőknél inkább a bal kéz használatát eredményezte. A gátlás hátterét nem sikerült maradéktalanul tisztázni, azonban a szakértők úgy vélik, szervezetünk ezáltal megtanítható arra, hogy miként helyezze előtérbe az ellenoldali végtagot. A módszer így a jövőben alkalmazható lesz olyan betegek (példáukl Parkinson-kórosok vagy szélütöttek) kezelésénél, akiknél a mozgás irányítása zavart szenvedett.
Medipress