Milyen okai lehetnek a szédülésnek?

A szédülés ártalmatlannak tekinthető mindaddig, amíg ritkán vagy csak valamilyen külső hatásra jelentkezik (pl.: koplalás, túlhajszoltság), és ha mindössze néhány másodpercig tart, mégpedig hányinger, hányás vagy ájulásérzet nélkül.

A szédülés (vertigó) számos – súlyos és kevésbé súlyos – betegség vezető vagy kísérő tünete lehet. Ezt a meglehetősen zavaró érzést – igen gyakran – a fej hirtelen „helyzetváltoztatása”, legtöbbször a guggolásból, fekvésből való felülés (felállás), az ágyban az egyik oldalról a másikra átfordulás „hívja elő”.

A kellemetlen bizonytalanságérzetet a belső fülben található egyensúlyszerv rendellenes működése okozza. Erre a „működési zavarra” gyakran az idősödés is hajlamosít, vagyis sok 50 év felettit érint.

A szédülés lehetséges okai

A szédülés tarthat rövid ideig, bár ilyenkor időről időre visszatérhet, súlyosabb esetekben – több más tünet mellett – hányás és hányinger, ájulásérzet, általános elbizonytalanodás is kísérheti.

Nagyon gyakran a hirtelen vérnyomásesés vagy -emelkedés, a vércukorszint ingadozása, sőt az olyan gyakori betegség, mint a vérszegénység is járhat bizonytalanságérzettel, ájulásközeli érzéssel.

Ugyancsak váratlan szédülést, helyváltoztatási elbizonytalanodást válthat ki a belső fül gyulladása. A tünet mindaddig előjöhet, amíg az akut állapot fennáll, viszont akár olyan heves is lehet, hogy hányinger, hányás is kísérheti, és a beteg akár napokig ágynyugalomra kényszerülhet.

Az úgynevezett Meniére-betegség okozta fél, egy órán át tartó szédülést nagy mennyiségű folyadék felgyülemlése idézi elő a belső fülben. A szédüléshez füldugulás, az ezzel járó tompa hallás, illetve fülzúgás vagy fülcsengés is társulhat.

Szintén a fülben, nevezetesen a hallóidegen keresendő elváltozás, egy jóindulatú daganat (az akusztikus neurinóma) is felelős lehet az idült szédülésért, és az azt kísérő egyensúlyvesztésért, halláscsökkenésért, fülzúgásért (is).

A migrénben szenvedők körében nem ritka, hogy a kínzó fejfájást egyensúlyzavar, általános bizonytalanságérzet kíséri. Az úgynevezett vestibularis migréneseknél nagyon gyakran a zavaró, egyensúlyi bizonytalansággal, átmeneti halláscsökkenéssel, sőt szorongással is együtt járó tüneteket akár egy hirtelen fejmozdulat, de a gyors és agresszív képi, fény- és hanghatások (diszkófények villódzása, pulzáló ritmus, gyors képváltások a televízióban, sőt az utazás egy nagy sebességgel közlekedő autóban) is kiválthatják. Ennek a szédüléstípusnak az a furcsasága, hogy a migrénesek legtöbbjénél a vertigó nem a fejfájással egy időben jelentkezik.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Forduljon orvosához, hogyha bármilyen megmagyarázhatatlan, visszatérő, vagy súlyos szédüléses rosszullétei vannak! Bár a szédülés nem túl gyakran jelez súlyosabb betegséget, keresse fel orvosát, hogyha a szédülés vagy vertigó bármelyik alábbi tünettel egyidejűleg jelentkezik.

• Egy eddig soha nem tapasztalt, más jellegű, vagy nagyon súlyos fejfájás.
• Homályos látás.
• Hallásvesztés.
• Beszédzavar.
• Alsó végtagi és/vagy felső végtagi gyengeség.
• Eszméletvesztés.
• Elesés vagy járási nehézség.
• Zsibbadás.
• Mellkasi fájdalom, túl gyors vagy túl lassú pulzus.

A szédülés kivizsgálása

A szédüléses betegségek kivizsgálásához - leszámítva egy-egy nagyon egyértelmű esetet - hozzátartozik valamilyen, a koponyát belülről ábrázoló képalkotó vizsgálat elvégzése. Ez vagy koponya-MRI- vagy koponya-CT-vizsgálatot jelent. A kettő között a különbség kissé leegyszerűsítve az, hogy az MRI a lágy részeket ábrázolja jobban, míg a CT a csontos struktúrákat.

Forrás: WEBBeteg összeállítás/Ötvenentúl.hu