Meddig lehet termékeny egy nő? Hamarosan megtudhatjuk...
Egyre több nő teszi fel magának napjainkban a kérdést: vajon belefér-e még a biológiai órám szabta időbe, hogy karrierépítés után gyereket is szüljek?
Amerikai kutatók egy forradalmi módszer segítségével azt ígérik, hogy egészen pontosan meg tudják mondani meddig tart a nők termékenysége. Mindezt jövő évtől.
Tengerentúli kutatók – állításuk szerint – megtalálták a minden nő szervezetében ketyegő biológiai órát, amelynek csörgése előtt még gyermeket vállalhatnak. Az óra lejárási időpontja persze nem határozható meg percre pontosan – még hónapra sem –, ám a new yorki székhelyű Center for Human Reproduction (CfHR) elnevezésű intézet munkatársai legújabb kutatásainak eredményei szerint, néhány évre leszűkítve egyénileg meghatározható az az időszak, amin túl a nők szervezete már nem alkalmas a gyerekvállalásra.
Egy gén lehet a kulcs
Életmódváltással és diétával a termékenységért |
Már kis mértékű fogyás is növeli az elhízott nők termékenységi esélyeit. Kutatók három hónapon át vizsgáltak 40 túlsúlyos nőt, akinek nem volt peteérése. Megállapították, hogy testsúlyuk csupán 5 százalékos csökkenése 19 százalékkal növelte méhük vérellátását. A jobb vérkeringés előnyei >> |
A kutatók egy olyan génre bukkantak, amely segítségével már az érintett nő húszas éveinek kezdetén megjósolható, hogy hány éves koráig tart a biológiailag termékeny időszak. Ez manapság azért is fontos felfedezés, mivel társadalmi jelenséggé nőtte ki magát az a trend, hogy a nők húszas éveiktől egészen harmincas esztendeik második feléig karrierükre koncentrálnak, ám a gyereknevelésről sem szeretnének lemondani. A kutatók most nagy találati arányú kalkulációt ígérnek minden nőnek, aki ideje lejártától tart.
Minden nő szervezetében megtalálható már a születés pillanatától az az egy-két milliónyi petesejt, amelyek közül csupán mintegy négyszáz jut el az érés folyamatáig, és adódik arra – legalábbis biológiai – esélye, hogy megtermékenyüljön. A petesejtek száma a menopauzáig folyamatosan csökken, s a harmincötödik életévig drasztikusan megcsappan a számuk.
Ennek az időszaknak a bekövetkezte egyénenként elég széles skálán mozoghat, sok nő esetében már húszas éveik végén is erősen visszaeshet a petesejtek száma. Utóbbiak közé főleg azok tartoznak, akik bizonyos génjeikben X vagy FMR1-es kombinációt hordoznak. Ők nagy valószínűséggel hamarabb érkeznek a változókorba, mint ettől eltérő génösszetétellel rendelkező társaik.
Norbert Gleicher, a CfHR alapítója és vezetője kollégáival az örökítésért felelős DNA-lánc egy olyan szekvenciáját fedezte fel 316, gyermeket tervező nő vizsgálata során, amely a termékenységi szakasz hosszát határozza meg.
A szakértő megállapította, hogy a termékenységért felelős, úgynevezett Anti-Müller-Hormon (AMH) csak azoknál a nőknél található meg nagyobb koncentrációban harmincas éveik második felében is, akiknél a 28-től 33-ig tartó gén rövidebb, egészen pontosan meghatározva CGG-variációját hordozzák szervezetükben. A hosszabb génvariánssal rendelkezőknek azzal kell számolniuk, hogy hamarabb jár le idejük, amelyben teherbe eshetnek.
Génteszttel jövendölik a menopauzát
Gleicher és kollégái felfedezésük alapján hozzá is fogtak egy olyan génteszt kifejlesztéséhez, amely minden érintett nő segítségére siethet a rendelkezésre álló idő meghatározásában, s mindezt már a következő évtől. „Reményeink szerint már egy 18-20 éves lány esetében is nagy valószínűséggel tudjuk megmondani – génjeinek elemzése után –, hogy korábban, vagy később bekövetkező menopauzára számíthat-e élete során” – írja a kutató egy, a New Scientist című tudományos szaklapban olvasható elemzésben.
A felfedezést szkeptikusan fogadó szakértők azonban fokozott óvatosságra intenek, s lebeszélnek minden nőt, akik esetében kedvezőtlen eredmény született, arról, hogy ketyegő biológia órája miatt idejekorán aggodalmaskodni kezdjen. „Azért, mert egyeseknek hamarabb kezdenek el öregedni petesejtjeik, még semmi okuk nincs azt is feltételezni, hogy hamarabb érnek a változókorba” – mondja Frank Broekman, az utrechti Egyetemi Egészségügyi Központ vezető munkatársa.
Véleménye szerint, new yorki kollégájának jóval több nő bevonásával kellett volna tanulmányát elkészíteni ahhoz, hogy ilyen nagy horderejű, nők ezreinek reményt adó kijelentést tegyen. Gleicher megállapítása emellett olyan, a menopauza időpontját befolyásoló külső tényezőket sem vesz figyelembe, mint például a táplálkozási szokások vagy a dohányzás, amelyek a szakértők véleménye szerint azonban nem hagyhatók ki a kalkulációból.
(WEBBeteg - K.J., fordító, lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)