A menopauza hátterében álló hormonális változások

Dr. Farkas Ágnes
Szerző: WEBBeteg - Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász - Szponzorált tartalom

Minden nő petefészkében adott számú petesejt van. Ez a szám magzati korban döbbenetesen magas, hatmillió körüli. A születéskor ez megközelítőleg már csak egy-két millió, és a mennyiségük ezt követően is folyamatosan csökken.

A petesejtek száma a születést követően sohasem növekszik, mivel a szervezet képtelen petesejtek termelésére. A pubertáskorig ugyan nem érnek meg petesejtek, mert a hormonális működés még nem érett meg arra, hogy a petefészkek ciklusos működése beinduljon, de minden petesejtben benne van a képesség, hogy elkezdjen növekedni a központi idegrendszerben termelődő stimuláló hormonok nélkül is, és amikor nem használódnak fel, akkor elpusztulnak, majd felszívódnak. Ezen évek során minden hónapban körülbelül 11 ezer petesejt pusztul el.

Pubertáskorra a petesejtek száma körülbelül 300-400 ezerre csökken. Amikor beindul a ciklusos hormonműködés, a havonta elveszített petesejtek száma is jelentősen csökken, „csupán” 1000 körüli a veszteség. Ez természetes folyamat, és a petesejtek számának csökkenését semmivel sem tudjuk befolyásolni. Sem táplálkozással, sem rendszeres tornázással, de még a szervezet saját hormonjai sem befolyásolják ezt az ütemet.

Amikor közeledik a menopauza

A nők körülbelül 37 éves korára kezd jelentősen lecsökkenni a petesejtek száma. Ilyenkor átlagosan 25 ezer petesejtje marad egy nőnek. Innen számolva megközelítőleg 13 év után következik be a menopauza, amikor az összes petesejt elfogy. Ezek a számok csak a nagy átlagokat mutatják, egyes nők esetében több éves különbség is lehet a fentiekben. Így mind a termékenység, mind annak a teljes időtartama egyéni, de előbb vagy utóbb eljön annak a vége is, a változókor ideje.

A fentiekből tulajdonképpen egyértelműen következik az, hogy azért alakul ki a menopauza, mert elfogynak a petesejtek. Ez a folyamat a női hormonháztartás ciklusos működésének a leállásával jár együtt.

A normális női ciklus hormonális szabályozása

A női ciklusos hormonműködés bonyolult folyamat. A különböző hormonszintek nem maguktól változnak, hanem a különböző helyeken termelődő, eltérő funkciókat ellátó hormonok pozitív és negatív visszacsatolás formájában hatnak egymásra.

A rendszer alapja a hipotalamusz-hipofízis-petefészek tengely. A hipotalamuszban termelődő stimuláló hormon (GnRh – gonadotropin releasing hormon) beindítja a hipofízisben a petefészkeket stimuláló hormonok, az FSH (follikulus stimuláló hormon) és az LH (luteinizáló hormon) termelődését. Az FSH hatására a ciklus elején növekedésnek induló follikulusok (a petesejteket tartalmazó tüszők) közül kiválasztódnak néhányan, amelyek aztán tovább növekszenek, és végül egy vagy két petesejt (nagyon ritkán több is) fogja elérni a teljes érettséget. Növekedés közben megindul az ösztrogén termelése is bennük, ami negatív visszacsatolással csökkenti a stimuláló hormonokat, így az FSH szintje is csökkenni fog.

Amikor a follikulus kellően megnő, a magasabb ösztrogénszint pozitív visszacsatolással hat a stimuláló hormonra, ez a hatása azonban főként az LH-ra vonatkozik, így annak szintje emelkedik meg jelentősebben. Az így létrejövő LH-csúcs hatására a ciklus közepén bekövetkezik az érett petesejt follikulusból való kiszabadulása, az ovuláció.

Ovulációt követően a follikulus helyén sárgatest képződik, melyben az eddig termelődő ösztrogén mellett ezután a progeszteron termelése is elindul. Az emelkedő progeszteronszint negatív visszacsatolással csökkenti az LH és az FSH felszabadulását. A ciklus második felében körülbelül 14 nap alatt sorvad el a sárgatest, amennyiben megtermékenyítés nem következik be. Amikor a sárgatest elsorvad, a progeszteron és ösztrogén szintje elkezd csökkenni, ami ismét negatív visszacsatolással hat a központi idegrendszerre. Megemelkedik az FSH szintje (az LH csak minimálisan), lelökődik a méh nyálkahártyája, és ezzel elkezdődik a menstruáció és az új ciklus is.

Mi történik a női ciklusos hormonműködéssel a menopauza alatt?

Amint láthattuk, a ciklusos hormonműködés igen összetett, sok ponton szabályozott folyamat, melynek minden pontján hibátlan működésre van szükség. Minek a hatására változhat meg ez a folyamat?

A legegyszerűbb eset az a természetes folyamat, amit menopauzának hívunk, és aminek oka a petesejtek számának lecsökkenése. Minél kevesebb petesejt van a petefészkekben, és minél rosszabb azok minősége, annál kevésbé látják el a funkciójukat, és annál kevesebb fog megérni közülük. Ebben az időszakban emiatt lesz rendszertelen a vérzés, és emiatt borul fel először a hormonháztartás. Nem minden hónapban érik meg petesejt, és többnyire nem lesz ugyanolyan a minősége sem, mint korábban. Idővel a petesejtek teljesen elfogynak, és emiatt megszűnik a fentebb leírt hipotalamusz-hipofízis-petefészek tengely egyik jelentős szabályozó szervének a szerepe. Emiatt károsodik a negatív és pozitív visszacsatolásos rendszer, hiszen nem fog termelődni megfelelő mennyiségű ösztrogén és progeszteron. Ahogy ezen hormonok szérumszintje csökken, úgy emelkedik meg a vérben az FSH és LH mérhető értéke.

Milyen betegség vagy kezelés változtathatja meg a menopauza bekövetkeztének időpontját?

Korábban említettük, hogy a petesejtek folyamatos pusztulásának a mértékét nem lehet semmilyen módon csökkenteni, így a menopauza bekövetkezését sem tudjuk semmilyen módon késleltetni. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek sajnos ennek az állapotnak az idejét előbbre hozhatják, egyes esetekben egyik napról a másikra menopauza alakulhat ki. Nézzük meg, mi az, ami lerövidítheti egy nő termékeny időszakának a hosszát.

Az egyik legkézenfekvőbb ok, ami miatt a menopauza idejekorán érkezik, az bármilyen betegség, vagy műtét, ami a petefészek állományát roncsolja, károsítja, eltávolítja, vagy megszünteti annak működését. Ilyen lehet, ha bármilyen okból eltávolítják mindkét oldali petefészket, például daganatos betegségek esetén. Jelentősen csökkenthetik a petesejtek számát, ezzel korábban jöhet el a menopauza a petefészek állományát roncsoló műtéti beavatkozások miatt. Ilyen lehet egy olyan betegség, ami miatt gyakran kell a petefészkeket műteni, mint például a makacs, visszatérő endometriózis. Műtét nélkül is károsodhatnak a petefészkek, például kemoterápia, vagy a kismedencét erő sugárkezelés hatására.

A petefészek működését gyógyszerek is befolyásolhatják. Időnként lehet egy-egy gyakran alkalmazott gyógyszer (fogamzásgátlók, antihisztaminok) mellékhatása az ösztrogén alacsonyabb szintje, aminek menopauzához hasonló tünetei lehetnek.

Kicsit más a helyzet, amikor olyan gyógyszereket alkalmazunk, amik mesterségesen hoznak létre egy változókorhoz hasonló állapotot átmeneti időre. Ilyenek lehetnek a GnRh működését befolyásoló gyógyszerek. Ezeket alkalmazhatjuk például az endometriózis kezelésére, vagy a miómák méretének a csökkentésére háromtól hat hónapos időtartamig, de például rosszindulatú emlődaganatok esetében a kezelés éveken át eltart. Ilyenkor a petefészkeket nem károsítjuk ugyan, de a működésüket felfüggesztjük, és a kialakuló állapot olyan lesz, mint a változókor, amely hosszabb-rövidebb ideig tart, a kezelés hosszától függően.

Menopauzához hasonló állapot jöhet létre a petefészkek korai kimerülése esetén is. Ilyenkor a lényeges különbség az, hogy időnként még spontán megérhet egy-egy tüsző, és átmenetileg ismét lehet a petefészkekben hormontermelés.

Az életmód hatása a női ciklusos hormonműködésre

Vannak olyan tanulmányok, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos életmódbeli szokások is rövidíthetnek egy nő termékeny időszakán, előbbre hozva ezzel a menopauzát.

Az egyik ilyen szokás a dohányzás. Volt olyan összesítő tanulmány, ami szerint a hosszú távon rendszeresen dohányzók körében valóban hamarabb érkezik el a változókor. A dohányzó nők akár egy-két évvel korábban is elveszíthetik a termékenységüket.

Emellett feltételezik, hogy a táplálkozás (vegetáriánusok, sok zsírt, illetve koffeint fogyasztók), a testmozgás hiánya, és a kevés szabadban, napfényen töltött idő is előbbre hozhatja a változókort. Ellentmondásosnak tűnhet a korábbi információ, miszerint a petesejtek számának a folyamatos csökkenését nem befolyásolhatjuk, azonban a korábbi kijelentés a petesejtek veszítésére vonatkozott. Helytelen életmóddal sajnos a folyamatot felgyorsíthatjuk, és a genetikailag meghatározott idő előtt eljöhet a változókor ideje.

Olvasson tovább! A menopauza szakaszai

WEBBeteg.hu logóForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A menopauza testi és lelki tünetei

Menopauzáról beszélünk akkor, amikor egy nőnek végleg elmarad a vérzése. Definíció szerint 12 menstruáció nélküli hónap után mondhatjuk ki a...

Mi vezet a menopauzához?

A menopauza a maga idejében természetes jelenség, bizonyos műtétek, gyógyszeres kezelések és betegségek azonban maguk is idő előtti menopauzát...

Korai menopauza

A természetes menopauza átlagosan 51 éves korban alakul ki, ám genetika, betegség vagy bizonyos orvosi eljárások hatására előfordulhat, hogy már 40...

A menopauzáról részletesen

A menopauza - sokak félelmével ellentétben - nem szünteti meg a nőiességet és a szexuális életet, sőt sokakra felszabadítólag hat, hogy már nem...

A menopauza szakaszai - Premenopauza...

A menopauza megjelölés nem egy betegségről, hanem a nő életében idővel bekövetkező élettani, hormonális, természetes változások meghatározott...

A változókori súlygyarapodás

A legtöbb nő testsúlya az életkor előrehaladtával valamilyen mértékben növekszik. Ez a folyamat természetes, ugyanakkor a nagymértékű...

Menopauza - új lehetőségek...

Számos nő retteg az öregedés gondolatától. Az ötvenedik életévükhöz közeledve, pánik félelem keríti hatalmába őket. - Hogyan tovább? Mi lesz...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.