• Mellrák: nagyobb babák - nagyobb kockázat?

        Szerző: WEBBeteg - K. J. fordító, Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos

        A lányok születési hossza alapján következtetni lehet a későbbi mellrák kialakulásának kockázatára - állítják brit kutatók. A szigetországi orvosok feltételezése egy olyan elemzésen alapszik, amely során összesen 600 ezer nő adatait vonták be. Közülük 22 ezren szenvedtek emlőrákos megbetegedésben.

        A kutatók állítása szerint, egyenes arányosság van a lány gyermekek születési hossza, és a későbbi daganatos megbetegedés kialakulásának valószínűsége között. Az összefüggés legvalószínűbb okának azt tartják, hogy a magzat hossza - és így az anyaméhben rendelkezésére álló hely - kihat a későbbi daganatos megbetegedésre - olvasható az orvos összefoglalójában, amelyet a "PloS Medicine" című amerikai szaklap jelentetett meg.

        Hirdetés

        Az Isabel dos Santos Silva vezette tudóscsapat, összesen 32 olyan korábbi tanulmányt használt fel munkájához, amelyben a nők teljes kórtörténete megtalálható volt: így az elemzők a születési súly és születési hossz mellett, a pár évtizeddel későbbi emlőrákos megbetegedéseket is fellelték, amelyek - a születéskor mért fejkerület - mellett elsődlegesen hozhatók összefüggésbe a mellrákkal.

        Az okok még tisztázatlanok

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A London School of Hygienie & Tropical Medicine kutatói azt is megállapították, hogy minden egyes fél kilóval, amelyet a születéskor mutat a mérleg, hét százalékkal nő a kockázat.

        Az ok-okozati kapcsolat bizonyítottnak látszik, viszont annak részletei mai napig tisztázatlanok. Bár az orvoscsoport a felfedezés során tekintélyes adatmennyiséget elemzett ki alaposan, mégis további kutatások szükségesek ahhoz, hogy a háttérben rejlő biológiai mechanizmusok minden részletére fény derüljön.

        Forrás: WEBBeteg
        K. J., bild.de
        Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos

        Legutóbb frissült: 2011.10.21 18:17
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mi okozhat viszketést?

        Mi okozhat viszketést?

        Dr. Csuth Ágnes

        A tartós viszketés a kellemetlenségen túl további szövődményeket is okozhat.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Mi lehet az oka, ha születése után nem sír fel a baba?

        Már a születés pillanatában megkezdődik az újszülött adaptációja a külvilághoz, melynek során a légutak és a gázcsere azonnali változását a későbbiekben a keringés, a hőháztartás, valamint az anyagcsere átalakulása követi.

        Magzatmozgások - Mikor és mennyi a normális?

        Általában a várandósság 16-18. hete körül érzékelhetőek először a magzat mozgásai a kismama számára. Ezt a legtöbben az orvossal történő találkozó során úgy mondják el, hogy olyan érzés, mintha belülről megsimogatták volna a hasfalat. Vajon mit jelez és hogyan?

        Miért fontos az emlők ultrahangos vizsgálata?

        Minden nőnek fontos az emlők tapintásos vizsgálata, 40 éves kor alatt az ultrahangos emlővizsgálat az elsődleges szűrés, 40-45 éves kor felett az ultrahangos vizsgálatot mammográfiás vizsgálat egészíti ki.

        Mit jelent, ha csuklik a magzat?

        A csuklás egy élettani jelenség, a rekeszizom szaggatott, önkéntelen összehúzódása, mely már magzati korban is jelentkezhet. Mi okozza ezt a jelenséget a magzatoknál?

        Mellrák - a diagnózis még nem halálos ítélet

        Napjainkban a nők leggyakoribb megbetegedése a mellrák, világszerte átlagosan minden 7. nőben kialakul. Magyarországon a nők 7-10 százalékánál fordul elő, és a középkorú nőknél a leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedésként tartják számon, de egyre gyakrabban alakul ki fiataloknál is. Hazánkban évente körülbelül 8000 új esetet fedeznek fel.

        Vizsgálatok az utolsó trimeszterben: NST - Mire jó? Mikor szükséges?

        A terhesség harmadik trimeszterében, a szülés előtti ellátás során számos módszerrel figyelik a baba egészségét, életfunkcióit. Rendszerint ebben az időszakban a korábbinál gyakoribb orvosi vagy védőnői találkozókra kerül sor. Az egyik legfontosabb szűrővizsgálat az utolsó harmadban az úgynevezett NST, azaz a non-stressz teszt. Mit kell tudni róla?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Tartson velünk az emeletre
        A Stannah lépcsőliftek alkalmasak mindenféle lépcső akadálymentesítésére. (x)
        A ginzeng és ginkgó hatása
        Javítja a memóriát és az agyi vérkeringést. Gyógyszer nem csak időseknek. (x)
      • Orvos válaszol
        Dr. Tóth Judit

        Dr. Tóth Judit

        Onkológus, belgyógyász, aneszteziológus

      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások