A mellrák kialakulása, leggyakoribb altípusok
frissítve: 2020.10.07.
Az emlőrák a fejlett nyugati társadalmakban a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés nőknél. A férfiaknál is ismertek emlőrákos esetek, de ezek sokkal ritkábban jelentkeznek (a férfi emlőrák az összes emlőrákos megbetegedés csupán 1 százalékát teszi ki).
Az emlődaganatok az emlőt alkotó normál sejtek átalakulásával keletkeznek. Mint a későbbiekben látni fogjuk, a leggyakoribb emlőráktípusok a tejcsatornákat, illetve a tejmirigyeket alkotó sejtekből (carcinoma ductale és carcinoma lobulare) alakulnak ki. A normál emlőállományon belül növő daganatok idővel képesek lesznek átlépni a szöveti határokat, ekkor beszélünk invazív daganatokról. Későbbiekben a nyirok és vérekbe törve lokális nyirokcsomó és távoli szervi áttétek keletkezhetnek.
A betegség kialakulásáért felelős tényezők
Pontos kiváltó oka nem ismert a betegségnek. Ismertek azonban rizikófaktorok, melyek megléte fokozott kockázatot jelent a betegség kialakulásában. Ezek a következőek:
A mellrák megelőzhető |
A magyar nők Európában a második helyen állnak a rák okozta halálozások tekintetében, évente közel 5.500 új emlőrákos beteget fedeznek. Holott felvilágosítással és idejében végzett szűrővizsgálatokkal az esetek harmadát meg lehetne előzni, másik harmadukat pedig gyógyítani. Egyszerű szűrővizsgálattal a mellrák ellen |
- előrehaladott életkor
- a családban korábban előfordult emlődaganat (elsősorban anyai ágon, fiatalabb életkorban)
- a menstruáció korai megjelenése
- kései menopauza
- gyermektelenség, szoptatás hiánya
- korábbi sugárkezelés a mellkas területén (pl. fiatalkori Hodgkin-kór miatti mellkasi irradiáció)
- elhízás
- dohányzás
A leggyakrabban előforduló mellrák altípusok
A leggyakoribb két altípust az alapján különböztetjük meg, hogy áttörtek a ductusok/lobulusok szöveti határain vagy sem.
- Nem invazív emlő daganatok - LCIS (lobularis carcinoma in situ)
Más néven lobularis hyperplasiának is nevezik. Erre a szövettani típusra az jellemző, hogy a tejmirigyek (lobulusok) szöveti határait nem haladja meg, gyakorlatilag az egyik legkedvezőbb prognózisú altípus. Megjelenése azonban a későbbiekben invazív daganat kialakulásnak kockázatát hordozza.
- Nem invazív emlő daganatok - DCIS (ductalis carcinoma in situ)
Mellrák: Mikor a legfontosabb a vizsgálat? |
A mellrák esetében a legfontosabb rizikótényező - mint általában a daganatok többsége esetében - az életkor. Az emlőrák kialakulásának esélye a menopauzáig (változókor, klimax) minden évtizedben a kétszeresére nő. Harmincöt éves kor alatt a betegség előfordulása nagyon ritka, a betegség által a legveszélyeztetettebbek a középkorúak. Mellrák: mikor a legfontosabb a vizsgálat? |
A leggyakrabban előforduló in situ carcinoma típus. A tejcsatornákat (ductusokat) nem haladja meg, azok szöveti határait nem lépi át. A tejcsatornákon belül képes terjedni, kezelés nélkül idővel invazív rákká alakulhat.
Invazív emlőrákok
A másik nagy alcsoportot az invazív emlőrákok alkotják. Ezek a daganatok áttörik a normál szöveti határokat, „betörést” (inváziót) mutatnak a szövetekbe. Számos altípusuk ismert:
- carcinoma ductale invasivum: a leggyakoribb altípus, az esetek 80 százalékában ezzel a diagnózissal kerülnek a betegek felfedezésre. A ductusokból indul ki a betegség, mely a környezeti terjedés mellett a nyirokutakba és a vérerekbe is betörhet, ezáltal okozva nyirokcsomók, illetve távoli szervek áttéteit.
- carcinoma medullare: a ductalis invasiv carcinoma egy altípusa. Ritka forma az esetek alig 5 százalékban található meg. Jellemzője, hogy a normál emlőszövettől éles határral válik el.
- carcinoma tubulare: ugyancsak a ductalis invazív carcinoma altípusa. Ritkán, az esetek 2 százalékában találkozunk ezzel az altípussal. Kedvező prognózisú betegség.
- metaplasticus carcinoma: jellemzője, hogy a szöveti képben megjelennek a normál emlőben nem jelenlévő sejtek (pl. bőrsejtek). Nagyon ritka megjelenésű daganat.
- colloid carcinoma: más néven mucinosus carcinoma. Jó prognózisú, ritka betegség. Jellemzője, hogy mucint (sűrű nyákszerű anyagot) termelő sejtek találhatóak benne.
- carcinoma lobulare: a másik nagy szövettani alcsoport, az esetek 10-15 százalékában találkozunk ezzel a diagnózissal. A tejtermelő mirigyekből (lobulusok) terjed a környező szövetekre. Jellemzője, hogy gyakran több gócban jelenik meg az emlőállományon belül.
- mixed carcinoma: kevert sejtes carcinomák, több altípus szövettani képe is megtalálható
- egyéb: sok ritka altípus is megjelenhet (anaplasticus, lymphoid, stb.), melyek nagyon ritkák.
- inflammatory breat cancer: gyulladásos emlőcarcinoma, az estek 1-3 százalékát alkotják. A daganatsejtek a bőr nyirokerein keresztül terjednek, ezáltal narancshéjszerű bőrelváltozást, az emlő megnagyobbodását, érzékenységét, bőrpírt, kimelegedést okozva (lokális gyulladásos jelek). Rossz prognózisú, agresszív szövettani forma.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kovács Árpád, klinikai onkológus, sugárterápiás szakorvos;
További felhasznált irodalom: nccn.org