Csongrádi betegtragédia - Megalapozatlan a vád?

A Csongrád Megyei Bíróság kedden hatályon kívül helyezte azt az elsőfokú ítéletet, amely a hódmezővásárhelyi kórház egyik orvosát marasztalta el egy 67 éves mindszenti férfi ellátásával kapcsolatban.

Tóth Tiborné tanácsvezető bíró a végzés indoklása során kifejtette: az orvost foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében bűnösnek kimondó, és a vádlottra 200 ezer forint pénzbüntetést kiszabó ítélet olyan mértékben megalapozatlan, hogy az érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan. Hozzátette: az elsőfokú bíróság több eljárásjogi hibát is vétette, s a tényállás részben földerítetlen.

Az országos visszhangot kiváltó eset 2007. április 6-án történt és szinte azonnal a politikai viták középpontjába került, miután néhány nappal korábban lépett életbe a kórházak új ellátási rendje.

Milliók egy hibáért? - Az orvos-perek kulisszatitkai

A kártérítési perek megértéséhez és vizsgálatához érdemes górcső alá venni a jogi értelemben vett polgárjogi kártérítési felelősség fogalmát. Az orvos-perek kulisszatitkai >>

A 67 éves mindszenti férfi háziorvosi beutalóval jelentkezett a szentesi kórház sürgősségi belgyógyászati ambulanciáján fokozódó fulladásos panasszal. A beteg itt a felajánlott kórházi kezelést saját felelősségére elutasította és távozott az intézményből. Délután a férfi háziorvosa riasztotta a mentőket, akik ekkor a hódmezővásárhelyi kórház belgyógyászati osztályára vitték a beteget.

Itt a férfit ügyeletes orvosként a későbbi vádlott fogadta. Az elsőfokú ítélet szerint a doktornő ekkor nem végezte el a páciensnél teljes körűen azokat a fizikai vizsgálatokat, amelyek segítségével pontos képet alkothatott volna a férfi pillanatnyi állapotáról, s arról, szállítható-e. A pácienst egy orvos nélküli mentőben küldte tovább a szentesi kórházba, a férfi keringése azonban összeomlott és a beteg életét nem tudták megmenteni.

Nemcsak jog, kötelezettség is!

Bár kevesen vannak tisztában vele, a betegnek nem csak jogai, hanem kötelességei is vannak kivizsgálása és kezelése során. Nemcsak jog, kötelezettség is! >>

A megyei bíróság rendelkezett arról, hogy a megismételt eljárásban a Szegedi Városi Bíróság egy másik bírájának kell eljárnia. A bírói tanács döntött arról is, hogy az elsőfokú bíróságnak több tanút és szakértőt újra meg kell hallgatni, törekedve arra, hogy feloldja a szakértői vélemények közötti ellentmondást, hogy a férfi egészsége közvetlen veszélyben volt-e - és így sürgősségi ellátásra szorult-e -, amikor a vásárhelyi kórházba érkezett.

Tóth Tiborné kitért arra is, hogy az elsőfokú ítélet olyan szubjektív elemeket is tartalmazott, melyekről nem volt bizonyíték az eljárás során. Példaként azt a megállapítást említette, mely szerint az orvos szabadulni igyekezett a rossz külsejű, ápolatlan sértettől.

Kriveczky György ügyvéd a tárgyalást követően sikerként értékelte, hogy a megyei bíróság helyt adott eljárásjogi kifogásainak, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy védence már több mint három éve áll büntetőeljárás hatálya alatt, s várhatóan még több hónap eltelik addig, míg végleges döntés születik az ügyben.

Alapvető betegjogok:

az egészségügyi ellátáshoz való jog, az emberi méltósághoz való jog, a kapcsolattartási jog, az intézmény elhagyásának joga, a tájékoztatáshoz való jog, az önrendelkezéshez való jog, az ellátás visszautasításának joga, az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga, az orvosi titoktartáshoz való jog, az orvosi kezeléssel, ellátással kapcsolatos panasz kivizsgálásának joga.

(MTI)