Az új adómentes munkáltatói juttatás csökkentheti a hálapénz szerepét

A Teljesítmény Volumen Korlát bevezetése óta az állami egészségügyi szolgáltatók várólistákat voltak kénytelenek bevezetni. Időközben pl. egy gerinc műtétre 5 évesre nőtt a várakozási idő. Az ok nem abban keresendő, hogy nincsen elegendő kapacitás, amivel az adott beavatkozásokat elvégezzék, hanem az állam csak bizonyos mennyiséget képes finanszírozni.

2011. júliusában közzétett Semmelweis Terv megoldásként említi a várólisták csökkentésére azt a lehetőséget, miszerint a betegek maguk finanszírozzanak bizonyos beavatkozásokat, diagnosztikai eljárásokat ez által megváltva az államilag finanszírozott ellátást. A fizető beteg megkerüli a várólistát, azonban fontos, hogy a várólistán lévő betegek jogai emiatt ne csorbuljanak.

Az egészségbiztosítás teljes mértékű magánkézbe adása az USA példáján látjuk, hogy súlyos visszaélésekre adhat lehetőséget, a teljes mértékű állami egészségbiztosítás saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy szintén nem megfelelő ellátáshoz vezet. Az EU-ban, illetve az OECD-országokban - átlagosan - 26 százalék a teljes egészségügyi kiadásból a magánfinanszírozási hányad, Magyarországon, a hálapénzzel együtt meghaladja a 30 százalékot. Erről Orosz Éva egyetemi tanár, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője beszélt.

Európában az egészségügy finanszírozását - országonként eltérően - 60 és 80 százalék között vállalja az állam. A kisebb részt kiegészítő biztosításból, illetve a beteg közvetlen hozzájárulásából teremtik elő. Például Franciaországban a lakosság 90 százalékának van kiegészítő egészségbiztosítása, a szegények ilyen biztosítását az állam fizeti. (Forrás: MTI)

Betegségbiztosítás adó és járulékmentesen

Egy fajta megoldást kínál az a SZJA törvénybeli rendelkezés (1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 6.3.), amely az élet- és baleset biztosítások mellett - január 1-től - a visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítást is adómentessé tette. A munkáltató költségként leírhatja és az SZJA törvény alapján adómentes bevételnek számít.

A jelenlegi gazdasági helyzetben a bérfejlesztést nem sok cég engedheti meg magának, így még inkább felértékelődnek azok a juttatások, amelyeket a munkaadók adhatnak a munkavállalóik számára. Ilyenek például a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a béren kívüli juttatások Pl: Erzsébet utalvány, Széchenyi Pihenő kártya. Ugyanakkor ezen juttatások 1,16-szorosa után a munkáltatónak meg kell fizetnie a 16 százalékos SZJÁ-t és a 10, ill. 27 százalékos EHO-t.

A januártól bevezetett betegségbiztosítás után azonban sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem kell sem adót sem járulékokat fizetnie. A munkáltatónak érdemes ilyen biztosítást kötni, amennyiben fontosnak tartja, hogy a munkavállalói a betegségekből mielőbb felgyógyuljanak és visszatérjenek a munka világába. Melyik munkáltató nem ezt tartja szem előtt?

Eddig is és talán ezt követően is elsősorban a multinacionális cégekre jellemző a hasonló biztosítások megkötése. Ugyanakkor a várólisták növekedése és az egészségügyi rendszerben várható öngondoskodás erősödésével egyre fontosabb szerepe lesz az olyan juttatásoknak, amely megkönnyítik a munkavállalók megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz jutását.

Érdemes kis- és középvállalkozások számára is átgondolni, hogy egy ilyen juttatással erősíthetik a lojalitást és a munkáltató gondoskodó szerepvállalásának tudatosítását a munkavállalóikban.

(Dr. Németh Kinga jogász-közgazdász)