Őssejtek - Tároltassuk-e a köldökzsinórvért?
frissítve:
A közeljövő egyik legkecsegtetőbb terápiás lehetősége az őssejtekkel kapcsolatos. Szinte nincs olyan nap, amikor a világ különböző sajtótermékei ne számolnának be újabb és újabb lehetőségekről, eredményekről.
Az őssejtkutatás dinamikusan fejlődő ágazat, mely nem mellékesen komoly gazdasági tényezőt jelenthet az egészségügyben, már a mai állapotában is. A lehetőségről mindannyian hallottunk már, mégsem tudjuk pontosan, mi áll ennek hátterében.
Mik az őssejtek?
Az őssejtek olyan sejtek, melyekből – elvileg – az emberi szervezet bármely sejttípusa létrehozható.
Szervezetünk sejtekből épül fel, melyek szövetekbe, majd a szövetek szervekbe rendeződnek, végül a szervek szerrendszereket alkotnak. Csak egy példa: szívizomsejtek alkotják a szívizomszövetet, amely a szívünket, mint szervet felépíti. A keringés szervrendszere pedig a szívből és az erekből tevődik össze.
Számos betegség patomechanizmusából adódóan egyes sejtek, szövetek pusztulását okozza, vagy ezen képletek pusztulása hozza létre magát a betegséget. Az őssejtek megfelelő hatásokkal, a fejlődés kívánt medrébe terelhetők, mely magában hordozza az elpusztult sejtek pótlásának lehetőségét.
Hogyan lehet az őssejtekhez hozzájutni?
Az őssejteknek több típusa van, melyek az egyedfejlődés legkoraibb szakaszában különülnek el. Ennek megértéséhez szükséges azt tisztázni, hogy hogyan alakul ki az embrió a megtermékenyítés után – ez akár természetes körülmények közt az anyai szervezetben történik, akár mesterségesen, laboratóriumban következik be.
A hímivarsejt és petesejt egyesülése létrehozza a zigótát, amely a megtermékenyítés után néhány órával osztódni kezd, majd több osztódás után nyolc, genetikailag teljesen egyforma sejt alakul ki belőle. Ezek a sejtek bármilyen fejlődési irányra képes őssejteknek tekinthetők, mivel belőlük a szervezetben jelen lévő bármely sejttípus kialakulhat.
Pár napon belül ez a nyolc sejt tovább osztódik, viszont a belőlük keletkező sejtek már nem egyformák, a differenciálódás első jeleit mutatják: a hólyagcsíra állapotot elérve, elkülöníthető egy külső réteg, amelyből a méhlepény alakul ki, illetve az egyéb olyan szövetek, melyek a magzat méhen belüli fejlődését segítik.
A belső sejtréteget embriócsomónak nevezzük, amelyből az embrió, illetve a későbbi magzat szervei kialakulnak. Az embriócsomó sejtjei embrionális őssejteknek tekinthetők, amely arra utal, hogy a hólyagcsíra külső sejtrétegéből származó szövetek kivételével, bármely más emberi szövet kialakulhat.
Az embrió, a magzat és az ember fejlődése során, még egy őssejttípus lelhető fel: a multipotens őssejt. Ide kétféle sejttípus tartozik: a köldökzsinórvérben és a csontvelőben találhatók ilyen őssejtek. Az elmúlt évek orvosi kutatásai arra világítottak rá, hogy ezen sejtekből speciális körülmények közt a szervezet bármely más sejttípusa létrejöhet, vagy laboratóriumban létrehozható.
A köldökzsinórvérről
A köldökzsinórvér őssejtjei közt, több olyan alak található, mely a differenciálódás korábbi fázisában van, illetve ezek a sejtek könnyebben osztódnak, mint a csontvelőben található társaik. Ugyanakkor a csontvelőben található őssejtek az ember életének végéig jelen vannak, míg a köldökzsinórvérből származók, természetesen csak a szülés közben nyerhetők ki.
A köldökzsinórvérben található őssejtekhez, technikailag természetesen sokkal könnyebb hozzájutni, ám ez a módszer a lakosság számára csak korlátozottan hozzáférhető, leginkább a magas költségek miatt. Magyarországon is működnek különböző intézetek, amelyek megfelelő anyagi ráfordítás fejében, a szüléskor nyert köldökzsinórvérből sejtszeparátorok segítségével, laboratóriumban kivonják az őssejteket.
A megfelelő feldolgozás után, a mintát lefagyasztják kb. –150 °C hőmérsékleten, amelyet a folyékony nitrogén alkalmazása tesz lehetővé. Ezzel a módszerrel az őssejtek akár több száz évig is eltarthatók.
Értelemszerűen csak az azonos genetikai anyaggal rendelkező, vagy a sajáthoz nagyon hasonló őssejtekből hozható létre, az adott személyre jellemző tulajdonságú szövet. Ez a köldökzsinórvér esetében teljesen biztosított, illetve a saját csontvelőből származó őssejtek esetében is.
Egy középkorú betegnél ugyanakkor őssejt kizárólag a csontvelőből nyerhető, mivel a köldökzsinórvér levételének és tárolásának lehetősége, még csak néhány éve jött létre hazánkban. A tudomány mai állása szerint, hazánkban jelenleg csak a hematológiai betegségek kezelésében jöhet szóba az őssejtbeültetés.
A közelmúltban történt ugyan szívizom pótlására hasonló beavatkozás Magyarországon, ám ennek hosszú távú eredményei még nem ismertek, így a közeljövőben nem várható, hogy az eljárás terápiás alternatívaként szóba kerülhet.
Mi a szerepe a köldökzsinórvérnek a jövő generációi szempontjából?
Egy ma születendő kisbaba a tudomány jelenlegi állása szerint csak nyerhet azzal, ha a köldökzsinórvérből származó őssejtjei fennmaradnak, hiszen a jelen kutatási eredményei azt sugallják, hogy a jövőben számos betegség és állapot gyógyítható lesz majd az őssejtek segítségével.
Nem elképzelhetetlen természetesen az sem, hogy a csontvelőből vagy esetleg a szervezet más, ma még fel nem fedezett tartalékaiból őssejtek nyerhetők majd hasonló célokra – de a lefagyasztott őssejtek egyből alkalmazhatók lesznek, egyéb előkészítések, levételek és ezen beavatkozások esetleges mellékhatásokból eredő kockázatok nélkül.
Etikai kérdések merülnek fel
Az őssejtekkel kapcsolatos kutatások – a klónozáshoz hasonlóan –, komoly etikai problémákat vetnek fel. Többek között ez is az oka annak, hogy az egyes országok őssejtkutatásra vonatkozó rendelkezései, jelentősen eltérnek egymástól, még az Európai Unió országain belül is.
A téma kényes voltát alátámasztja, hogy többször szóba került az ide vonatkozó kutatások anyagi támogatásának a felfüggesztése is, a tagországok eltérő etikai megfontolásai miatt. Egyes tagállamok elkülönítve kezelik az országon belül keletkezett, vagy az importból származó (pl. mesterséges megtermékenyítés során keletkezett, de nem beültetett) embriókkal kapcsolatos előírásokat.
A fent elmondottak alapján minden leendő szülőnek érdemes elgondolkoznia azon, hogy születendő gyermeke köldökzsinórvérből származó őssejtjeit levetesse, illetve tároltassa-e. Az elgondolás mindenképpen nagyon hasznos és a gyermek jövőbeni túlélését növeli, ugyanakkor jelentős anyagi vonzata és a garantált haszon hiánya miatt az eljárás - még - nem terjedt el rutinszerűen.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
