Hangulatzavaros blog
Mondatok, amiket egy depressziós sem akar hallani
„Szerintem csak túldramatizálod...” „Próbáld meg a dolgok jó oldalát nézni!” (és az abszolút kedvencem) „Ne legyél már ennyire negatív!” Ismerős mondatok?
Betegség, szenvedés, ami kívülről nem látszik
Betegség? Érzelmi állapot? Túlérzékenység? Gyengeség? Túlzott reakciók? Szimpla apátia? – azt hiszem, a depresszió kicsit mindegyik, maximum nem azonos arányban.
Ősz van és ilyenkor mindenki depressziós. Lehet, hogy én is az vagyok?
Volt egy csoporttársam az egyetemen, aki figyelemfelkeltés gyanánt kitalálta, hogy idegösszeroppanása van. Tünetei ugyan nem voltak, de naponta többször is beszélt az „idegösszeropiról” (amit, ha végképp a középpontba akart kerülni, „idegösszeropimopinak” hívott, jófejségből (ha valahol, hát itt igazán indokolt lenne az idézőjel használata…). Csodák csodájára, sikerült kikecmeregnie belőle (…), viszont azóta is előszeretettel dobálózik olyan mondatokkal, hogy „már megint depressziós vagyok!”
