Karantén - nem korlátozás, hanem biztonság

A környező országok történéseit látva már mindenki azt találgatja, vajon mikor rendelik el nálunk is az otthoni kényszerpihenőt. Úgy ülünk az Operatív Törzs tájékoztatója elé naponta, hogy azt várjuk, bejelentik: másnaptól se ki, se be.

De mit jelent valójában a teljes izoláció, mit a vesztegzár? Milyen fokozatai vannak és tudjuk-e, valójában milyen viselkedésformát vár el tőlünk, akik a járvány megfékezéséért be kell, hogy tartsuk az intézkedéseket: egymásért, a szűkebb és tágabb közösségünkért?

A világjárvány (pandémia) esetén nem túlzás azt mondani, hogy a járvány terjedésének megfékezésére, a leghatékonyabb módszer az izoláció. Ha „bezárjuk előtte az ajtót”. A járvány jelenlegi, Magyarországon belüli helyzetét tekintve az idősebb generációnak, a 65 év felettiek korcsoportjának a legfontosabb, hogy ne hagyja el az otthonát. Ha komolyan vesszük, a járványügyi szempontoknak megfelelően az idős családtagoknak nem lenne szabad találkozniuk a „külvilággal”, mert BÁRKI beviheti hozzájuk a vírust, a legjobb szándékok ellenére is, mi magunk és az unokák is, akkor is, ha már nem kisgyermekek. Vagyis szigorúan véve nem időszerű, hogy „felugrok a nagyihoz”, „vigyázok kicsit a nagypapára”. Ha ugyanis tisztában vagyunk azzal, hogy a járványnak azon szakaszába értünk, amikor bármelyikünk vírushordozó lehet, amelyről a szervezetünk nem ad tünetekkel információt nekünk, akkor értjük meg, hogy miért szükséges magunk is csak annyit tölteni – megfelelő távolságot tartva – közösségben, amennyit feltétlenül szükséges.

Ne éljük meg korlátozásként

Dr. Spányik András a Doktor24 orvosigazgatója, pszichoszomatikus terapeuta szerint nagyon fontos, hogy mi magunk megértsük, hogy miért van szükség bármilyen típusú korlátozó intézkedésre. Ha ugyanis belátjuk, hogy ez a magunk, illetve szeretteink védelmét szolgálja, már nem korlátozásként élünk meg bármilyen fokú izolációt.

„Borzasztóan gyorsan történt, történik minden, érthető, hogy reakcióként az emberek egy része vagy „dacból” nem követi, vagy homokba dugja a fejét, esetleg pánikként éli meg az intézkedéseket. Új helyzet, amelyben a bizonytalanság a legnehezebb. Éppen ezért fontos tudni, hogy mi és miért történik. A legegyszerűbb és a karantén legenyhébb formájának is tekinthető nyilván, ha egy eddig sohasem látott, viszont már a szomszédos országokban viharosan és nagyon is látványosan végigsöprő világjárvánnyal van dolgunk, hogy bölcsen otthon maradunk, illetve lehetőség szerint minimalizáljuk másokkal a kontaktust. Így védve magunkat, szeretteinket és segítjük a járvány megfékezését.

Ennél eggyel erősebb fokozatot jelent, amikor azt gondoljuk, hogy van rá minimális gyanúnk, hogy talán megfertőződhettünk, még ha panaszunk nincs is. Ez jelentheti, ha találkoztunk olyan valakivel, akinél később kimutatták a vírust, ráadásul, ha a 2 méteres közelében legalább 15 percet voltunk, akkor az már jelentős kockázatnak minősülhet. A másik rizikó, ha jártunk olyan területen, ahol később súlyos helyzetet hirdettek. Ilyenkor feltétlenül indokolt az önkéntes izoláció. Ez még mindig szabad elhatározás, de mind a saját, mind a közösség szempontjából a legokosabb döntés”- sorolja Spányik doktor.

„Ezt viszont komolyan kell venni, vagyis nincsenek sem hosszabb, sem rövidebb kiruccanások, barátokhoz, de még a patikába, vagy a kisboltba sem” - teszi hozzá az orvosigazgató. Talán a legfenyegetőbb és a legnehezebben kezelhető bárki számára, amikor a hatóság javasolja, főként, ha elrendeli a karantént. Ilyen hatósági házi karanténra kötelezik már azokat a magyar állampolgárokat is, akik vesztegzár alá helyezett helyről jönnek vissza az ország területére. Ugyan tünetük nincs, de ahogy átlépik a határt, kötelező egészségügyi vizsgálaton esnek át.

Ha igazolódik az új koronavírus-fertőzés gyanúja, nincs kérdés, mentő viszi be a kijelölt kórházba. Akiknél viszont nem, ők is kötelesek két hétre úgynevezett hatósági házi karanténba vonulniuk, ami viszont már sokkal szigorúbb ellenőrzéssel jár, mint az önként vállalt izoláció, de ez a módszer az egyetlen lehetséges módja egy világjárvány megfékezésének”- folytatja Spányik doktor.

Mit jelent pontosan a hatósági házi karantén?

„A határon kapunk egy hatósági kötelezést arra, hogy 14 napra elzárjuk magunkat a külvilágtól és a bejárati ajtóra kötelesek vagyunk kitenni a „piros lapot” (hatósági figyelmeztető feliratot). Hatósági házi karantén esetén a rendőrség folyamatosan ellenőrzi annak betartását, a törvénysértés szankciókkal járhat. Ha fellépnek tünetek: például láz, köhögés, légszomj, kötelesek vagyunk a háziorvost vagy az ügyeletes orvost értesíteni, s a tőle kapott utasításoknak megfelelően eljárni”- mondja az orvosigazgató.

A hatósági házi karanténban érvényes szabályok

Ahogy azt a kormányzati kommunikáció ismerteti: a háztartási szemetet dupla zsákba helyezve kell a szemétkukába tenni. Postát, áruszállítót fogadhatunk, az ajtóban átvehetjük a küldeményt, mert ezek az esetek nem számítanak szoros kontaktusnak. Természetesen, ha egyedül élünk, segítségre lesz szükségünk, aki bevásárol, vagy adott esetben elmegy helyettünk a patikába. Ételt és bevásárlást is rendelhetünk, csak arra figyeljünk, hogy ne lépjünk közvetlen kontaktusba egyik segítőnkkel sem. Érdemes a barátoknak vagy az éttermeknek, boltoknak online fizetni, átutalni a pénzt. Bárki is hozza az ételt, a csomagot, kérjük meg, hogy a csöngetés után ne a kezünkbe, inkább csak a földre helyezze le, távolodjon el legalább 2 méterre, s mi majd felvesszük a termékeket, ha már biztonságos. Az, aki ilyen karanténban van, és az ellátását nem tudja megoldani, az önkormányzattól kérhet segítséget.

Mindezek mellett a karantén emeltebb fokozata - amelyről a híradásokban hallhatunk Olaszországban - amikor már egy kerületet, várost vagy egy adott lakosságcsoportot szükséges elkülöníteni az egészséges lakosságtól. Nem lehet a körzetet elhagyni, és rendszeresen ellenőrzik az itt élőket. Mindennemű ellátásukat a kormányzati szervek oldják meg.

(Doktor24 Egészségközpont, Svábhegyi Gyermekgyógyintézet)