EHEC fertőzés: Nem a spanyol uborka okozza

Szerző: WEBBeteg/MTI

Mégsem a spanyol uborka a vétkes a Németországban terjedő, és immár 15 halálos áldozatot követelő hasmenésjárványért - közölték kedden a hamburgi egészségügyi hatóságok.

A hivatalos bejelentés szerint, az illetékes hamburgi szervek laboratóriumi vizsgálatnak vetettek alá két, Spanyolországból importált, a fertőzöttnek vélt szállítmányból származó uborkát. Azokon ugyan EHEC-baktériumot fedeztek fel, az azonban nem azonos azzal a baktériumtörzzsel, amelyet a fertőzött betegek székletében mutattak ki.

Uborka
Nem a spanyol uborka okozza a fertőzést

A betegség lefolyása

A betegség két lépcsőben zajlik: a kórokozónak a szervezetbe jutását követő 3-8 nap múlva (átlagosan 3-4 nap) kezdődnek a hasmenéssel jellemezhető tünetek, melyeket gyakran erős alhasi görcs, kisebb láz és néha hányás kísér. A jellemzően véres hasmenés (de akár vér nélküli is lehet!) a legtöbb esetben enyhe, magától rendeződik, és a legtöbb beteg 5-7 nap alatt gyógyul. A STEC O157-fertőzés miatt megbetegedett gyermekek, kb. 15 százalékában alakul ki súlyos szövődményként a vörösvértestek szétesésével, és veseelégtelenséggel járó tünetegyüttes (hemolítikus urémiás szindróma - HUS). Ez a szövődményarány a felnőttek körében jóval kisebb, továbbá a nem-O157 E.coli okozta járványokban (mint amilyen a németországi is) kevés az erre vonatkozó, megbízható információ.

Felnőttek körében a szövődményként a kis trombocitaszám (véralvadási faktor) okozta vérzések jelentkezhetnek (thrombotikus thrombocytopenias purpura).

Laboratóriumi vizsgálatok szerint nem a spanyol uborka okozza a járványt

Hogyan fertőződhet meg az ember EHEC baktériummal?

A méreganyagot (Shiga-szerű toxin) termelő Escherichia coli baktérium gazdái egyes állatok, főként a szarvasmarha és más kérődzők, amelyeknek a bélcsatornájában élhet a kórokozó úgy, hogy az állatok nem betegszenek meg, de ezt a baktériumot üríthetik a bélsarukkal, és szennyezik a környezetüket (tajat, vizeket, növényeket). Így a tápláléklánc útján, a szennyezett élelmi anyagok (tej, hús, zöldségek, gyümölcsök) révén a kórokozó bejuthat az emberbe és megbetegedést okozhat. Tehát ez a betegség egy ún. zoonózis, vagyis állatokról a kórokozó képes az emberre átjutni és azt megbetegíteni. (Az amerikai sajtóban 1982-ben nevezték először hamburger-mérgezésnek az általa okozott betegséget, mivel a betegek marhahúsból készült, nem megfelelően átsütött hamburger fogyasztása révén fertőződtek a járványban.)
Az ember nem csak a szennyezett élelmiszerek elfogyasztása révén fertőződhet, hanem a baktériumot hordozó állattal történt közvetlen kapcsolat (az állat gondozása, simogatása, stb.) útján, a szennyezett kéz révén is az ember szájába kerülhet a kórokozó. Ritkábban a beteg ember székletével ürülő baktériumok is átjuthatnak a szennyezett kéz révén a beteg környezetében élő személyekre.
Forrás: www.oek.hu

A hamburgi higiéniai intézet napokkal ezelőtt állította azt, hogy a súlyos hasmenésjárványt okozó baktériumra bukkantak három, Spanyolországból származó uborkán.

Madrid akkor tiltakozott a gyanúsítás ellen. Megfigyelők arra számítanak, hogy a mostani - negatív - laboratóriumi lelet élezheti a járvány kapcsán kialakult spanyol-német vitát.

Cornelia Prüfer-Storcks, az önálló tartománynak számító Hamburg egészségügyi minisztere sajtóértekezleten közölte, hogy az első laboratóriumi vizsgálat nem igazolta a korábbi gyanút. Noha a két uborkát újabb vizsgálatnak vetik alá, aligha valószínű, hogy a második kör más eredményt hoz.

A miniszter ugyanakkor igyekezett magyarázni a hatóságok bizonyítványát. A többi között azt állította: felelőtlenség lett volna, ha a rohamosan terjedő járvány kapcsán nem jártak volna utána minden alapos gyanúnak.

A bejelentés megerősíti, hogy a német hatóságok továbbra is teljes sötétségben tapogatóznak arra vonatkozóan, hogy melyik élelmiszer, illetve zöldségfajta terjeszti a különleges coli baktérium által kiváltott fertőzést. Az a gyanú egyelőre még tartja magát, hogy a járványt helytelenül trágyázott észak-németországi uborka, paradicsom és saláta okozza.

Azonban ez a feltételezés sem konkrét bizonyítékokon, hanem a betegek étkezési szokásainak tanulmányozásán alapul.

Az EHEC fertőzés kezelése

Az Eculizumab egy monoklonális antitest, amit 2007 óta használnak egy ritka hematológiai kórkép, a paroxysmalis nocturnalis hemoglobinuria, illetve az atípusos hemolitikus urémiás szindróma kezelésére. Schaefer és kollégái bebizonyították, hogy az antitest-terápia alkalmazható az EHEC-baktériumok által okozott hemolitikus urémiás szindróma kezelésére is.

A gyorsteszttel hamarabb ki lehet mutatni az EHEC fertőzést

Antitest-terápiával kezelhető az EHEC-fertőzés

Az EHEC-fertőzés súlyos szövődménye a hemolitikus urémiás szindróma (HUS), mely antitestekkel sikeresen kezelhető. Három kisgyermeket, akiket az utóbbi években az agresszív kórokozó megtámadott, monoklonális antitestek segítségével gyógyítottak meg.
Antitest-terápiával kezelhető az EHEC-fertőzés>>

A sok kudarc közepette pozitív jelzés: a münsteri kutatók kedden bemutatták azt a gyorsteszten alapuló eljárást, amely lehetővé teszi a fertőzés - korábbinál jóval gyorsabb - kimutatását a betegek esetében. Ez eddig legkevesebb két napot vett igénybe, a teszt segítségével viszont csak néhány óra szükséges. Ez pedig elősegíti, hogy a kezelés minél előbb megkezdődhessen.

Sőt a bejelentés szerint az eljárás nem csupán a betegek, hanem a különböző zöldségfajták tesztelését is lehetővé teszi. Azaz hasonlóan rövid idő alatt kimutatható, vajon az adott zöldség baktériumhordozó-e, vagy sem.

Hogyan lehet védekezni az EHEC fertőzés ellen?

A baktérium érzékeny a főzésre, sütésre, de a fagyasztást túléli. A nyersen fogyasztható élelmiszerek (zöldség, gyümölcs) alapos mosása, csökkenti a megbetegedés kockázatát, mivel csökken a szervezetbe jutó csíraszám (a betegség kialakulásához szükséges dózis). A beteg emberek környezetében élők körében, a kórokozó közvetlen emberről emberre történő terjedése a helyes kézmosási gyakorlattal megelőzhető.

Olvasson bővebben a WEBBetegen az EHEC fertőzés megelőzéséről és az alapvető tudnivalókról>>

(MTI/Országos Epidemológiai Központ)

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

Az Escherichia coli baktérium (E....

Az E. coli baktérium a normál bélflóra tagja, fontos szerepe van a kórokozó baktériumok megtelepedésének megakadályozásában. Átmenetileg az E....

EHEC: Csírák okozzák a...

Növényi csírafajták terjeszthetik a németországi hasmenésjárványt, egy vasárnap esti bejelentés szerint.

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.